FRISSS!!!
Home / Galéria / HOMMAGE Á GLASS – HÓDOLAT AZ ÜVEGNEK

HOMMAGE Á GLASS – HÓDOLAT AZ ÜVEGNEK

A magyar üvegművesség 700 évre tekint vissza, tavaly felkerült a Szellemi Kulturális Örökség jegyzékébe. Idén felterjesztették az Unesco – Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének listájára is, mely az eltűnőben lévő szakmák ENSZ-védelmét jegyzi, hiszen 2022 az Üveg Nemzetközi Éve, melyhez 74 ország, köztük Magyarország kormányszintű elkötelezettséggel csatlakozott. A tematikus év alkalmából rendezett Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek című kiállítás a világörökség részét képező Budai Várnegyedben található De La Motte-Beer-palota barokk miliőjében mutatja be a XVIII. századi üvegművesség tárgyaitól a kortárs művészek alkotásáig az üvegművészet remekeit.

A kiállítás védnöke dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, fő szervezője a Kiskép Galéria, kurátora Koós Ágnes. A tárlat alapjául Dr. Sík Attila műgyűjtő kollekciója szolgál a történelmi Magyarország üvegművességének különböző korszakaiból, melyhez a kortárs magyar üvegművészet remekei csatlakoznak, világszerte a magas szintű technikai tudást és művészi értéket hirdetve.

A De la Motte-Beer-palota nemcsak varázslatos helyszíne az üvegalkotások műremekeinek, de alkalmat nyújt a 250 évvel ezelőtt élt néhai patikus család mindennapjait is bemutatni. A különleges lakóteret végig járva, autentikus környezetben ismerhető meg az üvegművészet.

A június 30-ai sajtóbemutatón köszöntőt mondott Kovács Ákos, a Várkapitányság Látogatómenedzsment és Rendezvény Igazgatóságának irodavezetője, és Balogh Eleonóra Ferenczy Noémi- és Európa Nostra-díjas üvegművész és restaurátor, az ENSZ Nemzetközi Üveg Éve magyarországi szervezőbizottságának tagja, a Műcsarnokban a jelenlegi Közös-Tér 2. Iparművészeti Szalon társkurátora. Tárlatvezetést tartott Dr. Sík Attila műgyűjtő és Koós Ágnes kurátor. Jelen volt Fűri Judit Európa Nostra-díjas üvegművész, valamint Darabos Anita DLA, a Magyar Üvegművészek Társasága Egyesület elnöke.

A kiállításról és helyszínéről

1962-ben rejtett kincset találtak a Budai Várnegyedben a Dísz tér 15. számú épület emeletén 1962-ben. A II. világháború alatt hajlékukat vesztett családok kaptak menedéket az első emeleti, öt egymásba nyíló szobában, miután az erősen sérült északi falat és tetőt rendbe hozták. A sok beázás miatt kértek tisztasági festést a lakók. Mielőtt erre sor került, a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően feltárásokat végeztek és végül 15 réteg alól előkerültek az itt látható freskók. Ennek köszönhetjük, hogy megismerkedhetünk Beer József Kajetán cseh származású patikus életével és lakókörnyezetével, egy olyan korral, amikor az Oszmán Birodalom 150 éves uralkodása után Mária Terézia császárnő Budát ismét korábbi fénykora dicsőségére építette újjá.  A De la Motte-Beer-palota a Várkapitányság által kezelt intézmény, a magyarság számára kiemelten fontos tárgyi és szellemi értékek megőrzésén tevékenykedik, ennek támogatására befogadta az ENSZ által életre hívott Nemzetközi Üveg Éve és még számos aktualitás kapcsán a „Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek” című magyar üvegművészeti kiállítást.

A kiállítás 2022. augusztus 25-ig látogatható naponta 10:00-18:00 között. Tárlatvezetések regisztráció mellett. 

Az üveg reprezentatív szerepe 5000 vagy 3500 évvel ezelőtt a perzsák, vagy szírek (ez egy szakmai vita a mai napig) által elkészített első üveggyöngyök, a múzeumok kincsei között mutogatott egyiptomi, római előkelőségek parfümös fiolái és rafinált edényei óta a mai napig nem szűnt meg. A kérdés csupán az, hogy a ma embere mit gondol erről, mit őriz meg és mit hagy maga után? 

A szervezők a kiállításhoz a hely adottságait, szellemét, üzeneteit és minőségét akarták egy karakteres történelmi ívet húzva a látogatók elé tárni. Dr. Sík Attila műgyűjtő szisztematikus és átgondolt, múzeumi minőségű gyűjteményéből született válogatás mellé a kortárs üvegművészeti anyag összeállítása egy régi igényt, a tematizálást hivatott kielégíteni.  A kortárs tárgyak zöme ide készült. A klasszikus értékekkel bíró környezetbe, ahol a polgári öntudat megszületett, a gazdagodást, a kiváltságot kellett tükrözni. A 21. század üvegművészete visszafogottan, a tárgyakban kerülve a magamutogatást, talmi csillogást, inkább az alázatot az anyag különleges tulajdonságait megmutatva, de a befogadó felé a gyönyört felkínálva alkotta meg szobrait, képeit. A felkért művészek mondanivalójukat arra a nyelvezetre írták, amit elődeiktől megtanultak, mégis tetten érhető a sajátos és egyéni látásmód, magasfokú mesterségbeli tudás, mellyel a külföldi szakirodalom méltatja a magyar kortárs üvegművészetet. Fontos megemlíteni, a közöttünk élő és alkotó Carcass James nevét, aki az embert próbáló mesterség megőrzésében, saját stúdiójában segít megőrizni hagyományainkat

TÉLI EBÉDLŐ – Dr.Sík Attila professzor gyűjteményének karakteres darabjai jól illusztrálják a magyar üvegművesség legfontosabb állomásait. 

A legrégebbi tárgyemlékek a Felvidékről és Erdélyből, a hegyvidéki határterületek hatalmas erdőségeiben működő uradalmi hutákból származnak a török hódoltság (1541-1699) idejéből. Az oszmán uralom alatt elnéptelenedett vidékek visszatelepítése során markáns kereslet jelentkezett ablaküveg, használati- és dísztárgyak iránt. Ekkorra tehető az általános európai formakincstől függetlenedett igen változatos és ötletekben gazdag magyar parasztüvegek virágkora. Az „úri, finom” üvegeken megjelennek a nagy technikai tudást igénylő díszítőeljárások, kezdetben a velencei majd a 19. század elején a cseh és német kristálystílus. A magyar üvegművesség a 19. század végén gyakorolta innovációival a legerősebb hatást az egyetemes üvegművészetre. A nyugodt békeidők újabb impulzust adtak a fejlődéshez. Az előkelőségek és a polgárság életformájához tartozó utazások során a nevezetes helyeken és gyógyfürdőkben változatos formában, igényesen készített csiszolt emlék- és fürdőpoharakat kínáltak. A két világháború között megjelenő gazdaságos energiaforrások és új iparágak jelentősen bővítették az üvegfelhasználás területeit. Az 1948-as államosítással kiépült szocialista nagyipar gyáraiban magas szinten képzett fiatal formatervezők álltak munkába. Feladatuk volt a tömeggyártásba kerülő olcsó, de igényes használati tárgyak mellett a kisszériás luxustermékek tervezése. A válogatott tárgyak hét üveggyárból származnak. 

Jelenleg stúdió körülmények között tiszteletre méltó erőfeszítések mellett folyik a munka. Csala Zsuzsa (1972) szobrászilag is figyelemreméltó Flamenco pezsgőskelyhei, L.Szabó Erzsébet (1935) vázái, Kohut-Görömbei Luca (1985) borosüveghulladék újrahasznosításából alkotott terítéke, Doktor Melinda Konyakosmeggy desszertes tálja, Dezső Renáta a mesterség íratlan szabályait feszegető tárgyai jó példák a kézműves dizájnban megjelenő szemléletváltásra. 

SZALON – Buda leggazdagabb polgárát arisztokraták látogatták, akik itt kortyolgatták a csokoládét. 

A vendégeket bizonyára lenyűgözték a helyiség falára aprólékosan megfestett virágok, ahol különben négy gyermek nevelkedett. Kortárs művekkel idézzük meg a fényűző szalon hol komoly, hol játékos, egykor nyüzsgő hangulatát. Horváth Márton (1941–2013) elkötelezetten kutatta Pantocsek Leo Valentin irizált üvegének fortélyát. Képes volt megragadni és rögzíteni az üveg felületén a pillanatnyi szivárvány csodáját és a szappanbuborék színpompáját. Smetana Ágnes (1961) hófehér tisztaságú, finom megjelenésű edényei esetében már nem elsődleges a funkció, cél az üveg tulajdonságának megmutatása Carcass James (1965) kompozíciói a tér és átlátszóság viszonyát tárják elénk a szürrealista szobrászatból ismert absztrakt biomorf formákkal. A Transient a test zsigeri, ösztönös mozgását modellezi. Hegyvári Bernadett (1975) Tryptichon alkotása a bizonytalan térbeli helyzetre fekteti a hangsúlyt és felteszi a kérdést: Mikor és hol vagyunk a térben, fekszünk egy ágyon vagy lebegünk egy asztal felett? A valós és a festett tér, a fények játéka töprengésre késztetnek. A Szellemkép esetében a kérdések a formára terelődnek. A kemencében megbontott kész formák sziluettje enyhén torzul, alakjukat megbolondítja a fent-lent játék. Vida Zsuzsa (1944) a Prágai Iparművészeti Főiskolán diplomázott, majd évtizedeken keresztül generációkat tanított a Kisképző üvegszakán. Egyike azoknak, akik az üveget először használták képzőművészeti alapanyagként. A Vágyakozás – Craving in memoriam Csontváry a patikárius festő rejtélyes kis méretű képére utal. A Szerelmesek találkozása két kosztümös, már nem fiatal szerelmespár légyottját ábrázolja. „A kőfalon lustán heverő puttófigura, a férfi-női és szerelmi szimbólumokban bővelkedő kép intim hangulata erősített meg elképzelésemben, hogy a szabadon formázott hutaplasztikámat színes kiegészítő résszel zárjam le.” 

PASSIÓ SZOBA – Beer József Kajetán mélyen vallásos ember volt, ezért az egyik szoba falára a nagypénteki szenvedéstörténetet festette fel.

Ebben a térben olyan tárgyak kerülnek bemutatásra, melyek színei beleolvadnak a freskók kopottas, hamuszürke-fakózöld árnyalataiba. Az alkotásokból első pillantásra nem látunk mást, mint csillogást és kontúrokat. A jeleket és formákat a fény kelti életre, az így keletkező árnyékok adnak nekik testet. Sipos Balázs (1979) bravúros casting technikával készült, Kiűzetés a Paradicsomból című alkotása az Ószövetség egyik jelenetét ábrázolja az olasz reneszánsz festő, Masaccio egyik freskója alapján. Fűri Judit (1966) Kísértés és feloldozásában Éva gránátalmát tartó alakja mögött a szokásos ábrázolás helyett nem Ádámot, hanem Jézust mintázta meg. Erre utal a testen megjelenő almafa és a kompozíció fontos elemeként a keresztre utaló gerenda. Darabos Anita (1969) fa, üveg és kompozit anyagok összeillesztésével készült Robinzon című művét szakrális térbe helyezve Noé bárkájaként éppúgy értelmezhetjük, mint élőnek a holt anyagba vándorlásaként, vagy a fagerendába ékelt üvegen keresztül áthatoló fénysugarakat a Purgatórium, a megtisztulás jelenségeként. László Kyra (1973) Áttűnő című munkájában grafikai hatásokkal és a tér illúziójával erősíti a hely szellemének drámai vizualitását. 

Smetana Ágnes (1961) Könnyszekrény című installációja a szenvedés és a fájdalom töviseiből összeállított profán tabernákulum. Pattantyús Gergely (1972) Pincetokpalackok Krisztussal tárgyegyüttese ugyancsak a búcsújáró kegyhelyekről hozott emléktárgyakra utal. A foncsorozott korpusz a duplafalú kelyhen átnézve, belülről látszik. Lenyomata csupán a régi tárgynak. A kép, amit látunk, utazik velünk tovább, tehát eredeti funkciójukban ma is utazóüvegek. A palackokban valójában foncsorozott tükörképet látunk, a kehely hűlt helyét, amit a palackok fala plasztikusan körbe ölel. Különös darab Sík Attila gyűjteményéből a feszületet ábrázoló türelemüveg, melyet nem művész készített, hanem Nagy Gy. József a jászberényi fogház III. cellájában 1920-ban.

HÁLÓSZOBA – A gazdagságot sugárzó barokk enteriőr, a virágdíszes ornamentika azt a dicső időszakot idézi fel, amikor Mária Terézia uralkodása alatt Buda ismét virágzásnak indult. 

Ebben a térben az emberi viszonyok, ellentétek és megbékélés állnak a középpontban a geometria és az absztrakció nyelvén megfogalmazva. Edőcs Márta (1965) az információk és események áradatában a személyes kapcsolódások lényegére emlékeztet. A Network 2022 harmóniát és pozitív energiát sugároz. Vida Zsuzsa (1944) Hatás-ellenhatás című plasztikája a csíkos derékszögű háromszögek közé szorult, szabadon formázott kristályüveggolyó, amely az ellentétek ütköztetésére és feloldására irányul. Borkovics Péter (1971) folyadékként kezeli az üveget, amivel meg lehet állítani az időt. A Négyzet és labda a merev geometrikus formából indul ki, azonban a statikus ridegségét megtöri egy gömböt formáló, dinamikus mozdulat. Borbás Dorka (1967) Kontraszt című kék kockája a geometrikus rend és organikus káosz közötti feszültséget állítja elénk. Köblitz Birgit (1960) lírai megformálásban a soha véget nem érő emberi vágyakról mesél Az Óperencián túlról.

ÍRÓKABINET – Rafael, Mihály és Gabriel arkangyal, valamint Szűz Mária és Nepomuki Szent János tekint le a falakról a gyógyító patikus íróasztalára. 

Sipos Balázs (1979) Life is life című kisplasztikája az unikornist és az őt megszelídítő szűzleányt ábrázolja. A hiedelmek szerint az unikornis szarvának pora minden méreg hatását közömbösíti, ezért is jelent meg alakja a patikák ajtaján különösen a 18. században. Ez volt az a korszak, amikor vegyészek különböző drágakő mintázatú üveg megalkotásán fáradoztak, mint például az itt látható különlegesség. A szűzleányt, aki képes térdre kényszeríteni az állatot, Sipos Balázs a tőle megszokott finom gesztusokkal ábrázolja. Így vall a művész a munkájáról: „Egy tárgyon belül két test kapcsolatának elemzése a legfőbb témám. A figuralitás eszközével (nem a formai bravúroskodásokkal) egyszerű és mégis kifejező, kézzelfogható módon lehet gondolatokat, őszinte érzelmeket, vágyakat ábrázolni, ahogyan a román és gótikus szobrászatban. Tárgyaim témáit korunk problémái és az ezekből fakadó belső vívódások nyújtják. A humor és a groteszk azok az eszközök, amelyek segítségével indirekt módon fejezem ki magamat. Az üveg transzparenciája révén új nézőpontot nyújt. Felületi megmunkálásával betekinthetünk a tárgyba, a tárgyon belüli negatív formák pozitívba fordulnak át.”

FOLYOSÓ – Ezen a helyen közlekedtek az épület hátsó részéhez, ahol a patikus jó üzleti érzékkel szállásokat rendezett be.  A fügefa borította hatalmas félköríves ablakok és az épület gazdag története inspirálta Fűri Judit (1966) Változás, Idő, Élet című monumentális alkotását, melyben a szecesszió mesteri fortélyai mellett megmutathatta a jelen technikai lehetőségeit. Balogh Eleonóra (1960) Töredékes emlékeim 1998-ból című sorozata színekkel ragyogja be az utunknak, ‘Sigmond Géza (1950-2008) Ravaszdi róka visszatér üveglap-festménye térhatásúvá teszi a kétdimenziós világot. Köblitz Birgit (1960) Tryptichon a pandémia mindennapjainak gyötrő kérdéseire utal: az otthon melege, az elérhetetlen szabadság és a találkozások utáni vágyakozás hármasát ábrázolja. Hefter László (1943) a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a kortárs magyar üvegművészet jelenleg élő egyik legjelentősebb képviselője, a pannonhalmi Hefter Galéria üvegművészeti galéria alapító tulajdonosa. Áthatások  – autonóm üvegkép a színek és a fények viszonyával, találkozásával és egymásra hatásával foglalkozik. Ellentétekben, kettőségekben, kétértelműségekben, megtöltve a tereket, kiszabadulva formákból és síkokból ábrázolja. Fiataloknak és időseknek nagy felfedezés Telegdi Balázs  (1991) munkája a Through the scope I-II. tanulság és együttműködésre késztető. Az üveg legkritikusabb hibájából a feszültségből alkotott műtárgyakat, ami tavaly elnyerte a frissen végzett üvegművészek legnagyobb nemzetközi elismerését.

Ajánlott cikk

Az élet mégis szép, kezdődik a Sziget!

Világsztárok, nagy kedvencek, kurrens nevek, az elmaradt szezonok alatt befutott előadók és többszáz nem zenei …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás