FRISSS!!!
Home / Galéria / Így nyaralunk: még mindig sokan dolgoznak a szabadság alatt, de többet és hosszabb időre utaznak a magyarok

Így nyaralunk: még mindig sokan dolgoznak a szabadság alatt, de többet és hosszabb időre utaznak a magyarok

A munkavállalók többsége nyáron használja fel szabadnapjai jelentős részét, hogy a jó idő beköszöntével a hűtőberendezések helyett az árnyas vízparton töltődhessen fel. Kérdés, hogy mennyire tudjuk ilyenkor magunk mögött hagyni munkahelyi feladatainkat és megélni a vakáció minden percét? Bár egyre kevésbé jellemző, hogy a kollégák vagy a felettesek megzavarnák a nyaralást, a magyar munkavállalók harmada alkalmanként, 9 százaléka pedig rendszeresen még mindig dolgozik a szabadsága alatt is. A Profession.hu friss, reprezentatív felméréséből kiderül, miként telik a dolgozók nyara idén.

A fizetett szabadságkeret törvényileg előírt és szabályozott, alapvető lehetőség a munkavállalók számára Magyarországon, azonban a felhasználása vállalatonként és egyénenként is eltér. A Profession.hu – korábbi, 2014-ben és 2019-ben végzett kutatásait megismételve – idén júliusban is utánajárt a nyári szabadságok felhasználásának és az ez idő alatti irodai helyettesítés megoldásának. A júliusi-augusztusi meleg napok a többséget strandra, folyópartra, távoli tengerekhez csábítja, de legalábbis valahova el, messze a város zajától. A válaszadók – az átlagos évi 29 nap szabadságukból – összesen 13 napot terveznek kivenni az idei nyári szezonban. Míg 2014-ben a megkérdezettek csupán 37 százaléka utazott valamerre, 2019-re 60 százalékra, az idei évben pedig 65 százalékra nőtt ez az arány.

A dolgozók túlnyomó többsége már fel tudja használni az éves szabadságkeretét

Tízből hét munkavállaló tudta felhasználni tavaly a teljes szabadságkeretét. Az előző évről megmaradt szabadnapokat idén többen is kiveszik, de az érintettek közel fele azt válaszolta, hogy erre valószínűleg nem lesz lehetősége már.

Előfordul, hogy a munkavállaló nem tudja felhasználni a teljes éves szabadságkeretét december 31-ig és bár hivatalosan kikéri, pihenésre valójában nem kerül sor. Az ilyen esetek aránya azonban az elmúlt hét év alatt látványosan javuló tendenciát mutat: míg 2014-ben ez az arány 19% és 2019-ben 12% volt, idén a megkérdezettek mindössze 9 százaléka járt így. Összeségében elmondható, hogy a munkavállalók el tudnak menni akár egy hosszabb nyári vakációra is, a szabadnapok egy részének következő évre mozgatásával maximálisan ki tudják használni a rendelkezésre álló keretet.

Minden ötödik dolgozó érzi úgy, hogy nem megoldott a helyettesítése

A pihenésre nagy szükség van, azonban vannak helyzetek, amikor kihívást jelent egy hosszabb nyaralás beiktatása. Tízből hat munkavállaló egyszerűen ki tudja venni a szabadságát, de minden tizedik válaszadó úgy érzi, hogy különböző tényezők akadályozzák ebben. Eközben az otthon maradó kollégák több mint felének nem jelent számottevő megterhelést közvetlen munkatársuk távolléte: kisebb fennakadások ellenére alapvetően működik a feladatmegosztás ebben az időben. 7 százalékuknak viszont kihívást jelent, 19 százalékuknál pedig egyáltalán nincs helyettesítés.

A munkavállalók többségét teljes mértékben tehermentesítik a szabadság alatt, így visszatérve a munkahelyre, nem várják őket a felhalmozódott feladatok. Csupán harmaduknak kell pótolnia a távoltöltött időt és az aktuális teendőik mellett elintézni a nyaralás alatt felgyűlt feladatokat; ezt elkerülendő, 7 százalékuk pihenés közben is igyekszik haladni a munkájával.

Logisztikázni kell a szabadnapok beosztásával

A rendelkezésre álló fizetett szabadnapokat tízből négy munkavállaló hosszabb turnusokra osztva használja fel, jellemzően egy hétnél hosszabb időre elutazva, közel ennyien viszont törekszenek a rövidebb programok tervezésére, 35 százalékuk pedig csak 1-2 szabadnapot vesz ki egyszerre.

Egyénenként és pozíciónként eltérő lehet a feltöltődéshez szükséges nyaralás terjedelme, illetve a legutóbbi szabadság óta eltelt idő is számíthat. A tapasztalat szerint azonban általában két hét az a hosszúság, aminek már érezhető a jótékony hatása; természetesen abban az esetben, ha ténylegesen munkahelyi teendőktől mentesen töltjük, akár passzív, akár aktív pihenéssel, de a céges levelezés követése nélkül. Érdemes a kivehető szabadságkereten felül tudatosan elkülöníteni magunknak rövidebb pihenéseket, ugyanis az évi bő 20-30 napra hagyatkozva nem biztos, hogy elérjük a kívánt feltöltődést: hetente egy-egy délután vagy egy napközbeni mikropihenés is sokat lendíthet az energiaszintünkön” – tanácsolja Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

Tiszteletben tartjuk kollégáink szabadságát

A szabadság kivétele és megszervezése után a következő kérdés, hogy a környezet és maga a munkavállaló mennyire tartja tiszteletben, mennyire veszi komolyan a munka világából való elvonulást. Mindössze a válaszadók 7 százalékának felettese, míg 5 százalékának kollégái nincsenek tekintettel a szabadságára. Bár a jelentős többségnek megvan a lehetősége a munka maximális félretételére, 32% alkalmanként, míg 9% rendszeresen dolgozik nyaralás alatt is.

Többnyire egyszerű, rövid idő alatt elvégezhető feladatokkal foglalkoznak ilyenkor. A válaszadók 60 százaléka követi a céges levelezést akár a tengerpartról is, 30 százalékuk ráadásul minden nap, 8 százalék pedig teljesen távol tartja magát ettől. A hivatalos hívásokat a válaszadók több, mint fele fogadja alkalmanként vagy minden alkalommal és csak 14 százalék mondta azt, hogy egyáltalán nem veszi fel a telefonját nyaralás közben.

Ezzel párhuzamosan tízből négy munkavállaló érzi úgy, hogy ki tudja magát pihenni a szabadsága alatt, további 31% inkább vagy egyáltalán nem töltődik fel a vakáció végére sem.

Szabályozott szabadság a lezárások következtében

A 2020-ban a szabadságok szabad felhasználásának rendje is megváltozott több cégnél: a munkavállalók közel negyede volt kénytelen a járvány miatt a vezetőség által kijelölt időszakban felhasználni adott mennyiséget az éves szabadságkeretéből az optimalizálás, költséghatékonyság és bizonytalan tervezhetőség következtében. Ezt követően, az idei oltási hullámban a válaszadók 3 százaléka kényszerült betegszabadságra a vakcináció miatt, 7 százaléknak pedig fizetett szabadnapot kellett kivennie. 13 százalékuk kapott a munkáltatójától igazolt szabadságot az oltáshoz, 48 százaléknak pedig nem volt szüksége a távolmaradásra a tünetek hiányában.

Ajánlott cikk

Melyik a legkomplexebb adózási kérdés a multinacionális vállalatok szerint?

Nyilvánosságra kerültek a 2020-as globális adóügyi felmérés eredményei 2016-hoz és 2018-hoz hasonlóan a tavalyi évben …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás