FRISSS!!!
Home / Galéria / A KÉPÍRÁS MESTERE: PAUL ALMÁSY MAI MANÓ HÁZ

A KÉPÍRÁS MESTERE: PAUL ALMÁSY MAI MANÓ HÁZ

  • 2021. MÁJUS 11. – 2021. JÚNIUS 6.

Öt világkörüli út, 1 250 000 km repülőgépen, 325 000 negatív, 1637 riport. Az 1906-ban született magyar származású fotóriporter, Paul Almásy életműve kiemelkedő helyet foglal el a magyar és a francia fotótörténetben. Fotóriporterként szinte a világ összes országát bejárta, több évtizeden keresztül dolgozott olyan emberi jogi szervezeteknek, mint a WHO, az UNESCO és az UNICEF. Fotográfusi magatartását a politika, a humanizmus és a társadalmi kérdések iránti érdeklődése határozta meg. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Paul Almásy tárlatával nyit újra május 11-én.

A Mai Manó Házban 2021 tavaszán a Magyar Fotográfiai Múzeum Paul Almásy-gyűjteményének egy részét láthatja a közönség. Almásy újságíróként kezdte pályáját az 1930-as években, fényképezni egyik kiküldetése során a véletlennek köszönhetően kezdett. 1936-ban két figyelemre méltó riportot is készített, az egyiket a németországi téli olimpia edzőtáborában, a másikat a Szaharáról, amin elsőként Almásy kelt át fotóriporterként.

Riporteri látásmódja azonnal megragadta a szerkesztők figyelmét, riportjaihoz a képeket és a szöveget is saját maga készítette. 1935-1985 között öt alkalommal járta be a világot, számtalan riportanyagot készített az ún. „harmadik világ” fejlődő országaiban, Afrikától Délkelet-Ázsián keresztül egészen Latin-Amerikáig. Almásy is a humanista fotográfia szemléletében alkotott; kiemelt témái közé tartozott a gyermekek és a nők taníttatása, valamint az oktatásba vetett hit. Életműve a II. világháborút közvetlenül megelőző, majd azt követő világ politikai, gazdasági, szociális és kulturális történelmének lenyomatává vált.

Fotóriportjaival a különböző földrészek országainak problémáira hívta fel a figyelmet: az afrikai országokban a nők helyzetére és a faji megkülönböztetésre, Brazíliában az éhező gyerekek nehéz sorsára, míg a Távol-Keleten a drogproblémákra. 1952-től kezdve több nemzetközi szervezet (UNESCO, UNICEF, WHO, FAO) hivatalos munkatársaként dolgozott.

Paul Almásy nem művészként, hanem olyan újságíróként tekintett magára, aki kétféle nyelven fejezi ki magát, a képet és a szöveget kétféle írásmódként értelmezte. A fotográfiát a kommunikáció eszközének tekintette, az esztétikai szempontokat a képek valóságtartalmával szemben másodlagosnak tartotta. „Soha nem szép, hanem jó fotókat akartam készíteni. A fotóművész számára az esztétikai minőség számít, a riporter számára a szemantikai minőség.” Élete során több cikket és könyvet is írt a sajtófotográfia funkciójáról, működéséről és szabályairól. Életműve gondolkodásra késztet, mit üzennek az utókornak egy olyan alkotó képei, aki egész életét a képek igazságába vetett hitnek szentelte?

Életművének kezelője jelenleg a berlini sajtófotó-archívum, az Archiv für Kunst und Geschichte, művei azonban számos művészeti köz- és magángyűjteményben is megtalálhatóak, mint a Magyar Fotográfiai Múzeum vagy a franciaországi Nicéphore Niépce Múzeum. A Mai Manó Házban 2021 tavaszán a Magyar Fotográfiai Múzeum Paul Almásy-gyűjteményének egy részét láthatja a közönség.

Kurátor: Barta Edit

További információ:

www. maimano.hu

www.facebook.com/maimanohaz

E-mail: maimano@maimano.hu

  1. Paul Almásy: Tokiói utcasarok, Japán, 1960 körül, 35,6 x 30 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum,
  2. Paul Almásy: Szülésznők készítik táskájukat, Szudán, 1963, 30 x 36,5 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  3. Paul Almásy: A Misti vulkán Peruban, 1961, 40 x 30 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  4. Paul Almásy: Saigoni riksás, 1950, 18 x 24 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  5. Paul Almásy: Választás Olaszországban, részlet a Kezek című sorozatból, 1953 körül, 30 x 40 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  6. Paul Almásy: Idős hölgy a Hilton halljában, 1958, 39,2 x 29,8 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  7. Paul Almásy: Portré a Sámánról, Benin, részlet az Istenek és emberek című sorozatból, 1959, 30 x 24 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum
  8. Paul Almásy: Romy Schneider és Alain Delon, 1961, 18 x 24 cm, zselatinos ezüst, Magyar Fotográfiai Múzeum

Ajánlott cikk

Kilenc jelöléssel fordul a döntőbe a Toxikoma film

Kilenc kategóriában is jelölték Herendi Gábor új filmjét, a Szabó Győző önéletrajzi ihletésű könyvéből készült …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás