FRISSS!!!
Home / Galéria / A megújult Operaházban jelentette be következő évadát az OPERA

A megújult Operaházban jelentette be következő évadát az OPERA

Mítosz & történelem címmel hirdette meg 2022/2023-as tematikus évadát a Magyar Állami Operaház. A felújított Andrássy úti Ybl palotában a dalszínház számos új funkcióval és szolgáltatással, új kiadványokkal és március 28-ig kamarakiállítással is várja az érdeklődőket.

Két helyszínen több mint 500 különféle méretű és jellegű színházi előadást és foglalkozást, 53 féle repertoárdarab mellett 16 kisebb-nagyobb bemutatót, köztük 7 egész estés, nagytermi produkciót (operát és balettet) tűz műsorára 139. évadában az OPERA. A mítoszok és a történelem egymásra épülő, oda-vissza érvényes kapcsolata ihlette a dalszínház 2022/23-as szezonját, sok opuszát mitológiai esetek, magánmitológiák, illetve történelmi események ihlették. Madarász Iván az OPERA felkérésére Fábri Zoltán forgatókönyvének felhasználásával írta meg a Budapest ostroma idején játszódó Az ötödik pecsét című operáját, ősbemutatóját Szikora János rendezi. Szergej Prokofjev Háború & béke című, igen aktuálissá vált alkotásának magyarországi premierjét a Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban Calixto Bieito viszi színre. De a népszerű művek közül Tosca-bemutatóra is készül az Operaház. Két Mozart-opera hosszú kihagyás után tér vissza a színház repertoárjára: az Idomeneo, Kréta királya több mint 40, Az álruhás kertészlány, a zseniális szerző első, még gyermekként szerzett színpadi műve több mint 30 év után lesz újra látható az OPERÁ-ban. Mindkettőt Almási-Tóth András művészeti igazgató állítja színpadra, utóbbit az Eiffel Műhelyházban, a USA-béli San Diegó-i Opera Neóval koprodukcióban. Az évadtematikából adódóan több, az antik kultúrában gyökeredző, illetve a középkor mitikus világát idéző barokk művet is bemutat a dalszínház, így Gluck Orfeusz & Euridiké című operájából készült, 2016-os zeneakadémiai vizsgarendezését Szenteczki Zita az Eiffel Műhelyházba adaptálja és bővíti ki, ugyanitt lesz látható Monteverdi Tankréd & Klorinda című intermezzója Tulassay Ádám színrevitelében, egy balettel vegyes est részeként. Különleges adventi szeánsznak ígérkezik a napkeleti bölcs történetéhez kapcsolódó Artaban, amelyet a napokban 70 esztendőssé lett Selmeczi György és fia, János alkot Ókovács Szilveszter főigazgató koncepciója nyomán: a hunyt szemű világi szertartást Érdi Tamás zongoraművész hangolja a kiürített Bánffy teremre. Több évados halasztást követően, Harangi Mária rendezésében végre csakugyan látható lesz Giampaolo Testoni kortárs olasz szerző két azonos tematikájú egyfelvonásosa, a Fantasio & Fortunio, amelyek ősbemutatóját 2018-ban az OPERA vitte színre a novarai Teatro Cocciában.

Az EMMI Lázár Ervin Programja részeként Schicchi 2.0 címmel rendezi meg Puccini operájának verzióját Toronykőy Attila nyolcadikos diákok számára, Purcell Dido & Aeneas című alkotásának kamaraváltozatát pedig Barta Dóra állítja színpadra alapvetően ugyanerre a sorozatra, ám az alkotás felnőttek számára is látható lesz az Eiffel Műhelyházban. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából Szabó Máté mai rendezésében tér vissza a János vitéz. A bicentenáriumhoz kapcsolódóan az OPERA nyilvánosan rögzíti Szabados Béla 100 éve, az OPERA felkérésére írt Bolond Istók című zenés népszínművének keresztmetszetét, együtt Tóth Péter kortárs madrigálkomédiájával, A helység kalapácsával.

A Magyar Nemzeti Balett Boris Eifman A Pygmalion-hatás című egész estés balettjének magyarországi premierjére készül, valamint Bartók két táncművét is új felfogásban mutatja be: A fából faragott királyfi Velekei László, A csodálatos mandarin Venekei Marianna első balettmester koreográfiájával valósul meg. Emellett olyan nagyszabású klasszikus balettelőadások is visszatérnek az egy együttes repertoárjára, amik az Operaház felújítása miatt nem szerepelhettek a műsoron, köztük A makrancos Kata, a Don Quijote, A hattyúk tava. Ismét az Ybl palotában lesz látható 28 előadáson át A diótörő, és jövőre is műsoron lesz az idén bemutatásra váró Mayerling.

Az évad esszenciáját jövőre újra a májusban megrendezett tematikus fesztivál adja, amely ez alkalommal a MítoszFeszt címet viseli. Itt többek közt tíz, nagyrészt az antik korból ihletet merítő, mitikus előadás látható, olyan repertoárdarabokkal, mint az Elektra, az Íphigeneia Tauriszban, az Ariadné Naxoszban, vagy a balett produkciói közül a Trójai játékok & Trójai játékok – amazonokkal. Ugyancsak az évadtematikába illeszkedik, hogy 2022 novemberében az OPERA immár teljes terjedelmében tűzi műsorára a teljes wagneri Ring-tetralógiáját. M. Tóth Géza rendezését magyar művészek tolmácsolásában tekinthetik meg az érdeklődők, az egyetlen vendégművész Loge szerepében az ugyancsak magyar származású Adrián Eröd lesz.

A Mítosz & történelem évad felvezetéseként az Eiffel Műhelyház augusztusi parkkoncertjének sztárvendége Fabio Sartori olasz hőstenor lesz. A Háború & béke előadásban Anna Shapovalova (Natasa) vendégszerepel, a Szöktetés a szerájban című produkcióban az ugyancsak magyar származású Eva Bodorová (Konstanze) működik közre. Az idei nagy sikere után visszatér a Bohéméletbe Angela Nisi (Mimì), míg az Otello címszerepét Walter Fraccaro és Carlo Ventre formálja meg. Igazi kuriózumnak ígérkezik Rodrigo Sosa Dal Pozzo fellépése az Orfeusz & Euridiké előadásaiban, mivel kontratenor nem csupán a férfi címszerepet énekli, de karmesterként is közreműködik. A legkiválóbb magyar dirigensek mellett ugyancsak vezényli az OPERA Zenekarát Antonello Allemandi (Lammermoori Lucia, Rekviem), Diego Ceretta (Fantasio & Fortunio), David Coleman (A hattyúk tava, A Pygmalion-hatás), Paul Connelly (Mayerling, Nagy Iván balettgála), Frédéric Chaslin (A kármeliták, Aranykor: Franciák hangverseny) és Thomas Herzog (A diótörő, Don Quijote), valamint Marc Piollet (Hoffmann meséi), Leonardo Sini (Az álarcosbál) és Stefan Soltész (Az árnyék nélküli asszony). Az OPERA emellett Sztárest zongorával címen új sorozatot is indít, amelyben olyan nemzetközileg elismert művészek adnak ária és dalestet, mint Ildar Abdrazakov, Ferruccio Furlanetto, Simon Keenlyside, Julija Lezsnyeva, Waltraud Meier, Olga Peretyatko és Ramón Vargas.

Az OPERA ugyanakkor saját sztárjairól sem feledkezik meg. Marton Éva 80. születésnapja alkalmából ünnepi gálaesttel, zeneakadémiai növendékeivel köszönti őt a dalszínház, míg az idén megkezdett sorozatot folytatva Lukács Gyöngyi és Komlósi Ildikó is 3-3 alkalommal tart önálló estet az Eiffel Műhelyházban. Mindezek mellett Jubilánsok gálaestjén köszönti az OPERA nyolc, kerek évfordulót ünneplő művészét. A koncerten fellép Bretz Gábor, Fekete Attila, Kálmán Péter, Komlósi Ildikó, Kovács István, Rost Andrea, Wiedemann Bernadett és az estet szervező Sümegi Eszter.

