FRISSS!!!
Home / Galéria / Jó lesz Budapesten megöregedni?

Jó lesz Budapesten megöregedni?

  • Erre a kérdésre alapvetően azt lehet mondani, hogy igen, de persze ez is attól függ, hogy honnan nézzük.

A 40 évnyi –ami lehet több vagy kevesebb is-  munkaviszony után eljönnek a gondtalan nyugdíjas évek, amelyek jobb esetben már nem a munkáról szólnak és nem munkával telnek. Persze ez is változó, hiszen egy nyugdíjasnak mentálisan az tesz jót, ha el tudja magát foglalni vagy le tudja magát kötni. 

Ez sok családnál az unokákkal szokott történni, hiszen hatalmas nagy segítséget tud adni a nagyszülők támogatása. Akár az is, ha mondjuk egy hétvégére le tudjuk passzolni a gyerekeket a nagyszülőkhöz. 

Persze az is nagyon jót tud tenni mentálisan, ha időskorban van valami olyan rendszeres elfoglaltság, ami úgymond célként lebeg a nagyszülők előtt. Az unokákra való vigyázás mellett ilyen lehet például valamilyen ökéntes munka. Ez a nyugati társadalmakban abszolút jól tud működni és bevett szokás. Emellett pedig mind a két félnek hasznos tud lenni, hiszen az adott cégnek, társaságnak, egyesületnek nagy segítség ingyen, a nagyszülőnek pedig olyan elfoglaltság lehet, amivel ő is azt érzi, hogy hasznos tagja tud maradni a társadalomnak. Itt nem kell mindenféle megterhelő és hatalmas nagy munkákra gondolni, elég bármilyen kisebb volumenű is, amit egy nyugdíjas minden probléma nélkül el tud végezni. 

Ahhoz, hogy a nyugdíjas időszak mentálisan és egészségben is gondmentesen teljen az anyagi biztonságra is szükség van. Legfőképpen azért, mert ezen évek alatt már nem a fizetés fogja jelenteni a bevételt, hanem a nyugdíj. Ami egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora mennyiség. 

Talán különösebben nem kell taglalni és nem is különösebben nagy meglepetés, hogy Európában a nyugati és a keleti országok között hatalmas nagy különbségek is lehetnek a nyugdíjak mennyisége között, így egyáltalán nem mindegy, hogy hol, melyik országban töltjük a dolgos éveinket. Vegyük példának Spanyolországot. Az Ibériai-félsziget legnagyobb országában 2021-ben az átlag nyugdíj megközelítette az 1000 eurót. Ezzel szemben Magyarországon 2021-ben az átlagos nyugdíj mértéke, átszámolva 440 euro körül alakult. Azért ez hatalmas nagy különbség, nem?

Nem csak az európai országok között vannak nagy különbségek a nyugdíj mértékét tekintve, hanem például Magyarországon belül is. A nyugdíj mellett persze sok tekintetben egyre nagyobbak a különbségek Budapest és vidék vagy az ország nyugati és keleti megyéi között. 

A különböző statisztikák szerint hazánkban Budapesten és Pest megyében a legmagasabbak a nyugdíjak. Emellett az is egyértelműen kirajzolódik, hogy a nyugati megyékben vannak Budapest után a legmagasabb nyugdíjak, míg például jelenleg Magyarországon Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében fizetik ki a legalacsonyabb nyugdíjakat. 

Mit lehet tenni?

Időben el kell kezdeni a takarékoskodást vagy jobban mondva az öngondoskodást. Ma már ennek rengeteg féle változata és módja van kezdve az ingatlanokkal, az értékpapírokkal, de talán a legmegbízhatóbb a nyugdíj előtakarékosság. Mivel ennek számtalan formája létezik, így érdemes már előre végiggondolni, hogy kinek melyik lenne az igazán ideális. 

Minden nyugdíj megtakarításra igaz, hogy hosszútávon kell gondolkozni és igazán az a jó, ha minél előbb, minél korábban elkezdjük. Át kell gondolni, hogy rendszeresen mekkora összeget tudunk félretenni, mekkora kockázatot tudunk vállalni, mennyi időnk van még hátra a nyugdíjig, illetve azt is, hogy mennyi időnk és energiánk van arra, hogy a megtakarításainkkal foglalkozzunk. 

Mely nyugdíj előtakarékossági megoldásokból tudunk választani?

Ma Magyarországon három féle olyan megtakarítási forma létezik, amelyeket az állam adókedvezménnyel támogat.  Ezek közül az első egy biztosítási forma, amely talán nem meglepő módon a nyugdíjbiztosítás nevet viseli. A második a NYESZ vagyis a nyugdíj előtakarékossági számla és a harmadik fajta az önkéntes nyugdíjpénztár, mely valójában egy pénztári konstrukciónak számít. Azt is hozzá kell tenni, hogy ezek valójában gyűjtőfogalmakat jelentenek, amelyeken belül akár millió féle változat is lehet. 

Kiknek és melyik ajánlott ezekből az előtakarékossági formákból?

A NYESZ-t, vagyis a nyugdíj előtakarékossági számlát annak érdemes választania, akinek van tapasztalata a befektetések területén, illetve tud és akar is az értékpapírok kereskedésével foglalkozni. Tehát itt bizony rá kell szánnunk az időnket és kell foglalkozni a befektetéseinkkel. Ebből adódóan, akinek nincsen erre ideje vagy nincs tapasztalata benne, annak semmiképpen sem érdemes ezt a nyugdíj megtakarítási formát választani. 

A nyugdíjbiztosítás a nevéből adódóan egy biztosítási fajta. Annak érdemes választania, akinek még legalább 13-15 év van hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig és egy magas, stabil hozamot szeretne elérni. Akkor nem érdemes választani, ha kevesebb, mint 10 év van hátra és inkább az állami megtakarításra szeretnénk támaszkodni. 

Az önkéntes nyugdíjpénztárra akkor érdemes letenni a voksunkat, ha nem mi, hanem a munkáltatónk fizeti be rendszeresen a havi tagdíjat, valamint már csak maximum 10-12 év van hátra a nyugdíjas kor eléréséig. Nyilván, ha a saját zsebünkből akarjuk fizetni, akkor egyáltalán nem ajánlott és akkor sem, ha több mint 15 év van hátra még a nyugdíjig. 

Milyen hozamokkal rendelkeznek ezek a megtakarítási formák?

Hozam tekintetében a nyugdíj előtakarékossági számla tulajdonképpen a mi szaktudásunktól függ vagyis, hogy hogyan tudunk kereskedni az értékpapírokkal. A nyugdíjbiztosítás esetén azon eszközalapok teljesítményétől függ, amelyeket választunk. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál mindig az adott portfóliótól függ, ami konkrétan a magyar állampapírok és a magyar gazdaság teljesítményét jelenti. 

Mekkora a költségük?

A NYESZ-nél nincsen teljes költségmutató, hanem itt a vásárolt befektetési alapok költségeitől függ, hogy mennyit vonnak le. Ez nagyjából olyan 0,2 és 4% között szokott alakulni. A másik két konstrukció esetében viszont van teljes költségmutató. A nyugdíjbiztosításnál ez attól függ, hogy mekkora időtávról és mekkora kockázati szintről beszélünk, ami 1,5 és 4% között szokott alakulni. Az önkéntes nyugdíjpénztár teljes költségmutatója 0,9 és 2,5% közötti.

Mikor fizetnek ezek a konstrukciók vagyis hogyan alakul a lejáratuk?

A nyugdíjbiztosítás alapvetően a lejáratkor fizet. Viszont, mivel egy biztosításról beszélünk, így halál vagy minimum 40%-os rokkantság esetén is, de legalább 3 évnek el kell telnie. A nyugdíj előtakarékosság és az önkéntes nyugdíjpénztár ebben az esetben teljesen megegyeznek, mivel mind a kettő lejárata a valódi nyugdíjazás elérésével egyezik meg és legalább 10 évig kell fizetni. 

A befektetések tekintetében eléggé eltérnek ezek a megtakarítási formák. Az önkéntes nyugdíjpénztárnál befektetett összegeket általában vegyesen állampapírokba és érékpapírokba szokták fektetni. A nyugdíj előtakarékosságnál hazai és európai értékpapírokba, míg a nyugdíjbiztosításnál nem értékpapírokba, hanem befektetési alapokba. 

Mindegyik alább említett nyugdíj megtakarítási formára igaz, hogy az állam 20%-os adókedvezménnyel megtámogatja. Mindegyik esetében különböző maximális mértékben. 

Érdemes alaposan átgondolni, hogy melyik az a konstrukció, amely számunkra leginkább megfelel és minél előbb elkezdeni a takarékoskodást, hogy annál több legyen majd a nyugdíjas évekre. 

Ajánlott cikk

Bizalmat érdemel, aki OkAuchan vásárol!

Egyre inkább a digitális tér felé tereli vásárlóit az Auchan Az október idén a Bizalom …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás