Címlap

K&H: hány fiatal hagyná ott a szülői házat?

  • a lakásvásárlás nem mindenkinek opció
A szülőkkel élő fiatalok 26 százaléka távozna a lehető leggyorsabban önálló lakásba, 64 százalékuk csak hosszabb távon tervezi ezt, és 10 százalékos azoknak az aránya, akik jól érzik magukat a szülői házban – derül ki a K&H ifjúsági index legfrissebb méréséből. A lakásvásárlást csak kevesen engedhetik meg maguknak, a saját háztartásra vágyók fele bérelt lakásba költözne.
A tavalyihoz képest kedvezőbb környezet várja a hitelfelvevőket az idén az inflációs nyomás csökkenésének és a kamatok mérséklődésének köszönhetően, ez pedig lehetőséget teremt a költözést tervező fiatalok számára a lakóingatlan-vásárlásra. A K&H ifjúsági index szerint a múlt év negyedik negyedévében a 19-29 éves fiatalok 57 százaléka élt saját lakásban, a fennmaradó 43 százalékuk a szülőkkel lakott. „A következő időszakban, rövid vagy hosszú távon egy részük megjelenhet lakásvásárlóként, lakáshitel-felvevőként a piacon. A kutatás eredményei szerint azonban jelentős eltérések vannak a körükben” – mondta Árva András, a K&H lakossági szegmensért felelős marketing vezetője.

A szülőkkel élő fiatalok mindössze 26 százaléka mondta azt, hogy a lehető leghamarabb távozna a „mamahotelből”. A nyugati megyékben élők körében jellemző a legkevésbé ez a hozzáállás, az ottani fiatalok mindössze 11 százaléka lépne minél gyorsabban, az ország többi részében a fiatalok harmada számol ezzel a forgatókönyvvel. A többség, a saját lakással még nem rendelkező fiatalok 64 százaléka már napirendre vette a költözést, de ezt nem tartják sürgősnek, valamikor a későbbiekben szánják rá magukat. 10 százalék ugyanakkor elégedett a mostani helyzetével a szülői lakásban. A szülői házból a lehető leggyorsabb távozást tervező fiatalok mindössze alig több mint ötöde – 21 százaléka – tartja reálisnak a lakásvásárlást, 52 százalékuk bérelt lakást nézne magának, 10 százalékuk pedig valamelyik rokon tulajdonában lévő lakóingatlanban folytatná az életét.

lakásvásárlást, de miből?

„A költözési tervek mellett a kutatás megvizsgálta azt is, hogy a 19-29 éves korosztály valamennyi tagját nézve hányan terveznek lakásvásárlást három éven belül. A végeredmények szerint év végén 19 százalékuk válaszolt igennel erre a kérdésre. 2020 óta nem mértünk 20 százalék alatti részarányt, továbbá 2023-ban éves szinten is fokozatos csökkenés történt: a tavalyi év első három negyedévében 28, 25, illetve 20 százalékos volt az arányuk. Ez a visszaesés vélhetően a tavalyi bizonytalan gazdasági környezettel és a magas kamatokkal magyarázható” – tette hozzá Árva András.
A következő három évben lakásvásárlásra készülő fiatalok alig több mint negyede, 28 százaléka saját erőből finanszírozná ezt a beruházást, míg a többség, vagyis az érintettek 72 százaléka, kisebb-nagyobb hitel segítségével oldaná meg. Ezen belül 25 százalékuk fedezné a lakásvásárlást felerészben kölcsönből, 20 százalékuk esetében pedig a nagyobb részt adná a lakáshitel. Árva András hozzátette: január végén – február elején a K&H-nál elérhető 10 millió forintos, 20 éves futamidejű és 10 éves kamatrögzítésű piaci lakáshitelek havi törlesztőrészlete 75 ezer forint volt, a zöld lakáshitel esetében pedig ugyanez 72 ezer forintot tett ki.

Újra egymillió fő felett a januári utasforgalom

A járvány óta először ismét egymillió fölé ugrott az általában kevésbé forgalmas hónapnak számító január utasforgalma; 2024 első hónapjában 1 100 451 utas fordult meg a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Ez 16,5%-os emelkedés 2023 azonos időszakához képest, és egyúttal azt is jelenti, hogy a Budapest Airport forgalma az elmúlt 11 hónapban folyamatosan meghaladta az egymilliós küszöböt. A tavalyi utasforgalom 14,7 millió főben tetőzött, túlszárnyalva az előzetes várakozásokat és elérve a járvány előtti éves adat 91%-át. A vállalat várakozásai szerint az idei utasszám meghaladja a 2019-es szintet.

Átadták a BUD Cargo City fejlesztésének újabb ütemét

Tavaly augusztus óta dupla kapacitás áll rendelkezésre a BUD Cargo City forgalmi előterén, ahol egyszerre már négy F kategóriájú repülőgép kiszolgálása is megvalósulhat. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a komplexum fejlesztése: februárban hivatalosan is átadták azt a 10 000 négyzetméternyi új raktárterületet, amely irodákkal és üzemi infrastruktúrával kiegészülve évi 300 000 tonnára növeli a légiáru kezelő komplexum kapacitását. Mindez 40%-os kapacitásnövekedést jelent, válaszul a cargo területén folyamatosan növekvő igényekre. 2040-re a repülőtér légiáru-központja várhatóan 40 milliárd forinttal járul majd hozzá az ország GDP-jéhez.

A BUD Cargo City folyamatos fejlesztése stratégiai befektetés a Budapest Airport számára. A jelenlegi bővítés nem csak tovább erősíti a BUD Cargo City régióbeli elosztóközpont szerepét, hanem a magyar légiáru-fuvarozási ágazat növekedéséhez is hozzájárul.

Januárban is nőtt a kezelt árumennyiség

Általános tendencia a logisztikai iparágban, hogy a karácsonyt megelőző kiemelt időszak után a kezelt árumennyiségben januárban csökkenés figyelhető meg. A budapesti repülőtéren azonban az évek óta jellemző trenddel szemben idén januárban közel azonos mennyiségű árut kezeltek, mint a csúcsidőszaknak számító decemberben; 2023-ban az év utolsó hónapját 18 670 tonna kezelt árumennyiséggel zárta a Budapest Airport, januárban pedig közel azonos mennyiségű, 18 070 tonna áru fordult meg a főváros légikikötőjében.

Ez a kiugróan magas érték 38%-kal haladja meg a 2023 januárjában mért adatot, amely növekedés összhangban van a Budapest Airport fejlesztéseinek ütemével; a BUD Cargo City árukezelő kapacitása a tavalyi év azonos időszakához képest 40%-kal emelkedett. Az újabb kimagasló eredmény hátterében elsősorban a kínai forgalom bővülése és az e-kereskedelmi áruk volumenének növekedése áll.

A vállalat a kereslet növekedésével összhangban fejlesztette a légiáru-kezelő komplexum kapacitásait, amelynek köszönhetően a tavalyi évet a 200 000 tonnás álomhatár átlépésével zárta, idén pedig már 300 000 tonna áru kezelésére is képes lesz, München és Bécs riválisává téve ezzel a BUD Cargo City-t.

Autóbérlés a Green Motionnel a repülőtéren

Tovább bővült a budapesti repülőtéren elérhető autóbérlő szolgáltatások kínálata; a Green Motion február 1-jétől minden nap 8:00-tól 23:59-ig várja az ügyfeleket a 2. Terminál bejáratától alig 50 méterre található telephelyén. A Green Motion a környezetvédelmi technológia élvonalát képviselő, alacsony CO2-kibocsátású járműveket kínál, lehetőséget biztosítva az ügyfeleknek, hogy környezetbarátabb alternatívát válasszanak városlátogatásuk során. Flottájában hibrid, kisebb városi autók, SUV-ok, kisbuszok és prémium autók egyaránt megtalálhatóak.

  • Az új céggel együtt már 8 különböző autókölcsönző közül választhatnak az utasok a repülőtéren. 

Facebook-oldalunk és honlapunk

„Cirkusz Nap” az Inspirálban

„Az Inspirál Cirkuszközpont várja (03.03.) vasárnap azokat, akik maguk is kipróbálnák a cirkuszi trükköket, készségeket, szívesen részt vesznek alkalmi cirkuszi foglalkozáson! Felnőtt és gyermek órák egyaránt lesznek, teljesen amatőrök és már haladók számára is.
Aki több órán vesz részt jelentős kedvezménnyel tudja akár az egész napot ott tölteni, hiszen az órák közötti is lehet maradni és gyakorolni a tanultakat.”
A részvételhez regisztráció szükséges!

Mi a tudományos igazság a böjtölés mögött?

Elkezdődött a húsvét előtti negyvennapos nagyböjt, de ilyenkor sokan a vallástól függetlenül is léböjtkúrába, vagy méregtelenítésbe kezdenek, hogy tavaszra formába lendüljenek. Manapság egyre nagyobb divat az időszakos böjtölés is, amikor az evés és a koplalás váltakozik mindennap. De van-e tudományos igazság a böjtölés mögött? Erre ad választ a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.    

Mindig keresték az emberek az örök fiatalság és megújulás forrását, nem meglepő tehát, hogy nagyon népszerűek az olyan étrendek, kúrák, módszerek, amelyek nem csak gyors fogyást, de az idő kerekének visszafordítását is ígérik. Ezek közül ma a legnépszerűbbek az időszakos böjtök, azaz az autofágia étrend. 

A módszer tudományos háttere

Az autofágia a görög autosz (ön/saját) és phago (eszik/fal) szavakból ered, ami önemésztést jelent. Ez a sejtek önlebontó folyamatára utal, amivel eltávolítják és újrahasznosítják a sérült sejtalkotókat. Köznapi példával olyan ez, mint amikor néhány alkatrészcseréjével felújítjuk az autónkat. Az autofágia hátterében álló apró sejtstruktúrákat már az 1950-es években felfedezték, de a tudományos áttörést Oszumi Josinori japán sejtbiológus érte el, aki ezért 2016-ban orvosi-élettani Nobel-díjat kapott.

És hogy jön a képbe a böjt? Úgy, hogy az autofágia folyamatát egy olyan hormon, a glükagon stimulálja, ami a csökkent tápanyagbevitel, illetve az éhezés során szabadul fel. Az éhezés emellett serkenti a növekedési hormon termelődését is, a két hormon együttesen pedig a sejtek megújulását eredményezi.

Böjtvariációk

Az autofágia sejtmegújító hatására alapozva több diétás koncepció is született az elmúlt évtizedekben. Napjainkban a legnépszerűbbek ezek közül az időszakos böjtök. A módszer lényege a meghatározott ideig tartó koplalás és az étkezés folyamatos váltogatása, vagyis elsősorban nem az a fontos, hogy mit eszik az ember, hanem az, hogy mikor. Ennek több változata is létezik, ezek közül a leggyakoribbak:

  • 16/8, vagyis amikor 24 órán belül 16 órán át koplalunk és 8 órában lehet enni. A 16 órás böjt az esti pihenést is magában foglalja és általában reggelig tart, étkezni pedig a reggeli kihagyása után a késő délelőtti és a késő délutáni periódusban engedélyezett. Ez talán a legnépszerűbb forma, mert a legkönnyebben betartható.
  • 24 órás koplalás hetente két alkalommal, leggyakrabban vacsorától-vacsoráig.
  • 5:2 étrend, amikor két, nem egymást követő napon csak napi 500-600 kalóriát fogyasztunk, ám a többi napokon a megszokottak szerint eszünk.

Az időszakos böjtök hatását egyre többen kutatják, de egyelőre még kevés az embereken végzett, magas tudományos értékű vizsgálati eredmény. A pillanatnyilag rendelkezésre álló, kevés és rövid időn át tartó humán vizsgálat alapján az időszakos böjt hozzájárul a fogyáshoz, enyhén javítja a vérzsírok szintjét, illetve túlsúly és elhízás esetén javítja az inzulinérzékenységet és csökkenti a gyulladásos faktorokat. Ugyanakkor a vizsgálati eredmények sok esetben ellentmondásosak, illetve az előnyök nem nagyobbak, mint a hagyományos, tartósan alacsonyabb kalóriabevitellel járó étrendek esetén. A kutatók egyértelműen hangsúlyozzák, hogy további, hosszútávú és jól megtervezett tanulmányokra van szükség ahhoz, hogy az időszakos böjt például bekerülhessen a civilizációs betegségek terápiás fegyvertárába, illetve a megelőzés eszközei közé.  

Jótanácsok böjtöléshez

A böjt nem való mindenkinek. Mindenképpen konzultáljunk orvosunkkal alultápláltság, étkezési zavarok, nőgyógyászati problémák, meddőség, anyagcsere- és keringési betegségek, daganatok esetén. Nem javasolt várandós és szoptató anyukáknak, illetve gyermekeknek sem.   

Böjtölés során előfordulhat fokozott éhségérzet, illetve tapasztalhatjuk a fizikai és szellemi teljesítőképesség átmeneti csökkenését. Ezen segíthet a fokozatosság, illetve, ha a kúrát a kevésbé aktív napokon, például hétvégén kezdjük el.

Függetlenül a böjtöléstől az biztos, hogy a túlzott kalóriabevitel nem tesz jót az egészségünknek, viszont kétségkívül hasznos, ha a korunknak, nemünknek, aktivitásunknak megfelelő kalóriát tartalmazó, kiegyensúlyozott étrendet követünk. Ennek kialakításához segít hozzá a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének táplálkozási ajánlása az OKOSTÁNYÉR®, vagy a dietetikusok teljesen személyre szabott, szakszerű tanácsadása. 

Átlagosan 15-20 százalékot eshet a lakásbiztosítások díja

  • Lakásbiztosítási kampány
  • Egy hónap alatt lecserélődhet a lakásbiztosítások közel 10 százaléka

A lakásbiztosítási ügyfelek 58 százaléka tervezi majd összehasonlítani a lakásbiztosítási kínálatot a márciusi kampányban – derül ki az Insura.hu biztosításközvetítő több mint 8 ezer fő megkérdezésével lefolytatott kutatásából. Az alkuszcég várakozásai szerint a biztosítók között felerősödő verseny hatására 15-20 százalékkal alacsonyabb díj mellett válthatnak szerződést az ügyfelek. Akár 300 ezer lakásbiztosítási szerződést is lecserélhetnek, ami a teljes állomány közel 10 százalékát teszi ki.

Az Insura.hu felmérése azt mutatja, hogy a lakásbiztosítással rendelkező ügyfelek többsége várakozással tekint a két hét múlva kezdődő lakásbiztosítási kampányra: 55 százalékuk az ajánlatok összehasonlítását követően dönt arról, vált-e biztosítást, további 3 százalék mindenképpen váltani szeretne, az összehasonlítás ebben az esetben csupán az új szerződés kiválasztását szolgálja.

A felmérés adatai is igazolják azt a közismert jelenséget, hogy a lakásbiztosítási szerződéseket a szükségesnél ritkábban újítják meg: a válaszadók 28 százaléka jelezte azt, hogy lakásbiztosítását 5 évnél is régebben aktualizálta. Ekkora időtávon már jelentős kockázata van annak, hogy a lakás nem a megfelelő értékre van biztosítva. A márciusi lakásbiztosítási kampány – melynek időtartama alatt minden lakásbiztosítás soron kívül átköthető lesz – várhatóan érezhetően frissül majd a hazai lakásbiztosítási állomány.

A lakásbiztosítási kampány egyben kiváló lehetőség az ügyfelek tájékozottsági szintjének növelésére is. Az ismeretek hiányosságát jelzi például, hogy az Insura.hu felmérésének eredménye szerint a válaszadók 52 százaléka nem tud arról, hogy lakásbiztosítás csak ingóságra is megköthető (például albérlet esetén), és 51 százaléknyian nem hallottak még a Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosításokról (MFO) sem, amelyek a Magyar Nemzeti Bank standard követelményeinek megfelelő, egyszerűen összehasonlítható termékek, és amelyeket a 14 lakásbiztosítást kínáló biztosító közül 13 is forgalmaz már.

Noha a lakásbiztosítási kampány során elérhető kedvezmények teljes palettáját csak március 1-jével ismerjük majd meg – számos biztosító ekkorra ígérte az időszakhoz kapcsolódó kondíciók közzétételét –, a már jelenleg is rendelkezésre álló adatok azt mutatják, hogy a biztosítók többsége komoly akciókra készül. Különféle díjkedvezmények együttes hatására egyes társaságoknál akár 50 százaléknál is nagyobb díjkedvezmény is elérhető lesz az előzetes információk szerint. Ilyen kedvezményre jogosító tényezők többek között a gépjármű-biztosítások esetében már jól ismert díjfizetési mód és gyakoriság, e-kapcsolattartás vállalása, az adott biztosítónál korábban megkötött más szerződés megléte, több éves hűségidő vállalása, illetve adott időn belüli kármentesség. További vonzó lehetőségként számos biztosító ingyenesen kínál választható kiegészítő fedezeteket, ami szintén hozzájárul a biztosítottság szintjének javulásához.

„Az aktívabbá váló piaci verseny eredményeként a kampány időszakában (még a fedezeti kör bővülése mellett is) 15-20 százalékkal mérséklődhet a lakásbiztosítási átlagdíj, melynek éves mértéke az adataink szerint 2023-ban 48 ezer forint voltmondta dr. Kozma Gábor, az Insura.hu vezérigazgatója. – Ez azt jelenti, hogy egy átlagos ingatlan esetében évi 8-10 ezer forinttal kedvezőbb áron lesz megköthető egy szerződés a kampány során, mint más időszakokban.”

Az MFO-körbe nem tartozó biztosítások esetében a biztosítóknak lehetősége lesz arra, hogy akár a kampányidőszak közepén is új, azonnal elérhető konstrukciókkal erősítsék versenypozícióikat. Ezért nem feltétlenül érdemes már az első napokban meghozni a végleges döntést, ugyanakkor érdemes lehet elkerülni az utolsó napok rohamát is.

Megnyitotta 250. üzletét a Rossmann

  • A Rossmann családdal, a cégcsoport nemzetközi vezetőivel és a társtulajdonos AS Watsonnal közösen ünnepeltek

A hazai fennállásának 30. évfordulóját ünneplő drogéria piac felett fejlődődött tavaly, ám 2024-ben sincs megállás: 250. boltjukat ünnepélyes keretek között, az alapító Dirk Rossmann és családja, a társtulajdonos AS Watson Group CEO-ja Malina Ngai, valamint a Rossmann nemzetközi vezetőinek jelenlétében nyitották meg a budapesti Árkádban.

Dirk Rossmann alapító tulajdonos, Malina Ngai az AS Watson Group ügyvezető igazgatója, valamint a Rossmann számos nemzetközi vezetőjének jelenlétében nyitották meg a Rossmann 250. magyarországi üzletét Budapesten az Árkád Bevásárlóközpontban.

Mozgalmas és kivételesen eredményes évet zárt a Rossmann Magyarország: a 30 éves drogéria 2023-ban átlépte a bruttó 170 milliárdos éves forgalmat, mellyel ismét a drogériapiaci átlag feletti növekedést sikerült elérniük. Amellett, hogy az elmúlt évben is folyamatosan növekedtek a piacon, idén sem állnak meg, tavaly év végén jelentették be, hogy 20 milliárdos beruházásba kezdenek jelenlegi székhelyükhöz közel, Üllőn. 2025 végéig egy 28000 négyzetméteres logisztikai központ átadását tervezik, amely egy 4000 négyzetméteres irodával egészül majd ki.

A vállalat stabilan hosszú távra tervez Magyarországon, a tulajdonosok bizalma töretlen a hazai menedzsmentben, amely önállóan működik és a lokális piac igényire szabja a működést.

Továbbra is kiemelkedően jól teljesítenek a baba és a dekorkozmetikumok kategóriájában: a legjobban fogyó termékeik a klasszikus kozmetikai kínálat tagjai, illetve a választék egyik legfontosabb része a szépségápolás. A Rossmann piacvezető a babatermékek területén is, és komoly kiegészítő választékot jelentenek számukra a vegyi áruk. Ez a négy kategória adja a drogéria forgalmának 75 százalékát.

„Hisszük, hogy a tavalyi év sikeréhez nagy mértékben hozzájárult az akciós stratégiánk, mellyel az volt a fő célunk, hogy a vásárlóinkat még kedvezőbb akciós árakkal segíthessük a nehéz inflációs helyzetben. Ezt tesszük 25 éve, és ezt szeretnénk folytatni még legalább 25 évig” – mondta el Flórián László ügyvezető igazgató.

„Az elmúlt 30 évben óriási fejlődésen ment keresztül a vállalat, jelenleg közel 2500 kollégával dolgozunk együtt, most pedig megnyitottuk a 250. üzletünket, ami nélkülük nem jöhetett volna létre. Semmiképp sem tervezünk azonban megállni: idén is további boltnyitásokkal és kampányokkal készülünk egész évben” – tette hozzá Németh Kornél ügyvezető igazgató.

A drogéria a folyamatos expanzió mellett továbbra is fókuszt helyez a munkavállalói elégedettségre is. A vállalat sikeréhez nagyban hozzájárul a munkavállalók magas szintű elkötelezettsége, amely rendszeres mérések alapján évek óta kiemelkedő a multinacionális kereskedő cégek között. 2022-ben a Kincentric anonim munkavállalói elkötelezettség felmérésén a Legjobb Munkahely címet 78%-os elkötelezettségű eredménnyel érte el a Rossmann, 90%-os részvételi arány mellett. 

Egyre bővülő szépségápolási szortimentjüket és a sajátmárkás termékeiket, valamint a mostanra több mint 2 millió tagot számláló Rossmann+ törzsvásárlói programjukat támogató kampányokkal is készülnek 2024-re.

A Dirk Rossmann GmbH, általános nevén Rossmann, Európa egyik legnagyobb drogérialánca, éves bevétele rekordszintre, 13,9 milliárd euróra emelkedett tavaly, 14,4 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbi árbevételt. A német konszern kilenc európai országban jelenleg 4713 üzletet működtet, ahol összesen 62 100 főt foglalkoztat. A vállalat hazai piacán, Németországban a 2288 üzlettel rendelkező árbevétele éves szinten 10 százalékkal, 9,3 milliárd euróra nőtt tavaly. A Rossmann külföldi piacain (Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Törökországban, Albániában, Koszovóban, Spanyolországban és Dániában) árbevétele 24 százalékkal 4,6 milliárd euróra nőtt 2023-ban.

A céget 1972-ben Dirk Rossmann alapította, központja a németországi Hannover melletti Burgwedelben található. A Rossmann család 60%-os tulajdonosa a cégnek. A hongkongi székhelyű AS Watson Group 40%-os részesedéssel rendelkezik, amelyet 2004-ben vettek át a holland Kruidvattól.

2023 szavai: infláció, háború, toxikus

Általában egy adott év vége vagy a következő eleje a különféle értékelésektől, elemzésektől hangos világszerte. Ilyenkor a nyelvészek is előrukkolnak a gyakran használt vagy arra a bizonyos esztendőre leginkább jellemző szavakkal kapcsolatos számvetésekkel. A HarperCollins kiadó 2023-as év kifejezése az „AI” lett arra hivatkozva, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos tartalmak száma nőtt leginkább a közbeszédben. A Merriam–Webster-nél a „hiteles” szó végzett az élen, amit szintén a mesterséges intelligenciával, annak megbízhatóságával kapcsolatos diskurzus magyaráz. Az Oxford University Press kiemelt szófordulata a „rizz” szlengkifejezés, amely stílust, vonzerőt jelent. Az Oxford munkatársai egy szólistát tettek közzé, amelyről a közönség választhatta ki a leggyakrabban használt szavakat.

Az Ifjúságkutató Intézet is hasonlóan járt el, kutatásában összesen ezer, reprezentatív mintavétellel kiválasztott 15–29 év közötti fiatalnak szabta feladatul, hogy válassza ki egy listáról 2023 szavát. Döntésük alapján az előző évet az „infláció, a háború és a toxikus” szavak jellemezték a legjobban. Az értékelés nem meglepő, hiszen az infláció és a háború szavak uralták tavaly a közbeszédet a médiában, a politikai kommunikációban és a hétköznapi beszélgetésekben egyaránt. A toxikus szó ugyanakkor a fiatalok mentális egészségi állapotának fontosságára hívja fel a figyelmet. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) szerint, a különböző válságok mellett, az egyéni médiahasználat okozta elmagányosodás világszerte érezhető és kezelendő probléma, amit most az Ifjúságkutató Intézet szóversenye is alátámaszt.

A kutatás alapját képező adatfelvétel 2024 januárjában készült a magyarországi 15–29 évesekre vonatkozó összesen 1000 fős reprezentatív minta segítségével, online lekérdezéssel.

MBH: Élénkülhet idén a lakáspiac

  • MBH Index: országos szinten 4-8 százalékos áremelkedés várható a lakóingatlanok piacán 2024-ben

A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatszintek hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett – derül ki az MBH Indexből, az MBH Jelzálogbank által végzett elemzésből. 2024-ben a kamatszintek csökkenésével a hitelezési piac is aktívabb lehet, és az igénybe vehető állami támogatások révén is változást hozhat az idei év: a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK igénybevételének lehetőségével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken jobban nőhet a kereslet. A növekvő kereslet az árak emelkedésének irányába hathat, ez az árnövekedés pedig nagymértékben befolyásolhatja, hogy milyen hozamot eredményezhet az ingatlanbefektetés. A szakértők 4-8 százalékos nominális áremelkedésre számítanak ebben az évben. Az ingatlanpiaci kínálat is szélesebbé válhat a javuló kamatkörnyezet hatására, és a kedvezményes áfa jövőre várható kivezetése is serkentheti a bővülést.

Csökkent az építési kedv tavaly

2023-ban a tavaly előttihez képest 21 százalékkal kevesebb új építésű lakást adtak át Magyarországon. A csökkenés mértéke nagyobb volt a megyeszékhelyeken (37 százalék) és Budapesten (29 százalék), mint a kisebb városokban és a községekben, ahol 8-9 százalék közötti volt a visszaesés. Az építési kedv mérséklődésével párhuzamosan csökkent a kiadott engedélyek száma is: a harmadik negyedévre a 15 ezret sem érte el, ami 43 százalékos visszaesést jelent 2022 azonos időszakához képest.

Idén az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján hozzávetőleg 6200 társasházi lakást adhatnak át a fővárosban, ebből valamivel több mint 2500 lakás még eladásra várt 2023 végén. 2025-re egyelőre kevesebb mint 2600, 2026-ra pedig 1500 ingatlant jelentettek be. A vidéki piac tekintetében visszafogottabbak az építési tervek a korábban vártnál, és kevesebb társasházi lakás átadása várható idén: 2023 harmadik negyedévében kevesebb mint 10 ezer lakás épült, amelyek közül 6600 darab volt szabadon.

A javuló gazdasági környezet kedvezhet az adás-vételeknek

A tavalyi GDP-visszaesést idén növekedés követheti, az MNB 2023. decemberi inflációs jelentése szerint 2,5 és 3,5 százalék között lehet a gazdasági növekedés mértéke Magyarországon. Ennek fényében 2024-ben ismét növekedhet a lakosság reáljövedelme, aminek mértéke 2,8 és 3,7 százalék közötti lehet. Pozitív fejlemények várhatók a lakáshitelkamatok tekintetében is, hiszen az idei év jelentősen alacsonyabb lakáshitel-kamatszintekkel kezdődött az önkéntes THM-plafonnak köszönhetően. Ezért idén a hitelezési piac aktívabb lehet, mint tavaly, a 6 százalékos kamatszintek már beindíthatják a hitelezést az MBH Index elemzői szerint.

A befektetők aránya 2023 első felében jelentősen visszaesett a vásárlók között. Vidéken egész évben megfigyelhető volt a visszaesés, de tavaly júniusra Budapesten is 31 százalékra csökkent a befektetési céllal vásárlók háromhavi átlaga a 2023 eleji több mint 40 százalékhoz képest. Bár 2023 második felében némileg aktívabbá váltak a befektetők a lakáspiacon, a 2022-es szintnél továbbra is alacsonyabb volt az arányuk.

„A korábban nagy népszerűségnek örvendő Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP) 2024. február 6-ig még az első kamatperiódusra 9,9 százalékos évesített kamattal is meg lehetett vásárolni, így még mindig versenytársa lehetett a lakásbefektetéseknek ez a fajta befektetés. A lakáspiaci hozam jelentős részét a lakásárak változásából adódó hozamrész teszi ki, ezért a 2024-ben várt áremelkedés erőteljesen befolyásolja, hogy milyen teljes hozamot jelent az ingatlanbefektetés, és mikor érdemes a lakáspiacra lépni befektetőként – mondta Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója.

Összességében a tavalyi drasztikus keresletcsökkenés után idén a lakáspiac élénkülésére számítanak az MBH Index elemzői. A javuló gazdasági kilátások, illetve a mérséklődő kamatszintek lehetővé tehetik, hogy többen döntsenek a lakásvásárlás mellett. A tranzakciószámok tehát várhatóan magasabbak lesznek, mint 2023-ban. A 2021-es szintet ugyanakkor vélhetően nem éri majd el, inkább a 2020-as és a 2022-es szinten mozoghat majd a gazdát cserélő ingatlanok száma.

Jelentős változás a lakásvásárláshoz elérhető támogatásokban

2024. január 1-től a CSOK és a CSOK-hitel helyét a CSOK Plusz hitelprogram vette át, amely a további gyermeket vállaló házaspárok számára nyújt kedvezményes hiteligénylési lehetőséget.Az új konstrukcióban a már meglévő és további vállalt gyermekek együttes száma szerint változó összegben igényelhetik a kedvezményes hitelt a családok. A gyermeket tervező házaspárok számára a babaváró hitel is elérhető maradt, amelynek összege 10 helyett 11 millió forintra nőtt, ugyanakkor a feltételek szigorodtak. A gyermekeseknek változatlanul lehetőségük nyílik a preferált kistelepüléseken a falusi CSOK igénybevételére, amelynek támogatási összege 2024-től használt lakás vásárlására és bővítésére vagy korszerűsítésére igényelhető.

„Az MBH Bank jelentős keresletet vár a CSOK Plusz hitelprogram bevezetésétől. 2024-ben országos szinten a hitelfelvevő családok száma elérheti a 12 ezret – átlagosan 25 millió forintos hitelösszeggel számolva csak ebből a hiteltípusból 300 milliárd forint új hitelt folyósíthatnak a bankok. Hitelintézetünk a jogszabályban meghatározott 3 százalékos támogatott kamathoz képest még kedvezőbb, 2,89 százalékos kamattal nyújtja a CSOK Plusz hitelt, hogy ezzel is segítsük a családok otthonteremtési céljainak elérését és a lakáspiac élénkítését” – mondta Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezetője.

Az ingatlanárak tekintetében 2023-ban az első negyedév kivételével szinte egyhelyben topogtak az árak, a reál lakásárakban pedig 14,3 százalékos visszaesés volt tapasztalható. Idén a növekvő kereslet az árak emelkedésének irányába hathat, hiszen a CSOK Plusz hitelprogram nem tesz különbséget a használt és az új lakások között, így a magas összegű kedvezményes hitelösszegek a használt lakások esetében is elérhetők lettek, ami egyes vásárlókat a használt lakások piaca felé terelhet. Szintén erősödhet a kereslet a falusi CSOK igénybevételét lehetővé tevő preferált kistelepülések ingatlanpiacán a gyermekes, de további gyermeket nem tervező családok körében – mutattak rá az MBH Index szakértői.

2024-ben az MBH Index elemzőinek várakozásai szerint így a jobb elhelyezkedésű, falusi CSOK igénybevételével, illetve a stabil munkaerőpiaccal rendelkező településeken várható nagyobb növekedés a keresletben és az árakban. Összességében országos szinten erre az évre az elemzők 4-8 százalék körüli nominális áremelkedést valószínűsítenek a lakóingatlanok piacán.

Az MBH Jelzálogbank által végzett MBH Index elemzés részletei ezen a linken érhetőek el: https://www.mbhindex.hu/sw/static/file/01_2024_MBHIndex_Prognozis_elemzes.pdf

A mozaikcsaládokról írt könyvet Dr. Ságh Beáta orvos-pszichológus

Hogyan lehetünk boldogok a mozaikcsaládban? Hogyan lehet elkerülni a helyzetben rejlő csapdákat? Mi az út, amelyet a mozaikcsaládok elkerülhetetlenül végigjárnak? Hogyan hat ránk és a gyerekeinkre az új családi viszonyrendszer? 

Aki kérdez: Varga Edit, a Felhő Café Könyvek egyik alapítója.
Aki válaszol: Dr. Ságh Beáta orvos-pszichológus, a MOZAIK – Avagy hogyan élünk patchwork családban könyv szerzője.
Közreműködik: Ábel Anita színésznő

  • Helyszín: Jurányi ház, B-épület, II. emelet
  • A 2024. február 21-én, szerdán délután 17 órakor kezdődő könyvbemutatón az orvos-pszichológus szerző ezekre a kérdésekre is választ ad.

A könyvről:

Dr. Ságh Beáta: Mozaik / Avagy hogyan élünk patchwork családban

Egyre többen élünk mozaikcsaládban, miközben gyakran nem vagyunk felkészülve az ebből fakadó kihívásokra.

A korábbi kapcsolatok felbomlása után gyerekek és felnőttek egyaránt új családi viszonyok között találják magukat, a mozaiktestvér és a mozaikszülő az új családi dinamika fontos szereplőjévé válik. Ezek a helyzetek bonyolult viszonyokhoz vezetnek, amelyekhez rengeteg szeretetre és türelemre van szükség.

Ez a könyv ahhoz kíván segítséget nyújtani, hogy a sok különbözőség hogyan vezethet közös boldogsághoz

A könyv kedvezménnyel előrendelhető kiadónk webshopjában: https://felhocafe.hu/product/mozaik/ 

A szerzőről:

Dr. Ságh Beáta Pakson nőtt fel, jelenleg is ott él.

Orvos és pszichológus, személyközpontú tanácsadó, családterapeuta-jelölt. Célja mindig a test és lélek egységének megismerése és segítése volt.

Jelenleg háziorvosi munkája mellett pszichológusként is dolgozik, érdeklődése az egyén legfontosabb közege, a család működése felé irányult.

Hobbija a kreatív írás. 2020 óta a Péterfy Akadémia hallgatója, írásai eddig a Felhő Cafén jelentek meg.

Péterfy-Novák Éva, Péterfy Gergely, Varga Edit

A Felhő Café Könyvek alapítói

K&H: A globális erdőirtás megfékezéséért

  • komoly feladat elé állítja a cégeket az új szabályozás
Alig egy éve maradt a vállalatoknak arra, hogy felkészüljenek az Európai Unió erdőirtás megfékezését célzó rendeletének (EUDR) végrehajtására. A szabályozás új kötelezettségeket ró valamennyi cégre, amelyek egy jól meghatározott termékkörrel, illetve az ezekből az alapanyagokból származó termékekkel kereskedik, illetve felhasználja azokat termékeiben. A nagyvállalatoknak év végéig, a kkv-knak 2025 első félévéig van idejük a felkészülésre.
„Ha így haladunk tovább, akkor 77 év múlva kipusztulnak a Földet borító őserdők” – mondja Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője. Főleg Amazónia és Indonézia őserdeinek szisztematikus irtásai kerülnek be a hírekbe, de az éghajlatváltozás következtében nagy kiterjedésű erdőtüzek keletkeznek, és ott is hatalmas erdőterületek pusztulnak el, ahol egyébként felelős erdőgazdálkodás folyik. Ma még a Föld felszínének 31 százalékát borítják erdők, de percenként 2400 fát vágnak ki világszerte. Harminc év alatt, 1990 és 2020 között mintegy 80 ezer km2 erdő pusztult el. Ezzel nem csupán növények és állatok élőhelye szűkül vagy szűnik meg, hanem fák egyre kevesebb melegházhatású gázt nyelnek el, ami a globális felmelegedés okozója.

felkészülés: megkezdődött a visszaszámlálás

„Erdeink ilyen mértékű pusztulása láttán az üzleti élet szereplői sem maradhatnak tétlenek” ‒ hangsúlyozta Suba Levente ‒, „és ez vonatkozik a K&H vállalati ügyfeleire is”. Az EU új rendelete alapján ugyanis a valamennyi vállalatnak alaposan át kell vizsgálnia az általa forgalmazott termékek előállításának teljes folyamatát, amelynek során az alapanyagokból a késztermék összeállt. Ennek az átvilágításnak az a célja, hogy maguk az áruk vagy azok egyetlen összetevője se származzon a közelmúltban – egészen pontosan 2020. december 31-ét követően – történt erdőirtásból, erdőpusztulásból. A cégeknek arra is figyelmet kell fordítaniuk, hogy a termék előállítása során minden munkafázisban betartották-e a helyi környezetvédelmi és szociális törvényeket.

a legfontosabb 5 pont

A tavaly nyáron hatályba lépett új uniós rendelet célja, hogy az EU saját piacán lépéseket tegyen a globális erdőirtás és erdőpusztulás megfékezésére. Suba Levente összegyűjtötte azt az 5 pontot, amelyre minden érintett vállalkozásnak oda kell figyelnie:

1. A szabályozás a termékek széles skáláját lefedi, a marhahústól a könyvekig. Érdemes átböngészni a hét alapanyag és a belőlük származó késztermékek hosszú listáját, amelyeket a rendelet melléklete tételesen felsorol a hozzájuk tartozó vámtarifa nomenklatúra szerint. Néhány kivételtől eltekintve valamennyi, 2023 második félévétől gyártott termék érintett, amelyhez felhasználtak szarvasmarhát, kakaót, kávét, pálmaolajat, gumit, szóját és fát.

2. Ha az „erdőirtás-mentes” szabályoknak nem felel meg az áru, akkor azt sem importálni, sem exportálni nem lehet. Az „erdőirtás-mentes‟ azt jelenti, hogy az adott termék alapanyagait olyan földterületen termelték, amelyet nem erdőből alakítottak át mezőgazdasági használatra. A fát tartalmazó vagy abból készült termékek esetében pedig kitermelésükkel nem idéztek elő erdőpusztulást.

3. Az EUDR azokra az erdőirtásokra és erdőpusztulásokra is kiterjed, amelyek egyébként a kitermelés országában jogszerűnek számítanak.

4. A termelési területnek meg kell felelnie a helyi szociális és környezetvédelmi jogszabályoknak. Ez azt jelenti, hogy összhangban kell lennie a helyi földhasználati jogokkal, környezetvédelmi és biodiverzitás-védelmi előírásokkal, erdőgazdálkodási szabályokkal csakúgy, mint a munkavállalói jogokkal.

5. Az elsődleges felelősség a terméket az EU piacán forgalomba hozó vállalatot terheli. A forgalomba hozott termék megfelelőségéről a cégnek nyilatkoznia kell.

Suba Levente kiemelte, hogy az uniós rendelet nagyon világosan szabályozza, hogy hogyan kell a termék előállítási folyamatát átvilágítani, milyen információkat kell begyűjteni és mit kell tartalmaznia a forgalmazó cég nyilatkozatának. Mindezt a tagországok illetékes hatóságai ellenőrizni fogják. Súlyos következményei lehetnek annak, ha egy cég valótlan adatokat jelöl meg: bírságot róhatnak ki rá, illetve kizárhatják a közbeszerzésekből is, és nem juthat uniós forrásokhoz sem.

A K&H mint a fenntarthatóság iránt elkötelezett pénzintézet minden segítséget megad vállalati ügyfeleinek a felkészüléshez. „Kiemelt figyelemmel kísérjük az érintett vállalatok megfelelőségi nyilatkozatait, hiszen finanszírozó bankként nekünk sem mindegy, hogy milyen környezeti lábnyomot hagyunk magunk után” – tette hozzá Suba Levente.