Az OPERA következő évada bővelkedik turnékban és vendégszereplésekben. 2022 nyarán a Margitszigeten búcsúzik Nagy Viktor Tosca-rendezése, az OPERA Zenekar kíséri Aida Garifullina orosz szoprán gálaestjét Pier Giorgio Morandi vezényletével, majd ugyancsak az OPERA Zenekara közreműködik az Énekkarral kiegészülve Verdi Attila című operájának félszcenírozott előadásában. 2022 nyarán a Háry János hangversenyszerű keresztmetszetével látogatnak el az OPERA együttesei és szólistái Gyulára, a Művészetek Völgyébe és Tatára, valamint – ha az ukrajnai háború ezt nem akadályozza meg – Beregszászra. Az OPERA Bánk bán-produkciója 2022. július elsején a bukaresti Román Nemzeti Opera vendége lesz, majd októberben Mumbaiban, az Előadóművészetek Nemzeti Központjában csendül fel koncertszerű változatban, A denevér színpadi változata és egy magyar kamaraest társaságában a messzi India földjén. Az OPERA társulata egy tízállomásos japán turnén is részt vesz A varázsfuvola című előadásával, itt az OPERA Zenekar több Beethoven-koncertet is ad. A magyar karmesteri fronton Kocsár Balázs főzeneigazgató első Ring-dirigálása mellett több produkciót vezényel, Kesselyák Gergely első karmester ugyancsak. Rajtuk kívül a doyen Medveczky Ádám, Kovács János, Dénes István és több dirigens a fiatalabb korosztályokból ugyancsak színpadra lép. Az OPERA együttese újra találkoznak a legnagyobb méretű oratorikus művel, Mahler 8. szimfóniáját ősszel Hamar Zsolt vezényli, a 2023-as kulturális fővárosban, Veszprémben pedig Madaras Gergely.

Rendezők kapcsán a repertoár sok mindent elárul a Magyar Állami Operaház komolyan vett nemzeti intézményi jellegéről, annak értékre nyitott voltáról, hogy Mítosz és történelem elnevezésű évadában A-tól V-ig, Alfölditől Anger Ferencen, Káelen, Kovalikon, Nádasdy Kálmánon, Szinetáron és Szikora Jánoson, Szabó Mátén át Vidnyánszkyig jelennek meg alkotók produkció, akik az elmúlt évtizedben – néha évtizedekben – operaházi felkérést kaptak.

Az évadismertető sajtótájékoztatót követően, az Operaház újranyitásához kapcsolódó Hunyadi László-premier kísérőrendezvényeként Erkel Ferenc és a Hunyadi László címmel nyílt kamarakiállítás az Andrássy úti Ybl palota Vörös szalonjában, dr. Görgényi Ernő, Gyula polgármesterének részvételével. A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria és a gyulai Erkel Ferenc Emlékház együttműködésével megvalósult, március 27-ig látogatható tárlaton Benczúr Gyula Hunyadi László búcsúja és Madarász Viktor Hunyadi László siratása című, március 15-ig megtekinthető festménye mellett több, Budapesten még nem kiállított Erkel-relikvia is a közönség elé tárul, így Erkel Ferenc elefántcsontból faragott karmesteri pálcája, az 50 éves karmesteri jubileumára kapott aranykoszorú és a Hunyadi László 200. előadása alkalmából a Nemzeti Színház társulata által a zeneszerzőnek ajándékozott rézcsatos, díszes fényképalbum.

Szintén az újranyitásra időzítve több kiadványt is megjelentet az OPERA. A dalszínházi repertoárt dolgozza fel Csehy Zoltán irodalom- és László Ferenc zenetörténész, kritikus közös munkája, az új magyar operakalauz, amely a 138 éves Operaház tiszteletére mutat be rendhagyó módon 138 operát, amely az intézmény repertoárjában és terveiben szerepel. A Magyar Nemzeti Balett a jeles alkalomból aktualizálta színes repertoárját bemutató albumát, amelynek képanyagát ezúttal is Emmer László készítette. Az új köntösben megjelenő kiadványt Gara Márk tánctörténeti tanulmánya kíséri. Mindemellett a Magyar Posta promóciós bélyeg kibocsátásával köszönti a felújított Operaházat, amely 35 000 példányban 2022. március 12-től vásárolható meg. A bélyeget Elekes Attila André tervezte.

A 2022/23-as szezon bérletárusítása 2022. március 21. és 23. között az Operaház aulájában és az interneten veszi kezdetét, elsőként a korábban már bérlettel rendelkezők számára. A kizárólag az OPERA jelenlegi Örökös Tagjairól elnevezett bérleteket március 24-től az interneten és március 25-ig az Operaházban, majd ezt követően március 28-tól június 30-ig a Hajós utcai Opera Értékesítési Centrumban és az Eiffel Műhelyházban válthatnak az érdeklődők. A jegyértékesítés 2022. július 1-jével indul meg a Mítosz & történelem tematikus évadra.

Az Operaház rekonstrukciójának háttere

A 1884-ben megnyílt Magyar Állami Operaház 138 éves története során két jelentős átépítésen, rekonstrukción esett át. 1912-ben a Medgyaszay István irányításával végzett átalakítás legfontosabb, közelmúltig ható változtatását jelentette a földszinti nézőtér kibővítése két széksorral, aminek fa alépítményét ekkor vasszerkezetre cserélték. Ezzel párhuzamosan a zenekari árkot mélyítették és a színpad irányába kibővítették, miáltal az együttes egy része a színpad alatt kapott helyet. Ugyanekkor alakították ki a földszinti ruhatárat is.

1980-84 között Siklósi Mária tervei alapján valósult meg az Operaház átfogó felújítása és a Hajós utcai Üzemház megvalósítása. Ekkor a színpad csaknem százéves patinás Asphaleia alsó- és felsőgépészetét cserélték a kor lehetőségei alapján húszéves NDK technológiára, a zenekari árok mellvédjét pedig vasbetonból kivitelezték. Az üzemi és közönségforgalmi területek, valamint a homlokzat korszerűsítése és felújítása mellett ugyancsak ekkor épült meg a Hajós utca 11. szám alatti tízszintes Üzemház, amit alagút köt össze az Operaházzal az utcaszint alatt. Itt az Erkel Színház hiányos infrastruktúrájára is tekintettel jöttek létre további próbahelyiségek, ide költöztek a műhelyek közül a varrodák és az adminisztráció irodáinak jelentős része, továbbá az Operaház kazánháza is itt a tetőtérben kapott helyet.

Az Operaház épülete a fentieken túl számos kisebb, nem mindig pontosan dokumentált vagy archivált átalakításon is átesett: az eredetileg gázvilágítású épületet a századfordulón három ütemben kötötték rá az elektromos hálózatra, a 19. század végén az első emeleti társalgóban (Feszty bár) egy beázást követően Feszty Árpád 9 falképéből ötöt Újváry Ignác festményeivel pótoltak. 1945 után ugyancsak végeztek helyreállítási munkákat a viszonylag csekély világháborús sérülés kijavítására, majd az ’50-70 évek alatt a közönségforgalmi terek is fokozatos felújításokon estek át, melyek során ezek színei és anyagai a kor lehetőségeihez képest egyszerűsödtek. Az Operaház homlokzatán az eredeti 16, zeneszerzőket ábrázoló mészkő párkányszobor az 1930-as évekre tönkrement, ezért azokat eltávolították. Pótlásukra 1965-ben került sor, az eredetitől eltérő stílusban és névsorban, ismét több olyan zeneszerzőt is felsorakoztatva, akiknek művei nem szerepeltek az OPERA repertoárján.

Ókovács Szilveszter főigazgató 2011-es kormánybiztosi kinevezésétől fogva egyik középtávú céljaként határozta meg a színpadtechnika cseréjét, aminek zajos működése, valamint elavult rendszereinek karbantartása és működtetése már az 1990-es évek óta rendszeres problémaforrást jelentett az OPERÁNAK. Bár a közönségforgalmi tereket az intézmény restaurátorai karbantartották, az üzemi területen az 1984 óta nem valósult meg átfogó felújítás. Ebből adódóan az Operaházban nem volt rendes zenekari öltöző, tűzjelző rendszer, elektromos hálózata nem felelt meg a kor igényeinek, gépészeti rendszere korszerűtlenné vált, klimatizálása nem volt megoldott, pincéje pedig beázott.

Az OPERA elképzelései szerint a korszerűsítés során az Operaházban, az Üzemházban és a környező utcákban található, hely- és logisztikai problémákkal küzdő jelmez- és díszletműhelyeit, valamint a jelmeztár jelentős részét, továbbá városszerte tucatnyi helyen tárolt díszletvagyonát egy közös háttérbázisba kívánták összevonni. Az Ybl palotát ezáltal tehermentesítő, próba- és színháztermi funkciókkal is rendelkező Eiffel Műhelyház 2020-ra valósult meg az egykori MÁV Északi Járműjavító területén, amelynek a 2013-ban újranyitott Erkel Színházzal együtt kulcsszerepe volt abban, hogy az elhúzódó felújítás alatt az intézmény működése nem állt le.

Magyarország Kormánya 2016-ban döntött az Operaház korszerűsítéséről, ami magába foglalta az Operaház homlokzatának felújítását, a színpadtechnika és az akusztika korszerűsítését, a nézőtér kényelmének javítását, a zenekari árok átalakítását, a műemléki terek restaurálását, a közműhálózat és az elektromos és gépészetirendszerek cseréjét és az Üzemház és a környező kisingatlanok felújítását.

A közbeszerzési eljárás során a generálkivitelezési feladatokat egyedüli pályázóként a West Hungária Bau Kft. (WHB), az Épkar Zrt. és a Laki Zrt. alkotta konzorcium nyerte el, aminek építészeti és műszaki programját a ZDA – Zoboki Építésziroda dolgozta ki. A színpadtechnika szállítására szoros versenyt követően a Bosch Rexroth Kft kapott megbízást.

Az OPERA társulata a 2016/17-es évad végén búcsúzott el az épülettől, a kivitelezés pedig a következő kezdődött meg úgy nevezett design & build konstrukcióban, ahol a tervezés és a munkálatok ütemezése egymásra épülve, párhuzamosan halad. A bezárást megelőző és azt követő feltárások, valamint a tervezőiroda és a restaurátorok által végzett kutatások alapján 2018 végére Magyarország Kormánya felülbírálva korábbi döntését az Operaház teljes körű, történeti rekonstrukciója mellett foglalt állást, az operai beruházások korábbiaknál kiterjedtebb feladatainak felügyeletét pedig 2019-től a Városliget Zrt. alá tartozó Opera Vagyonkezelő Kft.-nek adta át.

Korszerűsítés a közönségforgalmi terekben

A 2022. március 10-ig tartó beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, azok díszítése és a főhomlokzat és tető díszkivilágítása, valamint a tető borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők a restaurátori feltárások, archív dokumentumok és saját elképzeléseik alapján igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait. Mindemellett megújult a belső terek világítása is, így a falikarok és a nézőtéri nagycsillár lámpatestjei is eredeti formájukat kapták vissza. Új, kétszintes csillárokat kapott a főlépcsőház, a földszinti terek jobb bevilágítása érdekében. A Vörös szalon kihidrogénezett tölgyfaborításának ugyancsak visszaállították az eredeti színeit. Megváltozott az 1. emeleti nézőtéri büfé, a Feszty bár térelosztása is, az eredeti bútorzatot idéző pultok az terem Andrássy út felöli oldalán helyezkednek el. Az OPERA gasztronómiai partnere a továbbiakban is a Zsiday Csoport, ami a nézőtéri büfén kívül a földszinti Opera Cafét is működteti.

A színházterem megnövelt függönykamrájába új, díszes függönyt helyeztek el, míg az OPERA szcenikai műhelyei a vasfüggönyre egy, a megnyitás idejéből származó, meg nem valósult vázlat alapján bronzhatású borítást készítettek. Szintén a szcenikai műhely készítette el az ún. bádogfüggönyt, ami a valóságban rétegelt lemez elem, és a korábbi bársony előfüggönnyel szemben nem nyeli el a hangot. A korábban kibővített nézőtéri zsöllyét az 1912-ben betoldott két sor kivételével visszaállították eredeti méretére, ezáltal újra rekonstruálni lehetett annak korábbi dőlésszögét. A zsöllye alépítménye ismét favázas lett, az itt található, a szellőztetésben kulcsszerepet játszó nyomótér és a zenekari árok közt pedig olyan átjárást alakítottak ki a hangnak, ami a szándékok szerint javítja majd a nézőtér akusztikai élményét. Ugyancsak ezt a célt szolgálja, hogy Ybl tervei közt fennmaradt, korábban meg nem valósult elképzelés szerint egy tömbbe, patkóformába rendezve alakították ki a földszinti széksorokat, így a páholyok oldalfalának borításai is jobban visszaverik majd a hangot, elősegítve annak lecsengését. Emellett a földszinti páholysorokat elválasztó falemezeket áttetsző nádfonatos térelválasztás váltotta fel, szintén az akusztikai fejlesztések jegyében.

A csökkentett méretű nézőtéren szélesebb sortávban, nagyobb, komfortosabb székek szolgálják a nézők kényelmét. A páholyokban is a korábbi hat helyett csak négy ülőhely elérhető, ezeket az OPERA egy tömbben kívánja értékesíteni. Mindezekből adódóan a nézőtér befogadóképessége a korábbi 1200 főről 1000 főre csökkent. A karzaton a diákok számára állóhelyeket, illetve a nem látó helyeken a hozzáértők számára partitúraolvasó helyeket alakítottak ki, a látásérülteket ugyanitt audionarráció segíti és a hallássérültek számára pedig indukciós hurok került beépítésre a zsöllye egyik széksorában. Szintén az akadálymentesítés jegyében az épület Dalszínház és Hajós utcai karzatlépcsőházába közönségforgalmi lifteket építettek be, emellett a karzatlépcsőház szintezését összehangolták és egybenyitották a zsöllyével és az emeleti páholysorokkal.

Korszerűsítés az üzemi területeken

A felújítás központi eleme a számítógép vezérelte színpadi alsó- és felsőgépészet, előbbi a korábbiakhoz hasonlóan 6 utcába és 10 oldalpódiumba rendezve, hangtalanul tud majd üzemelni, míg a liftek emelkedési magassága mellett a sebessége is állítható lesz. Ugyanígy liftszerkezettel lesz állítható a magassága a három részre tagolt zenekari ároknak is, aminek belső falára hangolócellákat is beépítettek.

Az alagsorból kiköltözött asztalosműhelyek helyén a zenekar számára korszerű öltözőt alakítottak ki, emellett az együttes hat új hangszeres gyakorlóval és hangszerraktárral gazdagodott ezen a szinten. Az énekes szólistaöltözők zuhanyzóval és mosdóval egészültek ki, míg a balettegyüttes rekreációját a felújítást követően szauna is segíti.

A 4-5. emeleten, a korábbi festőtermek helyén a balettegyüttes és az operaház művészei számára alakítottak ki egy-egy új próbatermet, ahol színpadi méretek közt tudnak felkészülni az előadásokra. Az 1. 2. és 3. emeleten a főigazgató-helyettesi titkárság, az igazgatók és a művészeti igazgatóság tágas, egyterű, üvegfalakkal elválasztott modern irodákat kapott. A fentieken túl sor került a pince és az esővíz elvezető alagutak víz-, valamint az ablakok hőszigetelése, a közműhálózat korszerűsítésére és a teljes épületet behálózó gyengeáramú rendszeretek kiépítésére (ügyelői hívó, közönségtájékoztató, informatikai, mobiltelefon jelerősítő és wifi-hálózat, biztonságtechnikai és beléptetőrendszerek). Az OPERA emellett megújította színpadi hatásvilágítási, hangtechnikai eszközparkját, restauráltatja nagy értékű műemlék bútorait és műtárgyait, valamint irodabútorokat, berendezési tárgyakat, zongorákat és más hangszereket, továbbá a büfék üzemeltetéséhez szükséges konyhatechnológiát is vásárolt.

Az év folyamán fejeződnek be várhatóan az Üzemház munkálatai, valamint az 5. emeleti jelmeztár helyére tervezett Medgyaszay terem kialakítása, amely kamaraszínpadként és rendezvényteremként funkcionál majd. A későbbiekben valósul meg a Királyi lépcsőház és a Székely Bertalan terem rekonstrukciója, valamint a homlokzaton a párkányszobrok restaurálása és cseréje.

Ajánlott cikk

Csináljuk a fesztivált!: a Korda házaspár új, Pesti mese című dalával lesz látható

Véget ér a Duna tízhetes zenei időutazása: május 21-én utolsó adásához érkezik a Duna showműsora, …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás