FRISSS!!!
Home / Galéria / Magyarország madarai: Gyurgyalag (3. rész)

Magyarország madarai: Gyurgyalag (3. rész)

Egyik legszínesebb madarunk. Méhészmadárnak is hívják, mivel méheket is fogyaszt, de darazsakkal, lepkékkel és egyéb repülő rovarokkal is táplálkozik. Vonuló, augusztusban több százas csapatokkal találkozhatunk, amint déli irányba, telelőhelyük felé repülnek. A telet Afrikában tölti. A házi méh igen kis részét képezi a táplálékának, melyet leginkább csak hűvös időben fogyaszt.

A gyurgyalag hatékony ökoszisztéma mérnökfaj, földbe ásott költőjáratával és költőüregével, melyeket hajlott csőrével és rövid lábával készít, jelentősen hozzájárul a talaj szellőzéséhez.  A gyurgyalag jellemzően telepesen fészkel, de nem ritkák a magányosan megtelepedő párok sem. Állományának fölrajzi eloszlását elsősorban a talaj lösz- és homoktartalma, illetve egyéb kémiai, fizika tulajdonságai határozzák meg. Magyarországon napjainkban a fészkelő párok 30-60 százaléka működő vagy bezárt homokbányákban költ.

A vízmosások, folyók partszakadásaiban,  rövidfüvű meredek domboldalakban, lakott területek építkezési gödreiben és anyagdepóiban szintén megtelepszik néhány pár, illetve pusztagyepekben, útpadkában is költhet. A földszemcsék nagyságának, a talaj keménységének, a földfalak kiterjedésének, lejtésének, növényzeti borítottságának, kitettségének és a lakott területektől való távolságának is szerepe lehet a gyurgyalagok megtelepedésében. A talaj kötöttsége alapján a Pannonhalmi-dombságon a telepek több mint fele homokos vályogban alakult ki. A Dél-Alföldön a keményebb talajokban a költőüregek átlagos hossza 147 cm, a puha talajokban 106 cm volt. Nagy létszámú telepek csak megfelelően nagy partfalakon tudnak kialakulni.

A Felső-Tisza vidékén a költőtelepek nagysága a partfalak hosszával, és nem pedig a felületével mutatott összefüggést. Itt a folyók hosszan elnyúló, de nem túl magas partfalai jellemzőek, melyeknél a hosszukhoz viszonyított felület elhanyagolható. A lapos és konvex (kidomborodó) partfalakat a gyurgyalagok előnybe részesítik a konkáv (homorú) földfelszínekkel szemben. A konvex falakba készített üregből a madarak jobban kilátnak, ezért nagyobb biztonságban vannak és a konvex falakon a költőüregek ásását is könnyebb megkezdeni, mint a konkávon. A fészkelő üregek kb. kétharmada a partfal felső szélétől mért 1 méteres sávban készül. A partfalak erdőktől mért távolsága nem játszik szerepet a madarak költőhely-választásában, viszont a gyurgyalagok előnyben részesítik a településektől távolabbi partfalakat.

A gyurgyalag általában monogám madárfaj. A hímek és tojók már a telelési időszakban párba állnak és együtt érkeznek vissza költőterületükre április végén, május elején. A párok többsége május második felében választja ki fészkelőhelyét, de ez a folyamat június elejéig is eltarthat.  A párok többsége egész életükre együtt marad, de az egyik madár elpusztulása után az életben maradt példány újra párba áll. Költőüregük egy 100-200 cm hosszú költőjárat végén található kiszélesedés, fészekaljuk 5-8 gömbölyded, fehér tojásból áll. A tojó 1-2 nap alatt rakja le tojásait május végén, június elején, de kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, így a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően eltérő időpontban kelnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 napos korukban hagyják el a költőüregüket.

A gyurgyalag általában monogám madárfaj. A hímek és tojók már a telelési időszakban párba állnak és együtt érkeznek vissza költőterületükre április végén, május elején. A párok többsége május második felében választja ki fészkelőhelyét, de ez a folyamat június elejéig is eltarthat.  A párok többsége egész életükre együtt marad, de az egyik madár elpusztulása után az életben maradt példány újra párba áll. Költőüregük egy 100-200 cm hosszú költőjárat végén található kiszélesedés, fészekaljuk 5-8 gömbölyded, fehér tojásból áll. A tojó 1-2 nap alatt rakja le tojásait május végén, június elején, de kotlását már a fészekalj teljessé válása előtt megkezdi, így a fiókák eltérő fejlettségűek és ennek megfelelően eltérő időpontban kelnek ki. A kotlási idő 20-22 nap, míg a fiókák kb. 30 napos korukban hagyják el a költőüregüket.

Fotók: Zelkó Csilla

Ajánlott cikk

Utazzon Horvátországba a Google Arts & Culture segítségével

Horvátország, az ezer sziget, a látványos strandok és a nemzeti parkok országa, egyben egész évben …

Vélemény, hozzászólás?

%d bloggers like this:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás