FRISSS!!!
Home / Galéria / GYÓGYSZER NÉLKÜL IS CSÖKKENTHETJÜK A KOLESZTERIN-SZINTÜNKET

GYÓGYSZER NÉLKÜL IS CSÖKKENTHETJÜK A KOLESZTERIN-SZINTÜNKET

Bár a szervezet maga is termeli a koleszterint, ennek körülbelül egyharmadát befolyásolni tudjuk az életmódunk által, mondja Galló Nóra, a Dr. Rose Magánkórház dietetikusa, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy ennek azért is nagy a jelentősége, mert elkerülhetjük a koleszterinszint-csökkentő gyógyszerek szedését, illetve az érelmeszesedést (ún. arterioszklerózist), amely az egyik leggyakoribb szív- és érrendszeri rizikófaktor.

Olyan sokat hallunk róla, sokat is emlegetjük, de tényleg: mi is az a koleszterin? Tudományosan megfogalmazva egy szteránvázas vegyület, s hogy el is tudjuk képzelni: viaszos, zsírszerű anyag. A koleszterin természetes módon megtalálható a szervezet minden sejtjében, sőt: a szervezet minden sejtje elő is állítja, a legnagyobb mennyiségben a májunk. A koleszterin valamennyi sejt számára nélkülözhetetlen, és a belőle képződött számtalan vegyület nagyon sok életfontosságú folyamatban vesz részt. Két főbb fajtája van: az LDL-koleszterint szoktuk rossznak minősíteni, a HDL-koleszterint pedig jónak. Ha az LDL-koleszterinből magas értéket mutat ki a labor, akkor nagy eséllyel zsírlerakódások alakulnak ki az erekben, ami szűkíti azok keresztmetszetét. Ez a folyamat végső soron az egyes szervek súlyos vérellátási zavarához, esetleg elhalásához vezet.

A koleszterin mellett a trigliceridek is a vérzsírok csoportjába tartoznak. A triglicerid szintünket alapvetően meghatározza, milyen mennyiségű és minőségű szénhidrátot fogyasztunk. Elsősorban arra kell törekednünk, hogy lehetőleg minél nagyobb mértékben kerüljük a finomított szénhidrátok, illetve az egyszerű cukrok fogyasztását (pl.: pékáruk, cukrászsütemények, csokoládé, illetve egyéb édes és sós nassok), mert ezek határérték fölé emelik a szintjét. Ráadásul, ha ez a magas érték még emelkedett LDL-koleszterinnel is társul, akkor egyenes út vezet a zsírmáj kialakulásához. Ha a máj elzsírosodik, akkor annak számos egészségügyi következményével számolhatunk, például kialakulhat az inzulinrezisztencia.

A nagyon egészségesnek tartott gyümölcsökről sem mondhatjuk azt, hogy korlátlan mennyiségben fogyaszthatók, hiszen a gyümölcsökben rengeteg a fruktóz, amely egyszerű cukorként hozzájárul a trigliceridszint emeléséhez, figyelmeztet a Dr. Rose Magánkórház dietetikusa.

„Dietetikusként mindig hangsúlyozom: koleszterinmentes étrend nincs, ám érdemes a minőségre nagyobb hangsúlyt fektetni. Ha törekszünk arra, hogy egészségesebb, telítetlen, többszörösen telítetlen zsírsavakat is fogyasszunk, például omega-3 zsírsavakat, akkor kiegyensúlyozottabbá tudjuk tenni az étrendünket, és ez nyilván a laborleleteinkben is meg fog jelenni” – ajánlja Galló Nóra. Az omega-3 zsírsavakról érdemes tudni, hogy szintén az esszenciális zsírsavak közé tartoznak, tehát szervezetünk nem állítja elő, emiatt rá vagyunk kényszerítve arra, hogy külső forrásból jussunk hozzá. Aki vegetáriánus vagy vegán étrendet követ, tudnia kell, hogy a növényi omega-3 nem képes helyettesíteni az állati eredetűt, mert a szervezet nem tudja a növényit átalakítani kellő mértékben és mennyiségben ahhoz, hogy elegendő ún. EPA és DHA zsírsavhoz jussunk. Ennek érdekében minél több halat, tenger gyümölcseit (pl.: rákot, kagylót, tintahalat, polipot) kell fogyasztanunk, heti rendszerességgel, akár hetente többször is, hiszen ezek remek, könnyen emészthető fehérjeforrások, ráadásul számos vitamint és ásványi anyagot is biztosítanak a szervezet számára. Már ezzel az egyszerű változtatással is meglepően sokat tehetünk a normális a koleszterinszintünkért.

Szintén kiemelkedően fontos a rostbevitel növelése, ez ugyanis az egyik legtermészetesebb koleszterinszint-csökkentő. Rostokhoz a gyümölcsök mellett zöldségfogyasztással juthatunk. A dietetikus megszívlelendő tanácsa, hogy minden főétkezésünk tartalmazzon zöldséget. Részletkérdés, hogy nyersen, salátaként, savanyúságként, sütve, párolva vagy grillezve fogyasztjuk, csak legyen ott a tányérunkon! Próbáljunk arra is törekedni, hogy lehetőség szerint a hazai szezonális zöldségeket részesítsük előnyben.

Felmerülhet, hogy a rostokat étrend-kiegészítő formájában is alkalmazzuk – ennek is abszolút pozitív a hatása a klinikai vizsgálatok szerint, de elsődlegesen mindig az étrend megreformálásával érdemes kezdeni a változtatást.

Nem lehet egyik napról a másikra drasztikusan váltani, a dietetikus szerint soha ne egy szigorú restriktív diéta bevezetését tervezzük a jobb laborértékek elérése érdekében, hanem inkább szélesebb körben, vagyis életmódváltásban érdemes gondolkodnunk. Ez az, ami hosszú távon is azt fogja eredményezni, hogy – akár prevenciós céllal – komoly krónikus betegségeket tudjunk megelőzni.

Talán kevesen tudják, hogy a rendszeres testmozgás – számos pozitív élettani hatása mellett – a (jó) HDL a koleszterinszintünk növekedéséhez is hozzájárul. Ehhez legalább heti 3-4 alkalommal végzett mérsékelt intenzitású fizikai aktivitásra van szükség, hívja fel a figyelmet Galló Nóra.

Ha beszereztük a nyersanyagokat, fontos, hogy az elkészítési módra is figyeljünk, hiszen a konyhatechnológiának is meghatározó szerepe van. Először is felejtsük el a bő zsírban sütést, helyette inkább válasszuk a grillezést, roston vagy sütőben sütést, a meleg levegős fritőzt, a sütőzacskót, a tapadásmentes serpenyőt. Ezek segítségével sokkal kevesebb hozzáadott zsiradékkal is el tudjuk készíteni ételeinket.

Ne feledjük: sok kicsi sokra megy! – hangzik a dietetikus türelemre, kitartásra intő ajánlása. Ha a felsoroltakból minél több pozitív dolgot meg tudunk valósítani, akkor azok hatása az idő előrehaladtával össze fog adódni, így tényleg egy preventív és egészségmegőrző életmódot tudunk kialakítani.

Jó iránymutatás a koleszterinszint-csökkentéséhez a mediterrán diéta, amely magába foglalja a nyersanyag-válogatást, és a konyhatechnológiát is.  A mediterrán diétának nem véletlenül az egyik ajánlása, hogy használjunk olívaolajat az állati eredetű zsiradékok helyett/mellett. Az étrend részét képezik többek között az omega-3 zsírsavakban gazdag tengeri ételek, illetve a napi rendszeres zöldségfogyasztás is.

Mindig egyénileg érdemes megnézni azt, hogy honnan indulunk, és utána – akár igény szerint – fokozatosan átalakítva az étrendet, hová jutottunk. Nagyon fontos, hogy rendszeres legyen a dietetikussal a kapcsolattartás, és a kontroll, hiszen akkor át lehet beszélni azt, hogy mi az, amit már sikerült átültetni a gyakorlatba, mi az, amit esetleg még nem; mi az, ami továbbra is nehézséget okoz, ezek alapján pedig meg lehet tervezni a következő lépéseket.

https://drrose.hu/

Ajánlott cikk

Tizedik éve ünnepeljük a Nemzetközi Plazmaadó Hetet

október első hetében a plazmaadókra és a plazmaterápiákra irányul a figyelem Immár tíz éve, hogy …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás