Címlap

Fontos időpont közeleg a nyugdíjra takarékoskodók számára

Tagdíjbefizetést ösztönző kampányt indított idén februárban is a Horizont Magánnyugdíjpénztár. A pénztár arra kéri a pénztártagokat, hogy a tagdíjakat egy évre előre fizessék be, a magánnyugdíjpénztár fennmaradásához ugyanis a törvényi szabályozás szerint el kell érni a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt. A Horizont Magánnyugdíjpénztárnak 34 ezer tagja van, és 177 milliárd forint vagyont kezel. 

Idén is elindította éves befizetésre ösztönző kampányát a Horizont Magánnyugdíjpénztár, amelynek célja, hogy a tagok a tagdíjat és a támogatást egy évre előre fizessék be. 

A befizetésekre azért van szükség, mert a magánnyugdíjpénztár fennmaradásához el kell érni a 70 százalékos tagdíjfizetési arányt a jogszabály szerint. A pénztár ugyanis jogutód nélkül végelszámolással megszűnhet, ha a tagdíjfizető tagok száma a megelőző hat hónap átlagában legalább kettő hónapon keresztül a taglétszám 70 százaléka alá csökken. 

Szükség van a befizetésekre a fennmaradáshoz

A kötelező tagdíj évente 2400 forint, míg a működési támogatás a pénztár javaslata szerint évente 9600 forintot jelent. A díjfizetés 2022 márciusától 2023. februárjáig tartó egyéves időszakra szól, a befizetés határideje pedig 2022. március 31.

„A befizetett tagdíj a pénztártagok saját nyugdíjcélú megtakarítását gyarapítja, amelyből a pénztár mindössze 2,5 százalékot vonhat el. Ez a 2400 forintos éves tagdíj esetén 60 forintot jelent, a fennmaradó összeg pedig a pénztártag egyéni nyugdíjszámlájára kerül. A működési támogatást pedig teljes mértékben a pénztár működtetésére használjuk fel” – mondta Pataki Tímea, a Horizont Magánnyugdíjpénztár Igazgatótanácsának elnöke.

Mivel a jogszabály rendkívül alacsony mértéket szabott meg a tagdíjakból történő működési elvonásra, a pénztár a pénztártagoktól kért működési támogatást többek között informatikai és adminisztrációs költségekre, a felügyeleti díjra, a kötelező tisztségviselők és alkalmazottak, munkavállalók bér jellegű kiadásaira, az elektronikus ügyfélportál és az ügyfélszolgálat üzemeltetésére használja fel. 

A tagdíjat és a támogatást a pénztártagok bankkártyával a honlapon és az ügyfélportálon (horizontmagannyugdijpenztar.hu) keresztül is teljesíthetik. A magánnyugdíjpénztár honlapján pedig azt is nyomon lehet követni, hogyan állnak a befizetések. 

34 ezer tag, 177 milliárd forint

A hivatalos adatok szerint a magánnyugdíjpénztáraknak 2021 szeptember végén 53 ezer tagja volt. A legnagyobb megmaradt szereplőként a Horizont Magánnyugdíjpénztárnak 2021 második negyedévében 34 ezer tagja volt, és a tagok 177 milliárd forint vagyont halmoztak fel. Az elmúlt négy évben 80 százalék körül alakult a tagdíjfizetői arány, míg a támogatást teljesítőké meghaladta a 62 százalékot. 

Tudnivalók a számlázásról és a reklamációról

A közműszolgáltatóknál többféle számlázási mód közül választhatunk, amelyet szerződéskötéskor határozhatunk meg. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) szakemberei összegyűjtötték a számlázást és a számlareklamációt érintő legfontosabb tudnivalókat.

A számlázási módoknál választhatunk, a papíralapú vagy elektronikus számlázás között, és meghatározhatjuk azt is, hogy az elszámolási időszak alatt bediktáljuk-e az aktuális mérőállást, vagy a szolgáltatóra bízzuk az egyes részszámlák összegének meghatározását. A számlázási módok között van átjárás, a módosítási lehetőségeket a szolgáltatók üzletszabályzata rögzíti. 

Az elszámolási időszak általában egy év, ami nem naptári évet jelent, hanem az éves leolvasások közötti időszakot. Minden éves leolvasás után elszámoló számla készül, amely összeveti az év során kiszámlázott díjakat a tényleges fogyasztással, és a szolgáltató a kettő különbségéről állít ki számlát.

Két elszámoló számla között a szolgáltatók részszámlákat állítanak ki, amelyek a fogyasztást a felhasználó kérése szerint számítják. Jellemzően 11 részszámla és 1 darab elszámoló számla érkezik egy évben, azonban – főként a víziközmű-szolgáltatásban – előfordul, hogy ritkábban, csupán két-három havonta számláz a szolgáltató. Ugyancsak összevont számla érkezhet azokban az esetekben, amikor a számla értéke nem ér el egy bizonyos értéket. Az összevonást általában 4-5000 Ft alatt használják a szolgáltatók. A mérő nélküli felhasználók számláikat az év során egyenlő arányban elosztva kapják.

Fontos, hogy a szolgáltatói számlákat folyamatosan kísérjük figyelemmel, és amennyiben nem kapjuk meg a számlát, mielőbb vegyük fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. Ha a szolgáltatótól magasabb összegű számlát kaptunk, mint amit megszoktunk, járjunk utána, mi okozhatta az eltérést. Elsősorban a szolgáltatót érdemes megkeresni, amelynek 15 napos határideje van érdemben válaszolni a reklamációra.

Ha nem értünk egyet a szolgáltató válaszával, lakossági fogyasztóként a területileg illetékes megyei vagy fővárosi kormányhivatalhoz fordulhatunk vizsgálati kérelemmel. A nem lakossági felhasználók számlapanaszait a MEKH vizsgálja.

További információ a számlázásról a MEKH honlapján.  

Párkereső tesztet fejlesztett egy fiatal lengyel tudós

Megoszlanak a vélemények a hosszú, boldog párkapcsolat titkáról. Ami egészen biztos, meg kell hozzá találni a megfelelő párt, azt a bizonyos nagy Ő-t. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen honnan ismerhetjük fel biztosan az igazit? Létezik biztos módszer? Egy fiatal lengyel tudós úgy döntött, erre a sokakat érintő, örök problémára keres tudományosan megalapozott megoldást a Direct One TV-csatorna új sorozatában, a Szingli bolygó – Nyolc történetben.

Ela Chrzanowska kémikus személyes tapasztalatait alapul véve úgy döntött, készít egy olyan tesztet, amely segít már az első randin eldönteni, van-e esélye az aktuális randipartnerrel egy tartós szerelmi kapcsolatnak. „Elegem lett abból, hogy sok esetben hónapokig találkozgatok valakivel, mire kiderül, hogy még sem ő az igazi, hogy valamiért nem működik a kapcsolat. Az első randin ugyanis mindenki a legjobb formáját hozza, és igyekszik elrejteni kevésbé jó tulajdonságait. Így sok esetben csak hosszú idő után, egy-egy váratlan helyzetben derül ki, milyen is a másik valójában. Előfordulhat, hogy ilyenkor olyan tulajdonságot látunk meg a másikban, ami kifejezetten taszító számunkra. Például, hogyan reagál a párunk, ha leönti a pincér borral… „- mondta el az egyedülálló, munkájában sikeres kémikus.

A 32 éves tudós a teszthez a Brandenburgi egyetem egy professzorának kutatásait vette alapul. A kutatás során több mint száz olyan házaspárt kérdeztek meg a működő párkapcsolat titkáról, akik hosszú ideje élnek már együtt.  A válaszokból egyértelműen kiderült, három kulcsfontosságú tulajdonság szükséges a sikeres párkapcsolathoz: a türelem, az empátia és a kordában tartott ego.

A fiatal tudós tesztje ezeket a területeket provokálja az első randevún, azzal a céllal, hogy ne csak a megmutatni akart tulajdonságok, hanem az igazi személyiség is kiderüljön. Az Ela által előre eltervezett helyzetek kihozzák a randipartner valódi énjét, így nemcsak időt lehet megtakarítani, de rögtön el is lehet dönteni, a nagy Ő-vel ülünk-e éppen szemben.

A teszt még kísérleti szakaszban van, de Ela alkalmazza a Szingli bolygó társkereső applikáción szervezett randevúin. Hogy mennyire váltak be a tesztek, az hétfőn este 21:30-kor kiderül a Szingli bolygó – Nyolc történet című romantikus sorozat harmadik epizódjából, amelyet követően rögtön egy negyedik romantikus kalandnak is részesei lehetnek a nézők.

Valentin-napon debütált a Szingli bolygó – Nyolc történet sorozat a Direct One TV-csatornán

A Szingli bolygó – Nyolc történet egy nyolc önálló epizódból álló igazi romantikus sorozat szerelemről, társkeresésről, randihegyekről és arról, ami mindannyiunkat összeköt: a boldogság kereséséről. A történetek középpontjában a Szingli bolygó társkereső alkalmazás áll.  A lengyel sorozat a Szingli bolygó címmel, itthon is bemutatott mozifilm trilógia televíziós változata, melynek első két része Valentin-napon mutatkozott be a Direct One TV-csatornán. Az újabb részek az elkövetkezendő hetekben hétfő esténként várják a romantikus filmek szerelmeseit. A befejező epizódok március 7-én kerülnek adásba.

A Direct One TV szolgáltató tavaly indította el saját TV csatornáját, amelyen európai prémium filmsorozatok és Canal+ sorozatok exkluzív és országos premierjei várják a nézőket. A Szinglik bolygója – Nyolc történet mellett olyan európai sorozatok mutatkoztak be már a csatornán, mint a Baron Noir, a Kemény leckék, a ZeroZeroZero, a Paris Police 1900, a Moscow Noir, Az ötödik, a Nox és a Bízz bennem.

További információ a www.directone.hu/szinglibolygo  oldalon, a Direct One Facebook és Direct One Instagram oldalán érhető el.

Leendő székházával nyert ingatlanpiaci díjat az RTL Magyarország

Az RTL Magyarország új székházának, a Liget Center és Auditórium épületegyüttesének fejlesztése érdemelte ki február 17-én Az Év Ingatlanpiaci Tranzakciója Különdíjat Magyarország legnevesebb ingatlanpiaci versenyén, a Real Estate Awards-on.

A Real Estate Awards nagyszabású gálaesttel egybekötött díjátadó eseményén Az Év Ingatlanpiaci Tranzakciójának járó különdíjat az RTL Magyarország leendő székháza érdemelte ki. A projekt a WING és az RTL Services Kft., a Magyar RTL Televízió Zrt. szolgáltató cége között kötött hosszútávú bérleti szerződés következményeként valósul meg. A fejlesztés főtervezője a TIBA Építész Stúdió, az irodaépület belsőépítészeti terveinek elkészítését pedig a LAB5 architects végzi. A szerződéskötés menete során a bérlőt a Colliers Magyarország Kft. nemzetközi ingatlan-tanácsadó cég és a CMS Budapest ügyvédi iroda, a bérbeadót pedig a DLA Piper ügyvédi iroda képviselte.

2024-ben költözik modern, belvárosi irodaházába az RTL Magyarország. Az újjászülető Liget Center és Liget Auditórium az ország piacvezető multimédia-vállalatának bázisaként szolgál majd. Itt kapnak helyet a hírstúdiók is, a szórakoztató műsorok nagystúdiói ugyanakkor más helyszínre, egy speciális gyártóbázisra költöznek majd.

A vállalat hosszútávon hibrid munkavégzésre rendezkedik be, melynek során a kollégák az irodában töltött munkanapok mellett otthonukból is dolgoznak. Az irodaépület kialakítása így nem csupán a legújabb trendeknek megfelelően zajlik majd; az átalakult igényekhez és az új munkafolyamatok sajátosságaihoz igazodva egy teljes mértékben modern, open office kialakítású munkakörnyezet valósul majd meg a különböző részlegek számára dedikált, de jól elkülöníthető területekkel, shared desk rendszerrel.

A korábbi tradicionális irodai környezetet egy sokkal aktívabb és rugalmasabb funkcionális tér váltja majd, amely a Liget Center műemlék épületének értékmegőrzésével egyidejűleg jön létre a 2024 közepére tervezett költözést megelőzően. Ezen felül, igényeire szabott, teljeskörű műemléki felújítás után modern, A+ kategóriás média komplexummá alakul át a Városligeti fasorra néző Liget Auditórium épülete, amelyben az RTL Magyarország hírigazgatósága és a hírstúdiók kapnak helyet.

A tranzakciónak köszönhetően egy hosszú évtizedek óta üresen álló, ugyanakkor különleges építészeti értékekkel bíró műemlék épületegyüttes kap majd új, múltjához méltó funkciót.

„Az RTL Magyarország modern multimédia-vállalatként nagy figyelmet fordít a korszerű munkaterek kialakítására, figyelembe véve a hibrid munkavégzés sajátosságait is. Az új székház kiválasztásában fontos szempont volt, hogy a hagyományos kialakításra jellemző tereket egy olyan, modern igényeknek megfelelő irodaház váltsa, ahol lehetőség van az épületrészek funkciók alapján történő leválasztására, a gyártás és az irodai terek elkülönülésére, és a hibrid munkavégzéshez szükséges korszerű munkaterek kialakítására. Ezt a lehetőséget a Liget Center és Auditórium épületegyüttesében láttuk meg, és megtisztelő számunkra, hogy az ingatlanszakma egy ilyen kiemelt elismeréssel díjazta a partnereinkkel közösen sikeresen végrehajtott tranzakciót” – mondta Tóth Bence, az RTL Magyarország Pénzügyi Igazgatója.

Fagyasztással kezeltek daganatos betegeket a Semmelweis Egyetemen

Hazánkban először a Semmelweis Egyetemen végeztek két, rosszindulatú vesedaganatos betegen úgynevezett krioablációs eljárást, amely során a daganatszöveteket -40 Celsius fokon roncsolják. Az eljárás előnye, hogy a fagyasztás érzéstelenítő hatása révén altatás nélkül, csupán helyi érzéstelenítésben történhet, így mások mellett olyan idős szívbetegeknél is megoldást nyújthat ez a beavatkozás, akiknél az altatásos műtét ellenjavalt. A műtétekre december végén került sor, a betegek azóta is jól vannak, és a februári kontrollvizsgálat eredménye is megnyugtató eredményt hozott.

A teljes cikk az alábbi linken olvasható: https://semmelweis.hu/mediasarok/2022/02/18/fagyasztassal-kezeltek-daganatos-betegeket-a-semmelweis-egyetemen/

Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem

A panaszkodó, a bűntudatkeltő és a szabotőr

  • avagy ismerd fel a passzív-agresszív emberek típusait!

Te is ismersz passzív-agresszív embert? Olyat, aki mindenen megsértődik, állandóan bűntudatot kelt benned, vagy kétértelmű „bókjaival” rendre megsért? Öt főbb típust lehet megkülönböztetni, amelyeket Szajcz Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoanalitikus gyűjtött össze a Mindennapi Pszichológia Magazinba írt tanulmányában.

A sértődékeny visszahúzódó: Ez a típus sértett arckifejezéssel szótlanságba burkolózik, szeretetmegvonással büntet, így fejezi ki neheztelését. Egy látszólag kellemes beszélgetésben is bántva érezheti magát akár azért, mert nem jutott szóhoz, akár azért, mert a másik nem hallgatta őt elég figyelmesen. Az üzenet egyértelmű: „Úgy teszek, mintha nem léteznél, és találd ki, miért haragszom rád.” Ha rákérdezünk, haragszik-e, a válasz általában ez: „Dehogy, csak azért tűntem el, mert elfoglalt vagyok.”

A szabotőr: Van, hogy valaki halogatással, szöszmötöléssel, passzivitással gátolja, hogy olyan dolog történjen, amit nem szeretne. Ha sikerül bebizonyítani az alkalmatlanságát, megszabadul a feladattól: beteszi ugyan a mosást, de egyberakja a feketét és a fehéret, ami „véletlenül” piszkosszürke lesz. Gyakori eset az is, ha valaki az utolsó pillanatig húzza a döntést, így végül úgy történnek a dolgok, ahogy ő szeretné.

A panaszkodó: A passzív-agresszív embereknek ez a típusa sokszor olyan érzelmeket visz a hangjába, amelyek egyértelműen tükrözik sértettségét. Elnyújtott, panaszos hangjuk észrevétlenül hatol a bőr alá, és azt üzeni: mi bántjuk őt, tehát agresszorok vagyunk

A profi bűntudatkeltő: Ő az, aki folyamatosan panaszkodik, kötözködik, amire a másik félben elszakad a cérna, és mond valami bántót. Egy passzív-agresszív viselkedésű anya például elérheti, hogy gyötrésére gyermeke kifakadással reagál: „Most is segítek, de neked semmi nem jó!” Majd látva, hogy anyját összetörte szavaival, bűntudata lesz, legközelebb pedig kontroll alatt tartja, amit mond. Ekkor viszont már a bentragadt indulattól szenved.

A csipkelődő: Ez a típus a kétértelműség mögé rejtőzik el, bókjaival például egyszerre dicsér, és közben leértékel. Ráadásul úgy, hogy aki kapja a bókot, világosan érzi a negatív üzenetet is, mégsem tudja számonkérni. „Nahát, milyen élénk ez a smink, csak nem mész valahova?” A csipkelődő típus sokszor azzal magyarázza megalázó megjegyzéseit, hogy csak viccelt.

Mitől válik valaki passzív-agresszívvé? „Gyakori kiváltó ok, ha gyermekkorban a szülők vagy más fontos emberek letiltották a negatív érzések, a düh, az indulat nyílt kifejezését, esetleg még büntették is ez: „Ha így viselkedsz, nem szeretlek”. A másik ok a bántalmazó, erőszakos család, ahol gyerekként állandóan óvatosnak kellett lennie, meg kellett tanulnia akaratát, igényeit és érzéseit elrejteni és közvetett módon kifejezni” – mondta el Szajcz Ágnes.

A passzív-agresszív embereket nem könnyű kezelni, a szakember szerint a megoldáshoz első körben érdemes átgondolni és megfogalmazni, konkrétan mivel okoz gondot számunkra a másik. „Ne legyünk indulatosak, ne ítélkezzünk, amennyire lehet, maradjunk tárgyilagosak, mondjuk el, hogy nagyon zavaró a viselkedése. Lehet, hogy dolgozni fognak benne a hallottak, és utána kezd el változtatni a viselkedésén. Érdemes ezt kivárni, odafigyelni és támogatni. A változás csak akkor lehetséges, ha az illető motivált” – hangsúlyozta Szajcz Ágnes.

A web3 mint civilizáció-méretű vagyonbiztosítás

Jelenleg a nyugati civilizáció összességében egy szuper hely, egy csomó remek intézménnyel, amikben többé-kevésbé megbízhatunk. Bizonyos szempontból jobban megbízhatunk egy bankban, mint saját magunkban, például a pénzünkre ügyesebben vigyáznak, legalábbis náluk nem kallódik el naponta 1500 bitcoin, mint a lakosság digitális tárcáiban. 

Ráadásul a bankok komoly szabályozásoknak felelnek meg, úgyhogy megbízhatunk bennük, amennyiben megbízunk a nyugati civilizációban. A nyugati civilizációban meg nyilván megbízunk, mert ha már abban se lehet megbízni, abba belegondolni is szörnyű.

A kriptoforradalmárok mégis belegondolnak, és nagyon lelkesek attól, hogy a nyugati civilizáció hanyatlása esetén is képesek leszünk az értéktárolásra és -közvetítésre. Akkor is, ha az összes központi intézményben elveszik a bizalmunk. A blokkláncok akkor is működnek, ha nem bízunk bennük.

A blokklánc tulajdonképpen egy főkönyv. A blokkokban tranzakciók vannak, például Attila küld Borinak egy vagány majmos képet. Egy Bitcoin blokkba például kb. 1500-3000 ilyen ügylet fér bele, és átlagosan 10 percenként érkezik egy új blokk. A blokkok láncot alkotnak: az új blokk visszautal az előző érvényes blokkra.

A zseniális az, hogy bárki részt vehet a főkönyv vezetésében, mégsem össze-vissza hülyeség az egész. Az önjelölt főkönyvelők folyamatos versenyben vannak egymással a következő blokk bejegyzésének a jogáért, hiszen a győztes jóváírhatja a saját számláján a blokkban szereplő ügyletek tranzakciós díjait. Ezen felül ráadásul teremthet a semmiből egy kis bitcoint, amit szintén jóváírhat saját magának. 

De miért elégednénk meg a tranzakciós díjakkal, amikor mi írjuk a blokkot, és beleírhatunk bármit? Miért nem írunk jóvá magunknak egymillió bitcoint? Miért nem csalunk? – teszi fel a kérdést Csibi András, a Decent Investments munkatársa. A csalás rögtön látszik: a csaló blokkot észreveszi a többi bányász, és kidobja a láncról. Nem építenek rá újabb blokkot, hanem az utolsó érvényes blokktól folytatják tovább a láncot. Ha egy bányász csal, elesik a jutalomtól és a tranzakciós díjaktól, ezért senki sem csal. 

A Bitcoin pénzügyileg motiválja a részvevőket, hogy ellenőrizzék egymás munkáját. “Ne bízz, ellenőrizz!” – mondják a kriptoforradalmárok. Így hoz létre a Bitcoin protokoll önmagukban megbízhatatlan alkotóelemekből egy megbízható hálózatot. Amit a Bitcoin megcsinált a pénzzel, a web3 kiterjeszti az anyagi, információs és kulturális javaink összességére. 

Az intézményeink azért jöttek létre, hogy az egymással szemben bizalmatlan idegenek pozitív összegű játékokat tudjanak játszani egymással. Az idegenek gyakran megbízhatatlanok: Ha a jövőben is terveznek kereskedni egymással, valószínüleg együttműködnek, ha csak egy egyszeri esetről van szó, és nem látják egymást többet, akkor játékelméletileg motiváltak egymás meglopására. Itt jön képbe a jog intézménye, ami együttműködésre ösztönzi a résztvevőket a csalás büntetésével. 

Azonban a jogalkotás néha korrupt, a végrehajtó hatalom néha erőszakos, a bankok néha alulfedezett hitelt adnak (lásd 2008-as világválság)…

Attila és Bori üzletét ma már könnyen meg lehet kötni automatikus letétkezelő okosszerződésekkel. Voilà, kereskedés úgy jön létre a két fél között, hogy csak az adott blokkláncban és a cserét végző okosszerződés kódjában kellett megbízni. 

Bár a nyugati civilizáció hanyatlik, intézményeink összeomlása mégis egy elképzelhető forgatókönyv. A hagyományos bizalom-közvetítőink nélkül pedig veszélyes lenne ismeretlenekkel ügyletekbe bonyolódni. Az értéktárolás és -közvetítés képességének megőrzése kulcsfontosságú lehet a társadalmunk esetleges újjáépítésében. A web3 ilyen szemszögből egy civilizáció-méretű vagyonbiztosítás: akkor térül meg igazán a bizalommentes technológiákba fektetett energia, ha az intézményeink felmondják a szolgálatot. 

Forrás: Csibi András, a Decent Investments munkatársa

A történelem 4. legnagyobb kriptós lopása (szerző: Szabó Dávid)

„Az eset tanulsága az, hogy a kriptós világ szereplői jelenleg hajlandóak nagyon mélyen a zsebükbe nyúlni azért, hogy megvédjék a rendszert, amiben működnek.”

A metaverzumba lép a WMG (szerző: Szabó Dávid)

„Ugyanis jelenleg a világon éppen a Facebook az a szereplő, amely az aktuális technológiai és közösségi médiás folyamatokat átlátva a leginkább hiteles víziót tud felvázolni e téren. A nevük megváltoztatásával pedig erős jelzést küldtek: szerintük a metaverzum a jövő. Higyjük el ezt nekik. Az viszont kevésbé hihető, hogy a leendő metaverzumban minden virtuális eszközöm tulajdonjogát a Facebook (pardon, Meta) tartja majd nyilván. Hogy csak rajtuk áll, mikor veszik el azokat tőlem. Hogy minden apró tranzakciómra ráláthatnak majd. Sőt, hogy kedvük szerint ők dönthetnek arról, kit engednek be és kit tiltanak ki abból a világból, amely a vízió szerint a társadalmi kapcsolattartás fontos formáját biztosítja majd mind a családdal, barátokkal, mind a munkatársakkal. Abban a világban Mark Zuckerberg valóban élő isten lenne. Miközben az elmúlt évek botrányai megmutatták, hogy ennél kevésbé jelentős dolgainkat, az adatainkat sem érdemes rájuk bízni. De bárki más is csinálna metaverzumot, ha az centralizált struktúrában történik, ugyanezek a kemény problémák merülnének fel. Éppen ezért nem hiszem, hogy a metaverzum centralizált lesz (persze a kínait leszámítva). Márpedig akkor a decentralizált metaverzumok előtt nagy jövő áll.”

HETVENÖT ORSZÁG KÉPZÉSEI KÖZÜL VÁLASZTHATNAK A BME HALLGATÓI

Idén februárban több mint 1000 diák nyert felvételt a BME mesterképzéseire, akik a felsőoktatási intézmény nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően akár 75 ország, 300 partnerintézményében is tovább bővíthetik tudásukat. Emellett a külföldiek körében is egyre népszerűbb az egyetem számos angol nyelvű képzése, az elmúlt években 80 százalékkal emelkedett külföldről érkező hallgatók száma.

A magyar diákok külföldi tapasztalatszerzése szinte elengedhetetlen már a pályakezdéskor, ezért kulcsfontosságúak azok az egyetemi együttműködések, melyek lehetőséget biztosítanak erre. A Műegyetem nemzetközi részképzési és kettős diplomás képzési lehetőségei éppen ezt a célt szolgálják. A BME diákjai 75 ország, 300 partnerintézményében tanulhatnak részképzéseken, és számos felsőoktatási intézményben szerezhetnek kettős diplomát a BME képzés elvégzése mellett. A Quacquarelli Symonds (QS) tudományterületi rangsorának mérnöki–technológiai tudományok listájára évek óta egyedüli magyar felsőoktatási intézményként és egyre javuló eredménnyel – 2021-ben 273. helyezéssel – kerül fel a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME). Az intézmény a külföldi hallgatók körében is egyre népszerűbb. 2016 óta 80 százalékkal emelkedett a külföldi hallgatók létszáma – jelenleg mintegy 2500 külföldi diák tanul az intézményben. Koczkáné Csiszár Emília, a BME Nemzetközi rektorhelyettese kiemelte: “Ösztönözzük magyar hallgatóinkat, hogy külföldi részképzésben vegyenek részt a tanulmányaik során. Folyamatosan bővítjük az angol nyelven is elérhető képzéseink körét, amelynek köszönhetően világ minden tájáról érkeznek hallgatók a BME idegen nyelvű képzéseire, akik 37 angol nyelvű képzés közül választhatnak. A 2022. február 16-i diplomaátadó ünnepségen 35 országból 145 végzős diák vette át műegyetemi oklevelét.” 

A Műegyetem 2020-tól egy európai egyetemi szövetségnek is tagja, így a BME-t választó hallgatók nyolc külföldi egyetemmel közös képzésben is részt vehetnek. Az EELISA (European Engineering Learning Innovation and Science Alliance) tagintézményei, így a BME is közös képzéseket, kutatásokat indítanak, amelynek részeként a műegyetemi hallgatók, valamint oktatók Pisa, Erlangen, Isztambul, Párizs, Madrid, és Bukarest egyetemein tanulhatnak, illetve kutathatnak a jövőben, erősítve a hazai diákok külföldi képzését és a külföldiek magyar tapasztalatszerzését. 

Éppen ezek miatt nem meglepő, hogy a Műegyetem a keresztféléves felvéti eljárás során is jól teljesített, ahol az intézmény csak mesterképzési szakokat hirdetett meg. A 2022 februárjában induló mesterképzésekre országosan 4234 főt vettek fel a felsőoktatási intézmények, amelyből legtöbben, 1029 hallgató, azaz a felvettek több mint negyede a BME-n kezdheti meg tanulmányait. Legnagyobb részük, pontosan 1000 fő, állami ösztöndíjas, teljes idejű nappali képzésben kezdi meg tanulmányait a Műegyetemen. Ez az összes intézmény nappali képzésére állami ösztöndíjjal felvett hallgatók 47,2%-a. A keresztfélévben meghirdetett mesterképzések között népszerűnek számít a műszaki képzési terület, amelyre országosan összesen 1288 főt vettek fel, ebből a BME-re 711 hallgatót, tehát több mint a jelentkezők felét. Szintén keresett volt a jelentkezők körében az informatikai képzési terület, amelyre a felvett hallgatók száma országosan 417 fő, ebből a Műegyetemet választotta 222 fő, vagyis az összes hallgató 53%-a.

Munkahelyi videojátékot mutatott be a Kaspersky 

Mobiltelefonon játszható új, eseménydús  kiberbiztonsági küldetésre hív a Kaspersky. A [Dis]connected címen futó interaktív kalandban egy közeljövőben élő személy napi rutinjába vethetjük bele magunkat, akinek küldetése az, hogy egészséges egyensúlyt tartson fenn a munkája és a magánélete között, valamint mind a karrierjében, mind a kapcsolataiban sikeres legyen. A vállalatok hagyományos biztonságtudatossági képzési programjainak kiegészítésére szolgáló játék látványosan szemlélteti a biztonságos viselkedés előnyeit, így segítségével megerősíthetők a képzések során tanultak. A játék országos oktatási és médiaprojektek keretében is használható.

Az IT és a kiberbiztonsági szakemberek körében készített közelmúltbéli Kaspersky-felmérés szerint a vállalatok 50%-a tart rendszeresen kiberbiztonsági tanfolyamokat. Előfordulhat azonban, hogy a dolgozók nem szívesen vesznek részt az ilyen képzéseken. A munkatársak azt gondolhatják, hogy valaki más munkájának az elvégzésére kényszeríthetik rá őket, hiszen van egy kifejezetten ezért a területért felelős osztály, és  nem látják át, miként hat a kiberbiztonság az ő életükre is. Ezért fordulhat elő az, hogy még a tanfolyam elvégzése és a legjobb gyakorlatok elsajátítása után is ugyanúgy viselkednek, mint a képzésen való részvétel előtt. 

A Forrester 2021-es Now Tech jelentésének átfogó biztonságtudatossági és képzési (SA&T) funkciókat kínáló szállítói szegmensében szereplő, biztonságtudatossági képzéseket nyújtó elismert piacvezetőként a Kaspersky folyamatosan fejleszti oktatási megoldásait és vezet be új, naprakész tanulási technikákat. Ennek jegyében a vállalat most egy új vizuális játékkal, a [Dis]connecteddel jelentkezett, melynek célja a képzések érdekesebbé tétele és a dolgozók informatikai biztonság iránti érdeklődésének növelése.

A játékban a játékosok egy teljes napot (24 órát) élhetnek át a jövőben, amikor az okosotthon-asszisztensek reggelit készítenek, az emberek víz alatti otthonokban élnek, és az embertökéletesítés már teljesen mindennapos dolog. Azonban a technológiai fejlődés ellenére is vannak még olyan problémák, amelyek a jelenkor emberei számára is ismerősek. A játékoskarakternek például egyszerre kell megoldania több üzleti és munkafeladatot. A játékbeli karakter nagyon szeret egy innovatív implantátumgyártónál dolgozni. A céget azonban egy versenytárs fogja felvásárolni, és az akvizíció feltételei nagyban függenek attól, mennyire sikeresen hajtja végre a játékos a projektjét. A magánéletében a cél az, hogy ne szakítson a partnerével, aki szomorú amiatt, hogy kevesebb időt töltenek együtt, ám eközben jó kapcsolatot kell fenntartania a kollégákkal, és produktívnak kell maradnia.    

A [Dis]connected játékfelülete

Kiderül, hogy a játékos különféle területeken hozott döntései szorosan összefüggenek egymással. Például, ha konfliktusba kerül egy kollégájával, akkor nem tájékoztatják a projektjével kapcsolatos fontos változásokról. Ugyanakkor, ha túl sokáig beszélget a kollégákkal, akkor nem végzi el határidőre a munkáját. 

A készítők a kiberbiztonsági elemeket természetes módon szőtték bele a történetbe, hogy megmutassák, miként segíthetik elő az ehhez a szférához kapcsolódó döntések a karakter céljainak elérését, illetve miként hiúsíthatják meg azt. Azok a játékosok például, akik úgy döntenek, hogy időmegtakarítás céljából nem frissítik az implantátumukat, nem tudják növelni a produktivitásukat, így nem tudják időre befejezni a projekteket. A játék során a felhasználónak összesen 24 esetet kell megoldania a jelszavak és fiókok, az e-mailek, a webes böngészés, a közösségi hálózatok és az üzenetküldő szolgáltatások, a számítógépes biztonság és a mobileszközök témájában.

A sztori több alternatív módon végződhet a meghozott döntésektől függően. A felhasználók összefoglalót kapnak arról, hogy milyen sikeresen birkóztak meg a projekttel, és hogy mi történik a magánéletükben, valamint a biztonsági készségeiket és tudásukat is kiértékelik.

Az egy órás játék kisebb szakaszokban játszható, minden menet maximum tíz percig tart. Ezáltal a tanultak könnyebben befogadhatók, és jobban meg is maradnak a játékos fejében. A játékot a képzések elvégzése után érdemes felkínálni a dolgozóknak az ott megszerzett kiberbiztonsági ismeretek megszilárdítására, illetve a készségek gyakorlatban való alkalmazásának ösztönzésére. Önkormányzati és országos szintű projektekben használva a játék fejleszti a lakosok kiberbiztonsági ismereteit.

„Ez a történetileg gazdag játék a modern világban meghozandó döntéseket és dilemmákat boncolgatja. Használjuk-e a legújabb technológiákat az előnyünkre még akkor is, ha további biztonsági kockázatokat jelentenek? Vagy mondjunk le róluk a biztonság javára és legyünk kevésbé hatékonyak a munkánkban? Kényelem vagy biztonság – megtalálhatjuk-e közöttük az egyensúlyt? Az ilyen jellegű döntések meghozatala a játékban nemcsak a technológiák biztonságos használatának elsajátítását segíti elő, de  a játékosoknak is segít jobban megérteni, hogyan fonódik össze a kiberbiztonság a napi rutinnal, és hogyan hat valójában az életükre” – fejtette ki Miroslav Koren, a Kaspersky Kelet-Európáért felelős igazgatója. 

A [Dis]connected egyelőre csak vállalati ügyfelek számára érhető el. A játék Android és iOS rendszerű okostelefonokon fut. 

Az ingyenes demoverzió az App Store és a Google Play áruházban érhető el. 

A [Dis]connectedről ezen a linken található bővebb információ. 

Az internetes időpontfoglalás idővel kiválthatja a telefonos bejelentkezést

Az emberek többsége telefonon foglal időpontot magánegészségügyi rendelésre, de az utóbbi időben a különböző online időpontfoglalási lehetőségek is egyre népszerűbbek a páciensek körében. Ugyanakkor a több szolgáltatót is magába foglaló orvosválasztó és időpontfoglaló rendszerek még kevésbé ismertek – derült ki a Dokio és a GKI Digital aktív internetező magyar lakosság körében végzett reprezentatív felméréséből. 

A Dokio online orvosválasztó és időpontfoglaló platform és a GKI Digital közös kutatásában mintegy 4000 embert kérdeztek meg többek között arról, hogy milyen módon foglalnak időpontot orvosi vizsgálatokra vagy ellátásokra, és mi a véleményük, illetve tapasztalatuk az egyes betegfelvételi módokról. A felmérés szerint egyelőre továbbra is a telefonos időpontkérés a legnépszerűbb: a válaszadók 77 százaléka szokott közvetlenül telefonon időpontot foglalni a választott klinikánál vagy szakorvosnál. Egyre többen vannak azonban azok is, akik online intézik az időpontfoglalást. A válaszadók negyede a klinikák saját oldalain található időpontfoglaló rendszereket használja, egy kisebb részük emailben kér időpontot, de egyre népszerűbbek a független, több orvost, illetve klinikát kínáló online platformok is, ha időpontfoglalásról van szó. 

Az olyan platformok, mint a Dokio, egyik legnagyobb előnye, hogy akut panasz esetén a páciensek ezeken a felületeken gyorsan és könnyen megtalálhatják a legkorábbi időpontot a szükséges szakorvosi ellátásra, nem kell több szakintézményt felkeresni telefonon. Diagnosztikai vizsgálatok, például MR, CT vagy ultrahang esetén a vizsgálatot végző specialista személye kevésbé mérvadó, ugyanakkor a vizsgálatok minél korábbi elvégzése, a betegség korai diagnosztizálása jelentős mértékben javítja a gyógyulási esélyeit a betegnek. A több orvost, klinikát kínáló online platformokon megtalálhatjuk a legközelebbi időpontot, akár már aznapra vagy másnapra is foglalhatunk, nem kell heteket vagy hónapokat várni a vizsgálatra.    

Az online időpontkérést a többség praktikusnak, gyorsnak, kényelmesnek véli. A válaszadók jelentős része (39 százalék) szerint az online foglalás előnye, hogy a telefonos szolgáltatással szemben munkaidőn kívül és hétvégén is használhatják a betegek. Figyelemre méltó, hogy az online platformokkal kapcsolatos korábban gyakrabban felmerülő kritikát – miszerint túlságosan személytelenek – kevesebb, mint a válaszadók tizede jelölte meg a felmérésen. Ezzel szemben a megkérdezettek 12 százaléka kifejezetten előnynek nevezte, hogy az online foglalás diszkrét, mivel itt nem kell telefonon beszélniük senkivel.

„A kutatás eredményei és ügyfeleink visszajelzései azt mutatják, hogy az online időpontfoglaló rendszerek valós alternatívái a hagyományos, telefonon történő időpontfoglalásnak” – mondta Radnóczi Gergely, a Dokio online egészségplatform társalapítója. A Dokióhoz hasonló platformokon nem egy-egy egészségügyi szolgáltató kínálatát találjuk, hanem egyszerre több klinika orvosai közül válogathatunk, és rögtön le is foglalhatjuk a megfelelő időpontot. Az ilyen típusú platformokat egyelőre viszonylag kevesen veszik igénybe. Radnóczi Gergely szerint ennek oka egyrészt az, hogy még kevesen hallottak a lehetőségről. 

„A felmérésen résztvevők válaszai alapján kiderült, hogy az online, független orvoskereső rendszereket még mindig kevesen ismerik. Ugyanakkor a kutatás eredményeiből látszik, hogy az ilyen szolgáltatásokra van igény, hiszen a betegek számára fontos, hogy a lehető leghamarabb, vagy a lakóhelyéhez legközelebb eső orvoshoz tudjon eljutni. Ebben segítenek a független egészségplatformok, hiszen itt szakterület, földrajzi hely, illetve intézmény alapján is lehetősége van a páciensnek szakorvos és egészségügyi szolgáltatások keresésére” – mondta.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy hogyan és mi alapján választanak orvost, a válaszadók mintegy fele arra utalt, hogy eleve egy bizonyos szakemberhez szeretnének eljutni. A páciensek, ha orvosi vizsgálatot terveznek és időpontot foglalnak akkor legtöbbször olyan orvos rendelését választják, akinél már korábban is jártak (33 százalék) vagy ismerős, barát, családtag ajánlása alapján választanak orvost (29 százalék). Emellett viszont a lokáció is nagyon fontos szempont a páciensek számára, 42 százalékuk válaszolta azt, hogy a lakóhelyükhöz legközelebb eső, vagy onnan legkönnyebben elérhető rendelést próbálják megkeresni. 

Radnóczi Gergely hozzátette: a független egészségplatformok amellett, hogy egy sima internetes keresésnél kényelmesebbek (a felmérések alapján ma többen keresnek így orvost, mint célirányos platformokon keresztül), még további szolgáltatásokkal is segítik az orvosválasztást. „A Dokio tünetellenőrzőjével például a felhasználó pár kattintással azonnali, ingyenes iránymutatást kaphat arról, hogy panaszaival milyen orvoshoz érdemes fordulnia. Ezt a 93% pontosságú betegirányítási technológiát külföldön már számos kórház is használja. Emellett sok platformon előre megismerhetők az orvosok a szakmai életrajzuk alapján. A Dokión a fényképes bemutatkozáson túl az orvos rendeléseit és szabad időpontjait is egy helyen látjuk, akár 2-3 különböző partner klinikánál.   

Az ilyen és egyéb hasonló extra szolgáltatásokat egyre inkább igénylik az ügyfelek, ezt egyértelműen alátámasztják a felmérés eredményei is. Emellett munkatársaink heti rendszerességgel személyesen beszélgetnek a páciensekkel, hogy az igényeikhez igazodva, a modern technológia segítségével valóban könnyebbé tegyük számukra a gyógyulást.”

https://dokio.hu/