FRISSS!!!
Home/Címlap/Az első autóba épített navigációs rendszerben papírtekercseket kellett cserélgetni

Az első autóba épített navigációs rendszerben papírtekercseket kellett cserélgetni

 

  • Egy kazettára egy város fért rá – így kezdődött a digitális navigáció fejlődése

Az autós “navigáció” története a klasszikus összehajtott és a kesztyűtartóban elhelyezett autós térképekkel indult – napjainkban pedig szinte minden okostelefonon találhatunk műholdas navigációs rendszert, így a fiatalabb generáció számára a térképhajtogatás ismeretlen fogalom.A közlekedés a belsőégésű motor feltalálása után felgyorsult, léptéket váltott, és egyre több aktív közlekedő igényelte azt is, hogy útja során kapjon támogatást arra a kérdésre, hogy „merre kell mennem?”

Valós idejű navigáció a GPS előtt

A GPS-alapú navigációs lehetőségek elérhetővé válása előtt is voltak olyan próbálkozások, melyek valós időben mutatták, hogy merre járunk a térképen. Az olasz fejlesztésű Iter Avto az 1930-as években bemutatta be az első járműben elhelyezett – értelemszerűen még nem GPS-alapú rendszerét. Az eszköz konzolosan csatlakozott a műszerfalhoz, és egy üveglappal fedett térképet rejtett. A térképlapokat tekercsformátumban állították elő, melyeket a sofőrnek kellett indulás előtt kiválasztani és befűzni. Az eszköz a jármű sebességmérőjével állt összeköttetésben, így a haladás sebességével arányosan lapozta a befűzött tekercset. Ha a sofőr letért a kiválasztott útvonalról, vagy nagyobb elágazáshoz érkezett, térképlapot kellett cserélnie a csomópont száma alapján.

A következő jelentős mérföldkő az 1980-as években a Honda fejlesztésével megjelent Electro Gyro-Cator. Mivel ez idő tájt a GPS-rendszer csak az amerikai hadsereg számára volt elérhető, egy giroszkópos rendszert fejlesztettek ki. Speciálisan ehhez a rendszerhez készítettek térképlapokat, melyeket egy monokróm képernyő elé kellett becsúsztatni. Ezen a képernyőn lehetett látni a jármű aktuális helyzetét, ami a giroszkóptól származó elfordulás érzékeléséből, illetve a megtett távolságból adódott.

Három kazetta egy város

A digitális korszakba 1985-ben léptünk be, amikor megjelent az Etak Navigator. Az immár digitális adatokat kazettákon tárolták, egy-egy nagyobb város térképe három-négy darabra fért rá. A rendszer relatív helymeghatározással számította a jármű helyét. Ehhez iránytűt, fedélzeti számítógépet és a keréknél elhelyezett mágneses szenzorral működő kerékfordulatszám-mérőt használtak. A Toyota 1987-ben mutatta be a Crown Royal Saloon G modelljét, amelybe a világ első CD-alapú autós navigációs rendszerét – színes kijelzővel! – építették be.

Clinton elnök 2000-ben bejelentette a GPS-rendszer pontosságát befolyásoló zavaró jel, az SA (Selective Availability) eltörlését, s ezzel megnyitotta az utat a polgári navigációs rendszerek gyors fejlődése előtt. A navigációs rendszerek adatbázisaiban rögzítésre kerül metrikus információként a koordinátaadat, az elemek topológiai viszonyai és a különböző leíró adatok pl. utcanevek, forgalmi irányok.

A statikus térképektől a kereshetőségig

A digitális kor beköszöntével a térkép adatbázisalakot öltött, majd a forgalmi információk bevonásával dinamikussá vált. Kezdetben statikus weboldalakon, interaktivitás nélkül lehetett a térképeket megtekinteni. A statikus szemlélés mellett nagyon hamar megjelent az igény a különböző szolgáltatások, helyek kereshetőségére. A felhasználói kereslet kiszolgálására 1999-ben a MapQuest létrehozta az ingyenesen hozzáférhető, tetszőlegesen nagyítható és mozgatható online térképszolgáltatását. Népszerűsége a Google Maps 2005-ös megjelenésével és térhódításával lecsökkent.

Az elektronikus személyi asszisztensek, ismert nevükön, a PDA-k tekinthetők a következő nagy állomásnak. Ezek voltak azok az eszközök, amelyek a járműben felerősítve tudtak térképet mutatni, kezelni azok frissítését és a navigációs alkalmazásnak köszönhetően menet közben instrukciókat adni a vezetőnek.

2005-ben indult világhódító útjára az NNG által fejlesztett iGO navigáció – ekkor még internet nélkül. Érdekes adat, mely jól jellemzi az iparág fejlődését, hogy 2006-ban a teljes Európa térkép 1 GB, ebből Magyarország 15 MB-nyi helyet foglalt az autó SD kártyáján. Ma Magyarország 300 MB-ot, Európa pedig 28 GB-ot foglal el.

Mára az internet szinte mindenki számára, mindenhol elérhetővé vált, nem kell PC programmal frissíteni a térképeket, hanem online van erre lehetőség. Az okostelefonok, az állandó internet hozzáférés az online alkalmazások előretörését hozták. A 4G és a ma már egyre több helyen elérhető 5G a navigációs technológiáknál egyre inkább az azonnali információ átadást hozzák el.

Mára az autós navigációs eszközök az autózás alapelemei közé tartoznak, legyen szól akár az okostelefonos szolgáltatásokról, akár a gyárilag beépített autós infotainment rendszerekről, amelyek jelentős része az NNG fejlesztése.

Úton az önvezetés felé

Egyelőre a navigációs rendszerek a sofőrnek adják az utasításokat, ám a nem túl távoli jövőben a Drive-By-Wire, vagyis az elektronikus vezérlésnek kell majd hasonló utasításokat adniuk. Ahhoz, hogy ez a rendszer működőképes legyen, szükség van nagy felbontású (HD) adatra, és a szenzorok segítségével felépített környezeti modellre. A navigációkban ugyanis nem a vezető számára megjelenített 3D-s látvány (domborzatmegjelenítés, épületek valósághű képe stb.) a lényeges, hanem a részletes adatbázis-tartalom, amelynek köszönhetően az erre alkalmas eszközzel felszerelt autók nagyobb hatékonysággal szabályozhatják a sebességüket, tarthatják a forgalmi sávot, de akár a fényszóróikat is kezelhetik. A HD adatok általában már csak online, streamelve elérhetőek, mert túl nagy és túl gyorsan (jelenleg naponta, hamarosan óránként) változó adatmennyiségről van szó. Persze nem változik mindenhol ilyen ütemben a térkép, azonban fontos, hogy amikor változás van, az hamar eljusson az autóba: a régi negyedéves frissítési ciklusból jelenleg idáig jutott el az ipar, ám a valódi cél a connected car rendszer, a haladás közben folyamatosan frissülő real time térkép elérése.

Ajánlott cikk

Az újrahasznosítás ihlette a Nespresso x Edinas paper látványos papírinstallációját

Január 18-tól lenyűgöző művészi alkotást tekinthetnek meg a kávérajongók a Nespresso Andrássy úti üzletének kirakatában. …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás