Budapest24 Friss, aktuális programajánlók naprakészen! Koncert, mozi, előadások, fesztiválok! Ez is érdekelhet
Néhány napja az USA-ban a legnagyobb techóriások szakemberei beszélgettek arról, hogyan tudják a kódolás területére vonzani a tehetséges fogyatékkal élő fiatalokat. Ez az amerikai trend még csak most kezd begyűrűzni Európába, de az első hullámai már érezhetők. A hazai lehetőségeket kutatva ellátogattunk két olyan iskolába, ahol fogyatékkal élő gyerekeket tanítanak programozásra.
Az idei Amerikai Nemzeti Kódolási Szimpózium központi témája volt, hogy a programozás milyen karrierlehetőségeket nyújthat látássérült fiatalok számára. A rendezvény jelentőségét mutatja, hogy olyan cégek képviseltették magukat, mint az Apple, az Amazon, a LinkedIn és a Google. A cégeket azonban nem csak a jószándék hívta össze. Az IT területe az egyik leggyorsabban fejlődő iparág, amely óriási munkaerőt szív fel évről-évre. Ezzel az állandóan növekvő kereslettel azonban a kínálat egyelőre nem tud lépést tartani: nincs elég szakember. Ezért a vállalatok egyre nagyobb energiát fordítanak a diákok megszólítására, remélve, hogy fel tudják kelteni az érdeklődésüket a programozás iránt.
Ez a megközelítés a versenyszféra részéről Magyarországon még gyerekcipőben jár, de egyre több szülő és tanár ismeri fel a kódolásban rejlő potenciált. A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Kollégium, EGYMI középiskolás mozgáskorlátozott diákjai már lassan öt éve tanulnak programozást. Az intézmény 2017 óta működik együtt a Logiscool alapítványával, a Digitális Tudásért Alapítvánnyal. „Első évben, amikor találkoztunk az „élmény-alapú programozást oktató módszerrel”, egyből tudtuk, hogy be akarjuk építeni a tananyagunkba. Az alapítványnál a kollégák látva a lelkesedésünket, felajánlották, hogy ingyenesen használhatjuk a Logiscool oktatási platformját és tananyagait” – meséli Szabó Csaba, a középiskolai intézményegység-vezetője. – „Ekkor közösen elkezdtük megteremteni a feltételeket. Itt olyasmire kell gondolni, hogy a gyerekek először színes, játékos blokkokból építik fel a programokat, de ehhez szükség van egérhasználatra, vagyis finommotoros készségekre. Ez nem minden mozgáskorlátozott diákunknak megy könnyen, így kérésünkre a fejlesztők átalakították az oktatási platformot, hogy akadálymentesebb legyen.”
Az oktatási platform és a technikai háttér egy kicsit át lett alakítva a Mozgásjavító diákjainak speciális igényei szerint. Az intézmény tanárainak elhivatottságát mutatja, hogy itt nem álltak meg. Egy pályázaton robotokat is nyertek, amelyek nem csak a programozási órákon jelentek meg, de a többi óra állandó szereplőivé is váltak, vagyis ma már a tantestület nagy része használja őket. Mindezeknek köszönhetően ez elmúlt években egyre több diák kezdett el érdeklődni a programozás iránt. A megközelítés láthatóan működik: „különleges öröm a számunkra, hogy az egyik diákunk idén emelt szintű informatika érettségit tett nagyon jó eredménnyel” – emelte ki Csaba.
A Gyengénlátók Általános Iskolájában is van programozás oktatás a Digitális Tudásért Alapítvánnyal együttműködve. „A látássérült gyerekeknél 3-4. osztályban kezdjük el az oktatást, mert ekkor már a praktikus látásukat magabiztosan tudják használni a gyerekek, és vannak alapszintű informatikai ismereteik is” – meséli Krénusz Kata gyógypedagógus. – „A gyerekeknek kinagyítjuk a képernyőt, majd a színes blokkok élénk színeit segítségül hívva tudnak tájékozódni a programnyelvben. A mi gyerekeink ugyanazt tanulják, mint jól látó társaik, csak egy kicsit lassabban haladunk.” A kódolás egyik központi eleme a problémamegoldó képesség fejlesztése és használata. Látássérültként már kicsi gyermekkorban erősen fejletté válik a problémamegoldó képesség, amit a gyerekek nagyon jól tudnak hasznosítani a programozás tanulásakor, valamint később is, ha IT területen helyezkednének el. Emellett a kódolás más készségeket is fejleszt. „A programozás magabiztosságot ad” – teszi hozzá Bodányi Levente, igazgatóhelyettes. – „Hiszen amikor lefut a program, a munka gyümölcse azonnal láthatóvá válik, működik a játék, és ez egy azonnali visszacsatolás. Sikerélmény nem csak a diákjainknak, hanem nekünk tanároknak is.”
Magyarországon informatikaóra elvileg minden középiskolában van, és a programozás is része a tananyagnak, de a tantárgy oktatása rossz helyzetben van. Alacsony az óraszám, fejlesztést kívánna a tananyag, kevés a felkészült tanár, valamint az eszközpark sem ideális. Az eszközhiány különösen problémás, az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 6-8 éve 200 milliárd forintra becsülte azt az összeget, amit évente beszerzésre és karbantartásra kellene fordítani. Ezért különösen fontosak az olyan alulról jövő kezdeményezések, amelyek a két fenti iskolában példaértékűek. A látássérült és mozgáskorlátozott gyermekek számára a programozás nem csak azért fontos, mert későbbi munkalehetőséget is adhat, hanem mert a kódolás tanulása közben fejlődik a gyerekek problémamegoldó képessége, és önbizalmat, pozitív énképet nyernek. Akár az IT területén helyezkednek el egy nagy techóriásnál, akár más területen próbálnak majd szerencsét, ezek a képességek elengedhetetlenek lesznek a jövőben a számukra.
You must be logged in to post a comment.