FRISSS!!!
Home / Galéria / A magyar színházak Trianonja

A magyar színházak Trianonja

  • A Nemzeti Színház által állított emlékmű 
  • 2021. december 4.

Az immár több mint száz esztendeje szétszakított magyar színházi életnek állít emléket a Nemzeti Színház 2021. december 4-én. Böjte Horváth István alkotása egy térképet és egy amfiteátrumot idézve mutatja be a trianoni döntés nyomán a határokon túlra került színházi központok és a határon belülre eső játszóhelyek összetartozását. Az emlékművet különleges virtuális kiállítás is kiegészíti, amely az 1918-20-as történelmi időpillanatban mutatja meg a magyar színházak Trianonját.

Hetven rendszeres magyar nyelvű játszóhelyből negyvennégy, tíz nagy színházi központból hat került az országhatárokon túlra a trianoni diktátum következtében. Ezek a számok is jól jelzik, mekkora csapást jelentett a magyar nyelvű kulturális életre, a színházi kultúrára az országrészek elcsatolása 1920-ban. 

A Színházi Élet 1921-re kiadott évkönyvében megjelent „Elrabolt színházaink” című írásban az olvasható, hogy a háború előtt tíz olyan magyar város volt, amelyeknek az Országos Színészegyesület és a kultuszminiszter elsőrendű színházi engedélyt adott, közülük Kolozsvár, Arad, Nagyvárad, Temesvár, Pozsony és Kassa teátrumai kerültek át az utódállamok területére. Mindez azonban nemcsak az épületek elvesztését jelentette, a határon túli területek lakossága a magyar nyelvű színjátszástól, így a magyar szótól is megfosztatott. Románia, Csehszlovákia, Szerbia és Horvátország hatóságai néhol hatalmi szóval, néhol még erőszakkal is megakadályozták a magyar társulatok működését. A magyar színházi élet Budapest utáni második legnagyobb központjában, Kolozsvárott például katonai erőszakkal távolították el a társulatot 1919. október 1-én. 

Bár az események óta eltelt több mint száz év alatt nagyon sok minden változott, mégis fontos, hogy emléket állítsunk annak az eseménysornak, ami a magyar kultúra, ezen belül a magyar nyelvű színjátszás legnagyobb traumáját jelentette a 20. században.

Ezt a sajnálatos drámai pillanatot örökíti meg a Vidnyánszky Attila kezdeményezésére létrehozott emlékmű (Böjte Horváth István alkotása), amelyet 2021. december 4-én, 11 órakor avatnak fel a Nemzeti Színház épülete előtti Hajóorrban. Az emlékmű átadásán beszédet mond Dr. Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese, valamint Böjte Horváth István szobrászművész és Szarvas József színművész. Közreműködnek Berecz István és Kovács-Gál Nóra néptáncosok, Rosonczy-Kovács Mihály és zenekara, valamint Herczegh Péter, a Nemzeti Színház színművésze. Az emlékműhöz egy virtuális kiállítás is kapcsolódik, amit egy QR-kód segítségével, magáról a szoborról érhetnek el az érdeklődők. Az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet dokumentum-összeállítása bemutatja az elcsatolt területek nagy színházi központjait, az állandó és ideiglenes játszóhelyeit, különös tekintettel az 1918 és 1920 között történtekre. 

Fotó kredit: Eőri-Szabó Zsolt, Nemzeti Színház

Ajánlott cikk

Munkahelyi ghosting – mit tegyünk, ha nem vagyunk szellemirtók?

Egyre gyakoribb téma a magánéletben a ghosting jelensége, amikor jellemzően egy baráti- vagy párkapcsolatot úgy …

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás