FRISSS!!!
Home / Címlap / Fidelity: Aszinkron talpra állás – tovább menetelnek a fejlett országok

Fidelity: Aszinkron talpra állás – tovább menetelnek a fejlett országok

Az elmúlt hónapokban folytatódott a kilábalás, de üteme és jellege régiónként eltérő volt. A Covid-19 járvány még koránt sem ért véget, és az újabb és újabb fertőzéshullámok és a nem mindenhol kellő számban elérhető vakcinák továbbra is megjósolhatatlanná teszik a gazdasági újranyitás menetrendjét, de a globális gazdasági adatok mégis a helyzet fokozatos javulásáról árulkodnak. A Fidelity International világ makrogazdasági folyamataival foglalkozó elemzőkből álló csapata figyelmének középpontjában jelenleg ez az aszinkron globális kilábalás áll, melynek során a fejlett piacok a közelmúltban komoly előnyre tettek szert, mivel a fejlődő országokba lassabban jutottak el a vakcinák.

 A különbségeket tovább súlyosbította, hogy egyes térségekben jelenleg is komoly járványügyi válsághelyzet uralkodik. Természetesen a fejlődő országok maguk is rendkívül eltérő képet mutatnak, és véleményünk szerint a kilátásaik nem csupán az átoltottság mértékétől, hanem az adott ország gazdasági struktúrájától (az újranyitás az elsősorban a szolgáltatásokra és az idegenforgalomra támaszkodó térségekben jár majd kedvező hatásokkal), a jogszabályi környezettől és a belső egyensúlyhiányoktól függ majd.

Aszinkron talpra állás: a fejlett országok tovább menetelnek…

A Covid-járványból való kilábalás áprilisban is folytatódott: a fejlett országokban, de főleg az USA-ban, ahol a gyártási és szolgáltatási aktivitás is rekordszintre nőtt, felpörögtek az előzetes beszerzési-menedzser indexek. A kilábalás aszinkron jellege most kerül csak igazán reflektorfénybe: a fejlett országokban egyre jobban halad a lakosság beoltása és a különböző korlátozások feloldása, miközben a feltörekvő országok továbbra is a vírus, a vakcinák és a jogszabályi környezet által támasztott kihívások hálójában vergődnek.

A gazdasági háttér egyik kritikus eleme változatlanul az, hogy a Biden-kormányzat hajlandó és képes-e egymást követő költségvetési megállapodásokkal betömni az USA-ra jellemző, többszörösére duzzadt kibocsátási rést. A jogszabályalkotás mértéke és sebessége pozitív meglepetést okozott és alátámasztja a reflációs narratívát. Ezzel egy időben a Fed határozottan kitart amellett, hogy „nem gondolkodik el azon, hogy elgondolkodjon-e a kamatlábak emelésén” mindaddig, amíg kézzel fogható bizonyítékát nem látja annak, hogy mind az inflációs, mind a teljes foglalkoztatottsági célelőirányzatokat sikerül megvalósítani. A hatékony oltási programot és a készpénzben dúskáló fogyasztók (ld. 1. grafikon) tömegeit látva a Fidelity továbbra is úgy véli, hogy az Egyesült Államok lesz a Covid utáni gazdasági kilábalás fő motorja.

Az Egyesült Királyságban a vakcinák gyors elérhetővé válása lehetővé tette a korlátozások részleges feloldását, ami áprilisban a szolgáltatások és a munkaerőpiac felpörgését idézte elő – a Fidelity várakozásai szerint ez a folyamat tovább zajlik majd, ahogy folytatódik a gazdasági nyitás.

Eközben az eurózónának is sikerült leküzdenie az oltási programokat lassító akadályokat, így az előzetes BMI-k alapján áprilisban az új gyáripari megrendelések volumene és a termelési aktivitás is rekordszintet ért el. Felgyorsult az oltóanyagok kibocsátása is: a lakosság több mint 20%-a megkapta az első oltását, és az év közepére elérhetőnek tűnik az 50%-os arány is. A német Alkotmánybíróság zöld utat adott az Európai Helyreállítási Alapnak, így az év második felében megkezdődhet az első részlet kifizetése, bár a hosszabb átfutást sejtető politikai kockázatok még nem múltak el.

…miközben a fejlődő piacok lemaradnak

A járvány harmadik hulláma mára maga alá temette a fejlődő országokat: egyes helyeken a megbetegedések és halálesetek száma a járvány kitörése óta látott legmagasabb szintre szökött fel. A nagyobb feltörekvő országok közül India helyzete valósággal kétségbe ejtő, mivel az igazolt új COVID-esetek és az elhunytak száma az elmúlt hónap során valósággal az égbe szökött. Bár a kijárási korlátozások létfontosságúak a vírus terjedésének lassítása és a halálozási ráta csökkentése érdekében, az újranyitás és az élet normalizálódása elsősorban attól függ majd, hogy sikerül-e kellő mennyiségű vakcinával ellátni a lakosságot. Ez az a terület, ahol a fejlődő országok (néhány kivételtől eltekintve) jelentős lemaradásban vannak a fejlettekhez képest – az átoltottsági rés jelenleg a legtágabb, aminek részben az az oka, hogy Indiában április során megtorpant az oltási program lendülete.

A fejlődő országok teljes újranyitásának és talpra állásának esélyét tovább rontja a különböző vírusmutációk felbukkanása. Ezek közül a B.1.351 (a „dél-afrikai mutáns”) és a P.1 (a „brazil mutáns”) tűnik a legaggasztóbbnak. Az új vírusmutációk megjelenése nem csupán a legsúlyosabban érintett országokban, hanem globálisan is az újranyitás legfontosabb kockázati tényezőjének számít. Emiatt várhatóan továbbra is fenntartják majd az országok közötti utazási korlátozásokat, aminek hatására a teljes gazdasági újranyitás 2022-re vagy akár még későbbre tolódhat.

Kína gazdaságában lassan érezhetővé válnak a költségvetési és monetáris takarékosság előtérbe kerülésének első hatásai: áprilisban újabb jelek mutattak a gazdasági aktivitás lendületének csökkenésére. A Fidelity-nél arra számítanak, hogy az előttünk álló hónapokban további gazdaságpolitikai megszorításokra kerül sor, melyek során az illetékesek figyelme még inkább az ellenőrzött tőkeáttétel-csökkentés és a növekedés minőségének javítása (és nem a mennyiségének fokozása) felé fordul majd. Bár a közelmúltban látott vállalatcsődök nem tekinthetők szisztemikus jelenségnek, nagyon odafigyelnek a feszültség legkisebb jeleire is, mivel az adósságteher méretéből adódóan a gazdaságpolitikai hibák kockázata továbbra is magas.

Fókuszban a feltörekvő országok gyenge pontjai és az Egyesült Államok adói

Miközben a világgazdaság lassan kilábal a válságból, és mindenki abban reménykedik, hogy a harmadik hullám lesz az utolsó (legalábbis mértékét és súlyosságát tekintve), egyre világosabbá válik, hogy a talpra állás – főleg a feltörekvő országok körében − időben koránt sem annyira egyszerre, és gazdasági/piaci hatásait tekintve sem annyira egységesen zajlik majd, mint ahogyan azt a járvány kitörésekor tapasztaltuk. 

Az előttünk álló utat mérlegelve továbbra is a feltörekvő országok előtt álló három fő kockázatforrásra fogunk összpontosítani: a vírusmutációkra, az inflációra és a járvány utóhatásaira. E három tényező fogja meghatározni a következő néhány hónapban a makrogazdasági eredmények és a piacokat érintő következmények kapcsán tapasztalható eltéréseket”- teszi hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet európai igazgatója. .

Ami a fejlett világot illeti, ahogy napvilágot látnak az USA további költségvetési ösztönzőcsomagjainak újabb részletei, a piacok figyelme egyre inkább a fiskális egyenlet bevételi oldala felé fordul. A 2,25 ezer milliárd dolláros American Jobs Plan és az (előzetesen 1,8 ezer milliárd dollárosra tervezett) American Families Plan finanszírozása a várakozások szerint a 2017-ben bevezetett társaságiadó-csökkentés részleges visszavonásából, a multicégek által külföldön elért profitra kivetett adó emeléséből és a magasabb jövedelmi osztályba tartozó magánszemélyek adójának növeléséből származik majd. Az USA hosszabb távon az OECD-el egyeztetve egy globális adókulcs-minimum bevezetését is tervezi. Az adóemeléseket 2022-től kezdődően vezetnék be, az első teljesen érintett év 2023 lenne, ami a növekedés és a piacok szempontjából is egyértelmű kockázatokat rejt magában.

Ami a monetáris politikát illeti, az államkötvény-piacok a jelek szerint – legalábbis egyelőre − feldolgozták a Fed „visszafogott inflációról” szóló narratíváját és azt a tényt, hogy a jegybank a FAIT-keretrendszer segítségével hosszabb távon is alacsonyan akarja tartani a kamatlábakat. Annak a hozamnövekedésnek nagyjából a fele mára elolvadt, amelyet az amerikai államkötvények azóta értek el, hogy az infláció az év elején kézzel fogható kockázati tényezővé vált. A Fidelity úgy véli, hogy a piacok az előttünk álló néhány hónapban továbbra is alaposan próbára teszik majd a jegybank szavahihetőségét, mivel a döntéshozók két egymásnak ellentmondó célt próbálnak egyensúlyban tartani: egyfelől (látszólag) igyekeznek fenntartani a negatív reálhozamokat, hogy ne nőjön az államadósság-teher, másfelől meg akarják akadályozni az infláció jelentős mértékű elszabadulását is.

Ajánlott cikk

Fenntarthatósági barométer: elméletben már zöldek vagyunk, a gyakorlatban viszont van hova fejlődni 

Miközben „gondolati szinten” nagyon erős Magyarországon a környezettudatosság, a tettek szintjén már jóval árnyaltabb a …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás