FRISSS!!!
Home / Élet+Stílus / Otthon / A PET-palackok kitiltásától a termálhő alapú fűtésig

A PET-palackok kitiltásától a termálhő alapú fűtésig

  • Környezetvédelmi programok és fejlesztések az Állatkertben

Termálhő alapú fűtés, csapadékvíz hasznosítása, PET-palackok száműzése, búzakorpából préselt tányérok az étteremben… Felsorolni is nehéz a Budapesti Állatkertben az elmúlt években megvalósult környezetbarát fejlesztéseket. Ráadásul az intézmény jelentős szerepet játszik a környezettudatos szemlélet formálásában is. Ennek részeként most szombattól jövő vasárnapig a hulladékcsökkentéssel kapcsolatos programok és látnivalók is várják a közönséget az Európai Hulladékcsökkentési Hét jegyében.

A korszerű állatkerteknek, így a Fővárosi Állat- és Növénykertnek is négy fő feladata van: 

  • a természetközeli, családbarát szabadidős program lehetőségének biztosítása;
  • a közművelődési, ismeretterjesztő és szemléletformáló munka;
  • a természet, ezen belül az élővilág sokféleségének védelme; illetve
  • az élővilág megismerésére irányuló kutatások előmozdítása. 

A természetvédelem nem válaszható el a környezet védelmétől, így az intézmény évtizedek óta dolgozik a környezettudatos szemlélet formálásán, fontos környezetvédelmi témák bemutatásán. De nem csupán beszél minderről, hanem a saját mindennapi működésében is igyekszik megtalálni a környezetet leginkább kímélő megoldásokat. Az elmúlt években fontos környezetvédelmi fejlesztések valósultak meg például a fűtési rendszerrel, és általában az energiafelhasználással kapcsolatban, illetve az intézmény hulladékgazdálkodásának területén is.

Környezetbarát fűtés a Széchenyi Gyógyfürdő termálhőjével

Az Állatkertben megvalósult környezetvédelmi fejlesztések közül az egyik legjelentősebb a fűtési rendszerek korszerűsítése. Az eredetileg koksz alapú fűtésről az 1980-as években álltak át a földgáz alapúra, majd az idők során a hagyományos gázkazánokat fokozatosan nagyobb energetikai hatásfokú kondenzációs kazánokkal cserélték fel. A környezetbarát fűtés terén azonban a legjelentősebb előrelépésre 2011 és 2012 között került sor. Ekkor az Állatkert, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. (BGYH), valamint a Budapesti Távhőszolgáltató Zrt. (FŐTÁV) kölcsönös előnyök mentén folyó együttműködése nyomán, Budapest Főváros pénzügyi, szakmai és igazgatási támogatásával és európai uniós társfinanszírozással egy olyan fejlesztési program valósult meg, amelynek eredményeként az Állatkert területén található állatházak és más létesítmények, összesen 29 épület fűtése jelentős részben a szomszédos Széchenyi Fürdő termálvizének hulladék hőjéből oldható meg. A kondenzációs kazánokon alapuló fűtési rendszert így csak segédrendszerként használják azokban az időszakokban, amikor a kivételesen alacsony hőmérséklet miatt a termálhő energiája önmagában nem lenne elegendő a szükséges hőmérséklet biztosításához. 

A termálvíz hőjét felhasználó fűtési rendszer üzembe helyezése óta több millió köbméter földgáz felhasználását lehetett kiváltani megújuló energiával, s a gázfelhasználás mérséklődése miatt a gáz elégetése során keletkező füstgázok kibocsátása is jelentősen csökkent. Ez vonatkozik az üvegházhatású szén-dioxidra (CO2), valamint az egyéb mérgező füstgázokra (CO, NOx) is. A szén-dioxid kibocsátás több ezer tonnával volt csökkenthető. Az előremutató, innovatív fűtési rendszerre a szakmai is felfigyelt, mi több, 2017 júniusában Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a helyszínen is megtekintette a szóban forgó fűtési megoldást, és elismeréssel nyilatkozott a fejlesztésről.


A szelektív gyűjtéstől a hulladékcsökkentésig

Az állatkerti környezetvédelmi fejlesztések egyik fontos területe a látogatói terekben keletkező hulladékokkal kapcsolatos. Mint ismeretes, a Budapesti Állatkert az ország leglátogatottabb kulturális közintézménye, amelyet évente mintegy egymillió látogató keres fel. A látogatóforgalom természetesen együtt jár különböző hulladékok keletkezésével is. Ennek mennyisége a leglátogatottabb főszezoni napokon átlagosan 2,4 köbméter, de kiemelt rendezvények után megesik, hogy több mint 9 köbméternyi hulladék került a sétautak mentén elhelyezett hulladékgyűjtőkbe egyetlen nap alatt. Az idei Állatkertek Éjszakája után 14,4 köbméternyi hulladékot szedtek össze az állatkerti munkatársak. 

Az Állatkert szakemberei tapasztalatból tudják, hogy már az is komoly feladat, hogy ez a nagy mennyiségű hulladék a megfelelő gyűjtőkbe kerüljön. Régebben ugyanis nagy probléma volt a szemetelés, azaz sokan egyszerűen csak eldobták a hulladékot séta közben. Ez ellen a legjobb megoldás, ha a hulladékgyűjtő edények – szemétkosarak és kukák – mindenütt ott vannak, azaz a látogatók néhány lépésenként találnak egyet. Az 1990-es évek közepén tehát az első lépés a hulladékgyűjtők számának növelése volt.

A következő feladat a hulladék összmennyiségén belül az újrahasznosítható rész arányának növelése volt, amelyet mindenekelőtt a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezésével lehetett megalapozni. Ezt a munkát az Állatkert több mint húsz esztendővel ezelőtt indította meg, de a kezdeti tapasztalatok igen elkeserítőek voltak, ugyanis sokan nem törődtek azzal, hogy a különböző típusú hulladékokat a megfelelő edénybe dobják. Annak idején az Állatkert egy időre fel is hagyott a szelektív gyűjtés további erősítésével, de az elmúlt évtizedben újra nekifogtak a dolognak. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a közönségben ma már némileg nagyobb a hajlandóság a szelektív gyűjtésben való együttműködésre.

Az Állatkert legalább ilyen fontosnak tartja azokat az intézkedéseket, amelyek célja a keletkező hulladék összmennyiségének jelentős csökkentése. Mivel a szóban forgó hulladékok általában az állatkerti látogatókat kiszolgáló vendéglátással összefüggésben keletkeznek, az intézmény olyan megállapodásokat kötött az éttermek és büfék bérlőivel és üzemeltetőivel, amelyek ezzel kapcsolatos kitételeket is tartalmaztak. Például az Állatkert már évekkel ezelőtt kitiltotta területéről a PET-palackokat. Így a büfékben és az éttermekben csak üveges vagy fémdobozos italokat lehet vásárolni. Az üvegekből eleve nem lesz hulladék, hiszen azokat a gyártóknak visszajuttatva újra felhasználják, a fémdobozoknak pedig külön szelektív gyűjtőedényeket helyeztek ki. Mindez azt jelenti, hogy a látogatói italfogyasztással összefüggésben eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ami pedig keletkezik, nagyrészt fémdoboz, amelynek újrahasznosítását a szelektív gyűjtés megkönnyíti, ráadásul ez a hulladéktípus a vegyes hulladék feldolgozása során viszonylag könnyen kiválogatható.

A vendéglátással során keletkező hulladék csökkentése érdekében tett következő lépés az eldobható tányérok és evőeszközök használatának korlátozása, illetve olyan eldobható tányérok bevezetése, amelyek könnyen lebomlanak. Az Állatkertben működő éttermek némelyikében már olyan tányérból lehet enni, amelyet búzakorpából préseltek.


További zöld fejlesztések

Az Állatkertben megvalósult zöld fejlesztéseket még hosszan lehetne sorolni. Az üvegház-szerűen kialakított, illetve megfelelő felülvilágító ablakokkal ellátott létesítményekkel például a fűtés és a világítás energiaigényét csökkentették, ilyen típusú fejlesztésekre már évtizedekkel korábban is volt példa. Emellett fotovoltaikus megoldásokat is alkalmaznak. Az Állatkert vízellátását is víztakarékos módon oldják meg, a városi vezetékes víz helyett számos technológiai célra a kert saját kútjainak a vizét használják (az első kutat még 1865-ben, Reitter Ferenc tervei alapján létesítették), illetve a csapadékvizet is hasznosítják elsősorban kertészeti célokra, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a csapadékvíz egy része nem a szennyvízelvezető rendszereket terheli.


Van még tovább is!

Az Állatkert nem ül a babérjain! A már megvalósult környezetbarát fejlesztések mellett folyamatosan keresi a lehetőségeket arra, hogy további határozott lépéseket tegyen ebben az irányban:

  • a kert új területein épülő új létesítményeknél például szintén termálhő alapú fűtési rendszereket hoznak létre, a szükséges segédüzemi fűtési rendszer pedig gázkazánok helyett távfűtéssel üzemel majd a FŐTÁV rendszeréről;
  • az alig egy esztendővel ezelőtt átadott Cápasuli esetében azt is sikerült megoldani, hogy a fűtéshez kizárólag termálhőt használjanak fel;
  • az intézmény területén működő vendéglátóhelyek bérlőivel és üzemeltetőivel is új szerződéseket köt az Állatkert, amelyek egyértelműen korlátozzák az egyszer használatos műanyagok alkalmazását, és további, a hulladék mennyiségét csökkentő elemeket is tartalmaznak. Erre a nagyközönség figyelmét a következő szezonban már külön e célra tervezett emblémával hívják fel az egyes vendéglátóhelyeken.

Ez az embléma jelöli majd az állatkerti vendéglátóhelyeken a műanyagmentességet, vagyis azt, hogy nem forgalmaznak PET-palackos italokat, illetve egyéb téren is a műanyaghulladék mennyiségének nullára való csökkentésére törekednek.

Az Állatkert a környezettudatos szemléletért

A Budapesti Állatkert nemcsak arra törekszik, hogy működésében minden területben a környezetbarát megoldásokat válassza, hanem azt is fontosnak tartja, hogy erre a nagyközönség figyelmét is ráirányítsa. Önmagában annak is jelentős a szemléletformáló hatása, hogy az Állatkertet felkereső nagyközönség lépten-nyomon találkozik a „zöld intézkedések” hatásaival. Például azzal, hogy a büfékben nem lehet PET-palackos termékeket vásárolni. Eleinte ezen sokan csodálkoztak, sőt olyanok is akadtak, akik kifejezetten sérelmezték, de mára a közönség nagy része nemcsak megszokta, hanem kifejezetten helyesli is a dolgot. 

Az elmúlt években a büfék szomszédságában kialakított hulladékgyűjtő szigeteknél az Állatkert olyan ismeretterjesztő felületeket is felállított, amelyek a műanyag hulladéknak az óceáni élővilágra gyakorolt drámai hatásával ismertetik a nagyközönséget.

2015 óta egy a megújuló energiaforrásokat és a környezetbarát energiatermelést bemutató tematikus játszótér is működik az Állatkertben, a Japánkert szomszédságában.

Az egyik legújabb kezdeményezés, hogy az Állatkert is részt vesz az Európai Hulladékcsökkentési Hét programjaiban. Az ezzel kapcsolatos látnivalók, események, programok és foglalkozások november 16-tól 24-ig, azaz most szombattól jövő vasárnapig várják a látogatókat, elsősorban persze a családokat. A programok egy részét kifejezetten most hétvégére, 16-ára és 17-ére időzítik.

Szemétszörny és cigarettacsikk akvárium az Állatkertben

Nyisd ki a szemedet, csökkentsd a szemetet! – ez a mottója az Európai Hulladékcsökkentési Hétnek, amelyhez természetesen a Budapesti Állatkert is csatlakozott.

A programokkal egyrészt arra szeretnék ráirányítani a figyelmet, hogy milyen sokféleképpen lehet hasznosítani, vagy újrahasznosítani a hulladékot, másrészt arra is, hogy kis odafigyeléssel magának a hulladéknak a mennyiségi is csökkenthető.

A programok egy része az Európai Hulladékcsökkentési Hét teljes ideje, vagyis összesen kilenc napon át várja a közönséget. A Főbejáratnál szemétszörny és cigarettacsikk akvárium érzékelteti az Állatkertben a látogatással összefüggésben keletkező hulladék mennyiségét, a Holnemvolt Várban pedig látványkomposztálóval és gallykomposzt demonstrációval mutatják be a kertészeti hulladékok felhasználását, ötleteket adva akár a kiskerttulajdonosoknak is.

