FRISSS!!!
Home / Galéria / Ünnepi Bánk bán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Ünnepi Bánk bán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon

Augusztus 19-én, államalapításunk ünnepének előestéjén Bánk bán operabemutatót rendeznek a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. A Margitszigeti Színház és a Coopera közös produkciója alkalmat ad a méltóságteljes ünnepi élmény megélésére Budapest zöld szívben, a város legnagyobb szabadtéri színpadán.  

Emblematikus nemzeti operánk a Bánk bán, Vidnyánszky Attila Kossuth-díjas rendező instruálásával, Kesselyák Gergely Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmester vezényletével kel életre. A címszerepben a Liszt-díjas Molnár Levente, a főszerepekben Mester Viktória, Fischl Mónika, Kálmándy Mihály, Kováts Kolos, Boncsér Gergely lépnek színpadra.

A Margitszigeti Színház és a Coopera közös bemutatója a Kodály Filharmonikusok Debrecen, a Csokonai Színház Énekkara, a Honvéd Férfikar, a Budapest Stúdiókórus, valamint a Csokonai Színház Tánckara közreműködésével kerül bemutatásra.

Kiegészítő programként, a Petőfi Irodalmi Múzeummal együttműködve egy utazókiállítással egészül ki az előadás, amely a Bánk bán opera és dráma több mint 200 éves történetét mutatja be a Margitszigeti Szabadtéri Színpad nézőtéri fogadóterében, a „kerengőben”, ezzel téve igazán összművészetivé a kezdeményezést.

 

Az alkotók az előadásról:

„A Margitszigeti Színház igazgatójaként minden évben fontos volt számomra együtt és méltó módon megemlékezni államalapítónk, Szent István király emlékéről. Erkel Ferenc szintén grandiózus történelmi operáját, az István királyt már szintén bemutattuk a Margitszigeten, a Széchenyi könyvtárban őrzött teljes partitúrát rekonstruálva, Nagy Viktor rendezésében Bretz Gáborral a címszerepben. Az előző év ünnepi bemutatója szintén emlékezetes számomra, hiszen színházunk rendelésére készült el az új Tolcsvay mű, a Magyar rapszódia, mely nagyívű alkotást egy, a zenére épülő, a magyar történelmi tájakat bemutató film kísért. Az évfordulók és ünnepek olyan alkalmak, melyek lehetőséget adnak emlékezni és identitásunkat erősíteni, olyan programmal kapcsolódni ezen alkalmakhoz, ami erősíti az összetartozást, rávilágít nemzeti értékeinkre. Egy felelős színházvezetőnek a szerepe alapvetően meghatározó környezetére, a közösségre, melyet az áltata kiválasztott előadások, alkotók és művészek formálnak, keltenek életre. Kötelességünk és feladatunk helyet adnunk egy olyan volumenű produkciónak, mint amilyen a Bánk bán, mely most a Cooperával együtt valósul meg, Vidnyánszky Attila rendezésében.” (Bán Teodóra)

„Maga az a helyzet, hogy 2020-ban, a trianoni nemzeti tragédia 100 éves évfordulójának évében kerül színpadra, már önmagában erőteljes szimbolikával bír. Hazánk nagy sorsfordulói, történelmi tragédiái mindig arra késztetnek, hogy átgondoljuk a helyünket a világban, megfogalmazzuk küldetésünk és végzetünk sajátosságait. Erre az opera műfaja, illetve Erkel grandiózus műve különösen alkalmas, hiszen sűrítve, ugyanakkor a zene szuggesztív erejével felerősítve szembesít bennünket a drámai történettel. Eddigi Bánk bán rendezéseim során dolgoztam már nagyszínpadon illetve kamarateremben, színpadra állítottam mind Katona prózai drámai művét, mind Erkel operáját, de ekkora méretekben, szabadtéren először rendezem a Bánk bánt. Minden térnek más az akusztikája, más az atmoszférája, így tehát egy ilyen nagy léptékű előadás is sajátos törvényszerűségekkel, stílusjegyekkel bír, amelyek rendkívül összehangolt, közös munkát igényelnek.” 

(Vidnyánszky Attila)

„Bánk bán csak egy van – és ez ebben a verzióban érezhető csak igazán. Szép emlék az, amit az Operaházban énekeltem, sok energiát beleraktam, a New York-i vendégjátékra összeért, még egy évet játszottuk, de nem tudott megérni az előadás. Ebben a baritonverzióban tud beindulni a dráma, és mivel mindenki „ott van a szeren”, mindenki a tudása legjavát tudja nyújtani, meg fog történni a csoda. Vagy úgy is fogalmazhatnék, kompromisszumok nélküli, nagyon vagány előadás lesz.

…      Ez egy szabad produkció, a Coopera előadása, egész más a hangulata és a minősége. Sokfelől jövünk, de ez a sokféle energia pillanatok alatt egyesül, és a munka nem a széthúzásról vagy az ellenkező nézetekről szól. Itt egy profi csapat van.” (Molnár Levente)

 „A zenedramaturgia Erkel korában még nem volt kiforrott tudomány, sem elvárás, kizárólag az olyan zenei zsenik, mint Mozart alkalmazták ezt, ösztönösen. A Bánk bán eredeti verzióját annak fényében, hogy szcenikai-dramaturgia szempontból a nézőre is erőteljesebb hatást tegyen, Nádasdy Kálmán és Oláh Miklós dolgozta át az 1930-as években. Az így született mű zenei jelenetei jobban kötődnek egymáshoz, nincsenek zenei szünetek, dinamikusabb előadás jött létre. Mindezt úgy, hogy a darab semmit nem nélkülöz Erkel zenei szépségéből. Ezt a verziót láthatja most a közönség, az eredetileg Palló Imrének írt, bariton változatban.” (Kesselyák Gergely)

 „Amikor létrehozták a Margitszigeti Szabadtéri Színpadot, több, mint nyolcvan évvel ezelőtt, talán nem is gondolták, milyen különlegesség lehet abból, hogy egy fővárosban, amit egy folyó kettészel, a folyó közepén levő csodálatos szigeten kialakítanak egy szabadtéri színházat. Igazi kuriózum ez, emiatt is nagyon szeretek itt dolgozni…Az operáknál a zenéből indulok ki, a zene drámai csúcspontjai dominánsak. Az számomra sokkal inspirálóbb és megtermékenyítőbb, mint a prózai szöveg. Másféle csatornákat nyit meg. A librettó utána következik, azért, hogy vannak-e olyan szövegbeli utalások, amelyek fontosak és szükségesek, de ezek majd csak azt követően kerülnek elő, ha már eldőlt, a rendező milyen központi gondolat köré építi az előadást, a darabot a saját korában tartja-e vagy abból kimozdítja más időszakba, esetleg mai, kortárs környezetbe helyezi. Ebben az esetben mindkét megközelítésről szó van: van a díszletnek egy korban tartott része, és vannak teljesen kortárs, mai elemei, azaz a középkori és a hipermodern építészet egyszerre van jelen a színpadon.”

(Cziegler Balázs)

Alkotók:

Zeneszerző: Erkel Ferenc
Zenei átirat: Medveczky Szabolcs
Szövegíró: Egressy Béni, Nádasdy Kálmán
Díszlettervező: Cziegler Balázs
Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina
Műszaki vezető: Somfai Péter
Fénytervező: Dreiszker József

Operatív vezető: Bocskor-Salló Lóránt
Koreográfus-asszisztens: Asztalos Dóra
Rendezőasszisztens: Magyar Orsolya, Tóth Erika

Koreográfus: Vida Gábor
Karmester: Kesselyák Gergely
Rendező: Vidnyánszky Attila

Producer: Dr. Vadász Dániel

Az esemény az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával valósul meg.

Fotó: Margitszigeti Színház,  Éder Vera

Ajánlott cikk

ITTHON IS NAGY SIKERREL DEBÜTÁLT A FELKÉSZÜLÉS MEGHATÁROZATLAN IDEIG TARTÓ EGYÜTTLÉTRE

Horvát Lili filmjének premier előtti közönségtalálkozóira minden jegy elkelt A Velencei Filmfesztivál sikere után a …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás