FRISSS!!!
Home / Élet+Stílus / Életmód / A TÚL SOK TÉVÉNÉZÉS VÉNÁS EGÉSZSÉGÜNK ELLENSÉGE

A TÚL SOK TÉVÉNÉZÉS VÉNÁS EGÉSZSÉGÜNK ELLENSÉGE

A trombózis és a tévénézés kapcsolata

  • A világon minden negyedik ember olyan betegségbe hal bele, mely a trombózis következményeként alakult ki.
  • Ha valakinek az ereiben vérrögök keletkeznek, az az esetek több mint 10%-ban végzetes kimenetelű.
  • A rendszeres és órákon át tartó passzivitás (mint például tévénézés) olyan folyamatokat indít be szervezetünkben, melyek az erek pangásához vezetnek és elősegíthetik a vérrögképződést.
  • Egy 2021-es felmérés szerint  a magyarok átlagosan 5 óra 12 percet tévéznek naponta, ebből a legtöbb időt az 50 év felettiek töltik a tv előtt, átlagosan 7 óra 11 percet.

A trombózis egy hirtelen, szinte a semmiből fellépő állapot, mely akár halálos kimenetelű is lehet. De azt, hogy mit is takar pontosan, és milyen folyamatok zajlanak le ilyenkor a szervezetben, azt már kevesebben látják át.

Mi az a trombózis?

A trombózist a véralvadás zavara válthatja ki. A véralvadás egy igen bonyolult folyamat, és rendkívül kényes az egyensúlya: ha valaki vérzékeny, akkor a szervezetében a véralvadási folyamatok alulműködnek. Ez azért veszélyes, mert egy nagyobb sérülésnél, nem heged be a seb és nem áll el a vérzés. Könnyű elképzelni, hogy ez milyen veszélyekkel járhat. Ha viszont pont ellenkezőleg, túl intenzívek a véralvadási folyamatok, seb jelenléte nélkül is, az ereken belül vérrögök keletkezhetnek. Ezek a vérrögök lelassíthatják vagy blokkolhatják a véráramlást; ezt a jelenséget nevezzük trombózisnak. A vérrögök azért különösen veszélyesek, mert előfordulhat, hogy egy darabkájuk leszakad és eljut egy létfontosságú szervhez, például a tüdőhöz, majd ott elzár egy artériát. Ilyenkor már nem trombózisról, hanem embóliáról beszélünk, ami akár halálos kimenetelű is lehet.

Kik a veszélyeztetettek?

Ez a rettegett és megfoghatatlannak tűnő betegség látszólag bárkire, bármikor lecsaphat, de a valóságban ez azért szerencsére nincs így. Mint minden betegségnél, a trombózisnál is meghatározhatóak rizikótényezők. Legtöbbjük részben vagy egészben irányításunk alá vonható, hiszen gyakran életmódunkkal kapcsolatos betegségekről vagy állapotokról van szó.

A túlsúly, a mozgásszegény életmód, az elégtelen folyadékbevitel pangáshoz, az erek állapotának romlásához és a vér besűrűsödéséhez vezethetnek. Ezek a kiváltó tényezők mind kontroll alatt tarthatók. Hajlamosíthatnak még a fogamzásgátló tabletták és bizonyos rákbetegek által szedett gyógyszerek is a vérrögösödésre. Ezért nagyon fontos, hogy kezelőorvosunkkkal minden esetben konzulátljunk és az összes felmerülő kérdésünket feltegyük a biztonságos gyógyszerszedés érdekében. 

A trombózisra való hajlam genetikai eredetű is lehet, persze azt, hogy milyen génekkel rendelkezünk nem mi határozzuk meg, de a veszélyeztetettség mértéke valamennyire enyhíthető, ha egészséges, aktív életmódot folytatunk.

Tévénézés és trombózis

Az egészséges életvitelt sokszor olyan dolgok is bojkottálják, amire nem is gondolnánk. Például a tévénézés. A tévézés az egyik legfőbb passzív kikapcsolódási forma világszerte és óriási tömegeket érint. Ráadásul napi szinten töltünk vele hosszú órákat. Mivel a trombózis kialakulásának esélye szoros összefüggésbe hozható a mozgásszegény életmóddal, a kutatókban felmerült a kérdés, hogy a tévénézés befolyásolhatja-e valamilyen mértékben a trombózis kialakulását.

3 nagyszabású kutatást folytattak 2016 és 2021 között. A felmérésekben résztvevő 131 421 jelentkező életkora jellemzően 54 és 65 év között volt, akiknek egészségi állapotát 5-20 évig kísérték figyelemmel. A vizsgálat során kifejezetten olyan résztvevőkkel dolgoztak, akiknek még nem volt trombózisuk. Arra is külön gondot fordítottak, hogy kizárják azt, hogy pusztán azért nő a trombózis rizikója a tévénézők körében, mert aki szeret sokat tévézni általában ritkábban jár el sportolni, nagyobb eséllyel van túlsúlya, magas vérnyomása vagy magas koleszterinszintje, rosszabb az általános egészségi állapota és emiatt eleve magasabb rizikócsoportba tartozik. 

Az összes résztvevőből 946 főnek alakult ki vénás tromboembóliája a megfigyelt időszakban. Bebizonyosodott tehát, hogy a rendszeres tévénézés hatására valóban nőhet a trombózisveszély. 

De nem mindegy, milyen hosszan ülünk a tv előtt: napi 4 óra, illetve annál több tévézés jelentősen fokozhatja a vénás trombóembólia, illetve az érszűkület kialakulásának veszélyét.  Ha 4 órát vagy annál többet tévézünk egy nap, akár 35%-kal nagyobb lehet az esélye a vérrögök kialakulásának, mintha napi 2,5 órát ülnénk a képernyő előtt.

Ilyenkor a következő folyamatok indulnak be testünkben: 

  • A hosszantartó passzivitás következtében először a tévénézők általános egészségügyi értékei indulnak romlásnak, túlsúly, illetve magas vérnyomás alakulhat ki. 
  • A  következő stádiumban a sejtek viszkozitása megnő, majd a vérlemezkék is besűrűsödnek. 
  • Végül pedig vénás pangás alakul ki az elégtelen vénás áramlás miatt.

A kutatók még egy rendkívül meglepő felfedezést tettek: a vizsgálati alanyoknál szinte teljesen függetlenül alakult ki trombózis attól függetlenül, hogy az adott személy rendszeresen sportolt-e vagy sem. Igaz, az aktív élet minimálisan mérsékelte a trombózis kialakulásának valószínűségét, de nem ellensúlyozta teljesen. Kiderült, hogy az egyik döntő tényező az, hogy az ember tévénézés közben egyáltalán nem kel fel a kanapéról, mert órákra leköti a műsor, így teljesen mozdulatlan marad. Ha viszont bizonyos időközönként megszakítjuk a tévénézést és felkelünk kicsit sétálni, tenni-venni, érdemben csökkenthetjük a vérrögképződés kockázatát. Nemcsak az számít tehát, hogy egy héten hány órát töltünk testmozgással vagy tévézéssel, hanem az is, hogy a teljesen passzív ülő vagy fekvő helyzet milyen hosszan tart, illetve milyen időközönként szakítjuk meg egy kis átmozgatással.

Megelőzés és kezelés

Mint az összes betegségnél a trombózisnál is a legjobb gyógymód a megelőzés. Megfelelő életmóddal jelentősen csökkenthető a trombózis kialakulásának esélye. Egészséges étrend, rendszeres testmozgás, és mint a kutatások is bizonyítják, a passzívabb napszakokban végtagjaink óránként történő átmozgatása hozzájárul egészségünk megőrzéséhez. Ma már lehetőség van arra is, hogy orvosi vizsgálatokkal megállapítsuk, hajlamosak vagyunk-e a trombózisra. Mind a megelőzéshez, mind a már trombózison átesett betegek kilátásainak javításához nagyszerű véralvadásgátló készítmények és komplex terápiák állnak rendelkezésünkre, érdemes tehát a számunkra leghatékonyabb megoldást orvosunkkal együttműködve kialakítani.

Ajánlott cikk

Izzófejű robot, fanatikus nagymama és céklapüré 

Animációs és rövidfilm szemle az Urániában  A Budapesti Metropolitan Egyetem végzős hallgatóinak legjobb munkáit először …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás