FRISSS!!!
Home / Galéria / November 28-tól látogatható a FreylerArt Galéria és Stúdió XMAS SELECTION 2022 tárlata

November 28-tól látogatható a FreylerArt Galéria és Stúdió XMAS SELECTION 2022 tárlata

A FreylerArt Galéria és Stúdió XMAS SELECTION 2022 kiállításán, olyan eddig nem látott alkotásokat is megtekinthetnek az érdeklődők, mint például Margitay Tihamér: Az Aszfaltbetyár című festménye, amely 100 évig lappangott és csak korabeli reprodukcióról ismertük.

Valamint Rippl-Rónai József: Anya gyermekével című kompozíciójának egy eddig külföldi gyűjteményben található verzióját is bemutatja a FreylerArt Galéria karácsonyi tárlata.

Az XMAS SELECTION kiállítás a klasszikusok sorát a teljesség igénye nélkül Jean-Baptiste Camille Corot kis tanulmány rajza – Barbizont képviselve Diaz de la Pena,  Kéméndy Jenő bravúros életképe, Telepy Károly romantikus tájképe, Munkácsy Mihály kisméretű, de annál mozgalmasabb olaj vázlatán keresztül vonultatja fel.

A XX.század első felének a művészetét többek között Scheiber Hugo, Raoul Dufy, Fenyő György, Giorgo Morandi, Ferenczy Valér, Pólya Iván, Vitéz Darvassy István, Orbán Dezső művei képviselik.

A háború utáni és kortárs művészek izgalmas munkái sem hiányozhatnak a mostani tárlatról, csemegézünk például Aknay János, Vera Braun, Ottó László, Nádler István, Lakner László, Hollai Krisztina, Szurcsik József, Polony Elemér, Kacsák Tamás műveiből is.

A kiállítás 2022. november 28-tól január közepéig tekinthető meg.

Helyszín: FreylerArt Galéria és Stúdió, Cím: 1065 Budapest, Hajós utca 14.

A FreylerArt Galéria és Stúdió egyik fő küldetése a magyar klasszikusok mellett a modern és kortárs művészet bemutatása, kiemelkedő saját gyűjteményén keresztül.

Célja, hogy a legmagasabb színvonalú kulturális és oktató jellegű szolgáltatást nyújtsa, melyet képzőművészeti események, kiállítások alkalmával kíván bemutatni.

Művészeti tevékenysége és gyűjteménye folyamatos bővítése révén új utakat kíván felfedezni és innovatív módon bemutatni, hogy bebizonyítsa a galériák milyen állandóan megújuló formában járulhatnak hozzá Budapest egyedi kulturális életéhez.

A FreylerArt Galéria egyik fontos küldetése, hogy a külföldre került magyar alkotásokat felkutassa, másik fontos missziója, hogy a kortárs alkotók tevékenységét a lehető legszélesebb körben elterjessze és a művészek eredményeit a nemzeti, illetve nemzetközi figyelem középpontjába állítsa.

Margitay Tihamér: Az aszfaltbetyár, 1887

olaj, vászon, 

jelezve balra lent: Margitay 1887

 A művész

Margitay Tihamér (1859–1922) régi nemesi családban született az Ungvárhozhoz közeli Jenkén. Iskoláit Ungváron és Debrecenben végezte, első sikereit tanárairól rajzolt portréival és karikatúráival szerezte. 1874-ben Budapestre került, ahol a Mintarajziskolában Székely Bertalan növendéke lett. Első kiállított alkotása a „Debreceni vásár” című életképe volt. 1879-től Münchenben folytatta tanulmányait. Az igazgató, Karl von Piloty e szavakkal vette fel az akadémiára: „Önből nagy művész és híres ember lesz!” És így is lett. Margitay kezdetben történeti kompozíciókat festett, majd velencei és firenzei tanulmányai után kötelezte el magát a derűs, humoros életképfestészet mellett. 1883-ban egyik első növendéke volt Benczúr Gyula akkor induló Mesteriskolájának, s 1886-tól hírneve már megállíthatatlanul terjedt. A következő tíz évben születtek meg azok a híres zsánerkompozíciói, melyek csaknem kivétel nélkül a férfi-női viszonyokat jelenítették meg, remekül karikírozva a hódítás, a csábítás, a féltékenység, vagy a szégyenlősség jeleneteit. Az „Ellenállhatatlan”, a „Leánykérő”, a „Szeret-e?”, a „Féltékeny” vagy „Az első vallomás” mind olyan remek darabok voltak, melyek a pikáns és humoros szerelmi tematika mellett egy új típust, a nagyvárosi ember típusát vezették be a festészet témavilágába, pontos megfigyeléssel, sok-sok humorral és bravúros megjelenítő erővel.

 

Az első aszfaltbetyár

A pesti utcákon az aszfaltburkolat megjelenésével született meg a tolakodó, a hölgyeket molesztáló, utánuk füttyögető szemtelen alakok megnevezésére az „aszfaltbetyár” fogalma valamikor az 1880-as években. A budapesti sajtó 1886 augusztusában adott hírt először egy igazi aszfaltbetyárról: „Az Andrássy úton történt tegnap este, a legélénkebb és legfé­nyesebb helyen: R. A. fővárosi tekintélyes polgár sétál a nejével, s élvezik az est kellemeit és gyö­nyörködnek a folyton változó, nyüzsgő panorámában, amelyet az utca képe nyújt. R. úr bemegy az egyik szivaros boltba, s amíg oda van, az egyedül hagyott neje elé odalép egy legújabb divat szerint öltözött, magasgalléru, laktopános ifiúr, s azt kérdi a szép asszonytól, hogy hol lakik? Az úrnő végig­nézi és elfordul. Hanem az ifjút ez nem zavarja, újra eléje lép, s újra csak azt kérdi, hogy hol lakik. A nő erre arcul ütötte a tolakodó aszfaltbetyárt és ez közelebb húzódik a szegény asszonyhoz, s azt mondja neki: „Kedves, egy pofon a maga bársony kezétől isteni valami; kérek még egyet a másik arcomra is!“ — s benne van a szentírásban, hogy aki kér, annak megadatik, ő is megkapta, amit kért, még egy másik pofont, hatal­masat, de nem a bársony kacsóktól, hanem az akkorára már odaért férjtől.”

 

Egy új típus

Amikor Margitay Tihamér megfestette az Aszfaltbetyár címet viselő képét, sem képi, sem irodalmi példákra nem támaszkodhatott. Csak saját élményeire, s tán épp a Budapesti Hírlap fent idézett leírására. Mégis olyan jellemábrázoló erővel, s ezzel együtt olyan karikírozó finomságokkal formálta meg hősét, hogy láttán még ma is mosolyogni támad kedvünk. Olcsó elegancia, szemtelen tekintet, csücsörító ajkak, s különösképpen a sétapálcáját tartó kéz eltartott, gyűrűvel ékes kisujja rendkívül találó részletei a pesti aszfaltbetyár ábrázolásának. Mögötte szürke házfal, ami méginkább kifejezi ennek az új, nagyvárosi típusnak szürkeségét és laposságát. Az aszfaltbetyár képi típusát Margitay Tihamér teremtette meg ezzel a pompás alkotásával. 

A kép jelentőségét növeli, hogy a korszak népszerű művészeti írója, Szana Tamás a festmény reprodukcióját is közölte a 19. század magyar művészetét összefoglaló, 1900-ban megjelent nagy könyvében. 

Reprodukálva

Szana Tamás: Száz év a magyar művészet történetéből, Budapest, 1900. 284

Ajánlott cikk

Mikor válik veszélyessé a horkolás?

50 000 ember lehet veszélyben Magyarországon Sok párkapcsolatot mérgezhet meg az, ha az egyik fél erősen …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás