Vízválasztó lépés ez az ICC-től. Az elfogatóparancsnak első pillantásra leginkább szimbolikus üzenete lehet, hiszen Putyin ICC-nek történő átadása pillanatnyilag nem tűnik életszerűnek, de az elszámoltathatóság iránti elkötelezettséget hirdeti. A gyakorlatban megnehezíti Putyin életét: ezután nem utazhat olyan országba, amely az ICC tagja, mert köteles őt kiadni, ráadásul ezek után a vele való tárgyalás vagy kapcsolatfelvétel is meg van bélyegezve, ezért az elszigetelődését drasztikusan növeli.
Azt is jelezheti, hogy a nyugati államok magabiztosabbak, és ezzel, ha ugyan nem is katonailag, mégis szintet lépett a nyugati–orosz viszony: innen Putyin számára biztosan nincs visszaút, vele nem fognak tárgyalni. Ha viszont a helyzet rendezését majd mégis tárgyalásos úton képzelik el, akkor az ICC döntése kifejezetten ezt nehezíti. Bármely üzenetet is nézzük, nem lehet nem figyelembe venni azt, hogy egy hivatalban levő államfő ellen adott ki elfogatóparancsot az a nemzetközi testület, mely ellen az USA hevesen kelt ki, amikor az afganisztáni konfliktussal kapcsolatban nyomozni kezdett, nem beszélve arról, hogy Putyin esetleges letartóztatása egy ICC tagállam által felvetné az államfői immunitással kapcsolatos nemzetközi jogi kérdéseket is, ahogy történt ez Al-Bashir szudáni elnök esetében is.
Forrás: További részletek ITT.
You must be logged in to post a comment.