November 16-án és 17-én, azaz szombaton és vasárnap a fentieken túl a Holnemvolt Várban további érdekes, játékos programok várják a családokat, közös kézműveskedéssel, újragondolt kreatív tárgyakkal, Öko-desing kiállítással olyan tárgyakból, amelyek alapanyaga kidobásra szánt hulladék volt. Kiderül az is, hogy szemetelnek-e az állatok, és hogy egy tengerrel nem rendelkező ország lakóiként mit tehetünk a világtengerek szennyezésének csökkentése, s ezen keresztül a tengeri élővilág védelme érdekében.

Figyeljünk a mobiltelefonok újrahasznosítására is!

A használaton kívüli mobiltelefonok újrahasznosítása is rendkívül fontos környezetvédelmi kérdés. Ma szerte a világon 5 milliárdnál is több a mobiltelefon-használók száma, akik néhány évente újra cserélik készülékeiket. El lehet tehát képzelni, mennyi a használaton kívüli, kidobásra ítélt mobiltelefonon (amelynek nagy részét azonban mégsem dobják ki, hanem általában fiókok mélyén, félig-meddig elfelejtve tárolódnak)!

Az újabb és újabb mobilkészülékek gyártásához persze sok nyersanyagra van szükség, amely részben a már nem használt mobiltelefonok újrahasznosításával is biztosítható lenne. Ráadásul ez a kérdés nemcsak környezetvédelmi, hanem természetvédelmi is, mert sok olyan nyersanyagot, amely a korszerű készülékekhez szükséges, épp azokon a területeken bányásznak, ahol például a gorillák természetes élőhelye is van.

A Budapesti Állatkert hosszú évek óta kampányol a mobiltelefonok újrahasznosításáért. Az Emberszabású Majmok Házában egy külön ismeretterjesztő felület mutatja be a témát, illetve elhelyeztek egy szelektív gyűjtőt is a használaton kívüli mobiltelefonok gyűjtésére. Idén tavasszal pedig az Állatkert alapítványa csatlakozott a Jane Goodall Intézet „Passzold  vissza, tesó!” című mobiltelefon-gyűjtési akciójához. Az akció keretében összegyűjtött készülékeket feldolgozzák, kinyerve belőlük az újrahasznosítható nyersanyagokat. A kezdeményezéshez csatlakozva az Állatkert áprilisban egy olyan versenyt hirdetett az iskolai osztályoknak, amelyben minden hónapban díjazzák azt az osztályt, amelyik a legtöbb használaton kívüli, kidobásra ítélt készüléket gyűjtötte össze és adta le az Állatkerti Alapítványnál.


A Budapesti Állatkert Zöld Köre

A Budapesti Állatkert számos kisebb-nagyobb céggel működik együtt, támogatói között jelentős márkák találhatók. A környezetvédelmi szemléletet már korábban is tudatos módon alkalmazták a partnerként jelentkező vagy megkeresett cégek kiválasztásakor. Ehhez most életre hívták az „Állatkert Zöld Körét”, amely egyfajta különleges üzleti klubként kíván majd működni, amelyben az Állatkert meglevő partnerein kívül további csatlakozni kívánó cégekkel egyetemben környezet- és természetvédelmi tematikájú projektekben tudnak egymással konzultálni, vagy alkalmasint akár együttműködni.


Nem ma kezdték!

A Budapesti Állatkertben nagy hagyományuk van a környezetvédelmi fejlesztéseknek és a témával kapcsolatos személetformáló munkának is. A szelektív gyűjtéssel, illetve a hulladék mennyiségének csökkentésével kapcsolatos első intézkedések még az 1990-es években történtek, két évtizeddel ezelőtt pedig az Állatkert már a Hulladék Munkaszövetséggel működött együtt a „Belefulladunk?” című, hulladékokkal kapcsolatos szemléletformáló kiállítás megvalósításában, amely kiállításnak az intézmény volt a helyszíne. 

Ajánlott cikk

Az Aerosmith 26 év után visszatér Budapestre!

AZ AEROSMITH BEJELENTI FENNÁLLÁSA 50. ÉVFORDULÓJÁRA IDŐZÍTETT, 2020-AS EURÓPAI TURNÉJÁT Felfrissülve a rekordokat döntő, lenyűgöző Las Vegas-i Deuces …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás