A superposition.hu oldalán Szabó Dávid portfóliókezelő arról ír blogbejegyzésében, hogy egyre több jel utal arra, hogy a bitcoin szélsebesen halad a digitális arannyá válásnak az útján. Az egyik ilyen jel a tőzsdei cégek között az elmúlt hónapokban kibontakozó új trend: bitcoint vesznek hosszú távra. Azért teszik, mert nem bíznak a papírpénzben. A bitcoint viszont jó védelemnek tartják infláció ellen, ezért pénztartalékaik egy részét abba fektetik.
Korábban is tudtunk arról, hogy kisebb cégek tartanak a mérlegeiken bitcoint, de most már a milliárd dolláros piaci kapitalizációjú, igazán komoly vállalatok is beszálltak a buliba, mint a MicroStrategy vagy a Jack Dorsey által alapított fizetési szolgáltatást nyújtó Square – folytatja Szabó, aki a CryptoPosition Investment Fundot is kezeli, mely egy kriptoeszközökbe fektető alap. Érdekesség, hogy a norvég állami nyugdíjalapnak mindkét cégben van kitettsége, vagyis közvetve már minden norvég embernek is van bitcoinja.
De nem csak a tőzsdei cégek, hanem intézmények, befektetési alapok is erősödő érdeklődést tanúsítanak a kriptopénzek iránt. Az Egyesült Államokban működő hatalmas bitcoin alap, a Grayscale Bitcoin Trust intézményeknek és gazdag magánszemélyeknek a hagyományos piacokon keresztül biztosít hozzáférést a bitcoinhoz. Márpedig az év elejéhez képest majdnem duplázott az általuk tartott bitcoinok mennyisége (közel félmilliót tartanak most), miközben a bitcoin árfolyama is kétszerezett.
A bitcoin azonban nem csak intézményeknek és gazdag magánszemélyeknek, hanem bárki számára is elérhető a hagyományos tőzsdéken. Úgynevezett ETP-be (Exchange Traded Product) vannak csomagolva: az ETP kibocsátója elad egy részvényt, miközben a befolyó pénzből bitcoint vásárol, így a részvény vásárlója közvetetten bitcoinhoz jut. A svéd Nasdaq Stockholm tőzsdén már évek óta elérhető egy ilyen termék, a Bitcoin Tracker. Az utóbbi hónapokban azonban sorra jelennek meg a bitcoin ETP-k a különböző tőzsdéken, így a svájcin, torontóin és a frankfurtin is.
Már csak egyféle befektetői kör hiányzik a bitcoin piacáról. A jegybankok. Hallani néha olyan érveket, hogy a bitcoin veszélyes a pénzügyi stabilitásra. Ha veszélyes, akkor a jegybankok nyilván nem fogják megvenni. Az igazság azonban az, hogy a bitcoin nem veszélyesebb a pénzügyi stabilitásra az aranynál. Aranyat pedig bőven tartanak a jegybankok. De vajon miért tartják? Azért, mert a pénzügyi stabilitást valójában leginkább maguk a jegybankok veszélyeztetik a monetáris politikájukkal, a pénznyomtatással és a negatív kamatok alkalmazásával. Minden ország jegybankja szembesül azzal a problémával, hogy devizatartalékot kell tartson, de közben minden konkurens jegybank a saját devizájának lerontásán dolgozik. Melyik devizát tartsák hát? Itt jön a képbe az arany, a hard money, amit semelyik jegybank sem tud nyomtatni. Biztonságosabbnak látják abból is tartalékolni.
Csakhogy a világ éppen egy új menekülőeszközt nevez ki. Néhány haladóbb jegybank számára pedig csábító lehet a gondolat, hogy elsőként vásároljon belőle, építsen fel digitális aranytartalékot. Hiszen miután ez kitudódna, azzal hatalmas legitimációt teremtene a bitcoin számára, ami nyilván óriási árfolyamemelkedést is generálna. Jobb tehát elsőként cselekedni, mint később és drágán venni.
Szerző: Szabó Dávid, a CryptoPosition Investment Fund portfóliókezelője
A cikk teljes terjedelmében elérhető itt: www.superposition.hu
You must be logged in to post a comment.