Budapest24 Friss, aktuális programajánlók naprakészen! Koncert, mozi, előadások, fesztiválok! Ez is érdekelhet
A magyar nyilvános könyvtárak az előző évben 112 millió alkalommal nyújtottak szolgáltatást mintegy 2 millió embernek, így vitathatatlan, hogy a könyvtárak meghatározó intézmények a hazai kulturális életben. De hogyan újulnak meg a könyvtárak szolgáltatásai és hogyan tudnak lépést tartani az információs társadalom egyre változó és fejlődő világában? Hogyan lehetnek a tanulás támogatásában hasonló tényezők, mint a finn, vagy észt modellben?
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár egy 4 kötetes könyvtár-szakmai kiadványt jelentetett meg, amelyben válaszokat kaphatunk többek között a felnövekvő generációk könyvtári igényeiről, a köznevelés és a könyvtári rendszer együttműködéséről és ami a legtöbb könyvet szerető, és olvasó embernek talán a legfontosabb: az olvasóvá nevelés fontosságáról.
A módszertani könyvbemutatót Sörény Edina, az EMMI Könyvtári és Levéltári Főosztályának vezetője nyitotta meg. Köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar állam, uniós támogatással 2017-től 1 milliárd forinttal segítette Az én könyvtáram program megvalósulását.
A rendhagyó könyvbemutató keretében az olvasóvá nevelésről, valamint a könyvtárak és az olvasás jelenlegi helyzetéről kerekasztal beszélgetést hallgathattunk meg, melyen Juhász Anna irodalmár és Szabados Ágnes, a „Nincs időm olvasni” kihívás alapítója, olvasásnépszerűsítő aktivista és Farkas Ferenc Az én könyvtáram című program szakmai vezetője vett részt.
A sikeres olvasásnépszerűsítéssel kapcsolatban, Szabados Ágnes, olvasásnépszerűsítő tevékenysége révén elmondta, hogy az általa indított olvasást népszerűsíteni kívánó „Nincs időm olvasni” kihívás már harmadik éve tart. Elsődleges célcsoportja ugyan a fiatalok, de jelenleg nagyobb számban csatlakozik a kihíváshoz az idősebb, felnőtt korosztály is. Ezért a jövőben mindenképpen szeretné és szükséges megtalálni azokat a lehetőségeket, melyekkel sikeresebben népszerűsíthető a 13-18 évesek körében is a kihívás, így az olvasás. Az olvasásnépszerűsítés sikerességében a fiatalabb korosztály vonatkozásában segítséget nyújthatnak a formabontó, innovatív lehetőségek is, minden, ami túlmutat az iskolai kereteken, ez jelentheti akár a robotikát, vagy a fiatalokhoz közelebb álló műfajú könyveket is.
Juhász Anna irodalmár tevékenysége kapcsán leszögezte, hogy az olvasás és az irodalom népszerűsítésében a legfontosabb, hogy folyamatosan elhivatottnak és elkötelezettnek kell lenni. Az elsődleges feladat, megtalálni azokat a módszereket, amivel Magyarország egész lakosságát el lehet érni, és az egész országra kiterjedő olvasó közösséget lehet kialakítani, társadalmi tényezőktől függetlenül és ebben nagy szerep jut a jövőben a könyvtáraknak is. Hiszen „az állandóság a változásban van”. A könyvtárak állandósága, múltja és jövője a haladásra, a változásra való törekvésben rejlik.
dr. Fodor Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója elmondta, hogy Az én könyvtáram programban kidolgozott módszertan és a kapcsolódó 90 tanulást támogató mintaprogram hivatalos alkalmazása az ország számos könyvtárban zajlik már sikeresen. A projekt keretében a köznevelés hatékonyságát szolgáló kompetencia- és készségfejlesztő, valamint tanulást támogató könyvtári szolgáltatások fejlesztését elősegítve készült el a most bemutatott 4 hiánypótló módszertani kiadvány, melyet eljuttatnak a szakma képviselőinek. Hamarosan pedig egy könyvtár- és olvasásnépszerűsítő kampány is elindul.
A 2017-ben indított „Az én könyvtáram” projekt számos módszertani fejlesztésnek, kutatásnak adott terepet a digitális írástudás, a modern könyvtárhasználat, az olvasásfejlesztés, az információ keresés és a szövegértés területén. Ezek eredményeit, álláspontjait foglalja össze a Szabó Ervin Könyvtár gondozásában kiadott négy kötet, melyek A digitális kompetencia fejlesztése a könyvtárakban, Olvasásfejlesztés könyvtári környezetben, Szövegértés-fejlesztés a könyvtárban, A könyvtárhasználat és az információkeresés fejlesztése címeket viselik. (www.azenkonyvtaram.hu)
Az olvasók megismerhetik az írásokon keresztül a szakterület trendjeit; egy nemzetközi, az olvasáskultúrát és könyvtárhasználatot feltáró közvélemény-kutatás eredményeit; egy összehasonlító elemzés tanulságai, melynek fókusza a szövegértés és könyvtárosok és pedagógusok digitális kompetenciamérését is. Aki kézbe veszi a könyveket, módszertani ajánlásokat is talál, melyek olyan kérdésekre kínálnak lehetséges válaszokat, mint a felnövekvő generáció könyvtári igényei, a szókincs és a szövegértés összefüggései, az olvasóvá nevelés módszerei, a digitális tartalomszolgáltatás előnyei és veszélyei vagy éppen a multimodális műveltség.
A kötetekben közreműködő szerzők: Dömsödy Andrea, dr. Juhász Valéria, Kaderják Anita, Kiss Gábor, Lannert Judit, Németh Szilvia, Radics Márta, dr. Steklács János, Tóth Viktória, Eszenyiné dr. Borbély Mária, Jávorka Brigitta, Márföldi István, Pataki Marianna Edit, dr. Varga Katalin, Csépányi Zoltán, dr. Csík Tibor, Mészáros Eszter, Németh Szilvia (T-TUDOK Zrt.), dr. Tóth Máté, dr. Béres Judit, Borostyániné Rákóczi Mária, dr. Gombos Péter, Péterfi Rita, Simon Krisztina.
A szerkesztőbizottság tagjai: Barátné dr. Hajdu Ágnes, dr. Béres Judit
You must be logged in to post a comment.