FRISSS!!!
Home / Egyéb / Naponta 70 hirtelen szívhalál történik Magyarországon

Naponta 70 hirtelen szívhalál történik Magyarországon

Ma Magyarországon 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. Megdöbbentő adat, hogy naponta kb. 70 hirtelen szívhalál történik az országban – lehet közöttük ismert szívbeteg, de legtöbbször teljes jólét közben történik mindez. Dr. Csányi Erika, a Margit Medical Center kardiológusa szerint minden új tünet esetén érdemes orvosi vizsgálattal tisztázni, hogy sürgős, súlyos betegség tünete jelentkezett-e vagy sem.
Szívbetegség gyanúját veti fel a mellkasi fájdalom és fulladás, különösen, ha fizikai terhelés, testmozgás hatására lép fel. Ritmustalan „össze-vissza” szívműködés érzése szintén jelezhet olyan ritmuszavart, ami kezelés nélkül veszélyes lehet. Mindkét boka bedagadása, és ha éjszaka többször is fel kell kelni vizelni, lehet szívelégtelenség jele is. Férfiaknál 40, nőknél 50 éves kor felett kezdenek gyakoribbá válni a szívbetegségek, ezért ezt a kort elérve tanácsos az új tüneteket komolyan venni.
„Tulajdonképpen minden új tünet esetén érdemes orvosi vizsgálattal tisztázni, hogy sürgős, súlyos betegség tünete jelentkezett-e vagy sem. Sok esetben annyira nem típusosak a tünetek, hogy csak vizsgálat tisztázhatja, van-e baj egyáltalán, és ha igen, milyen komoly.  Ha addig ismeretlen jellegű és erősségű mellkasi fájdalom jelentkezik, és nem múlik el rövid időn belül, haladéktalanul mentőt kell hívni” – mondja a kardiológus.

250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben

A keringési rendszer betegségei nagyon sokfélék lehetnek: fejlődési rendellenességek, gyulladások, ritmuszavarok, magas vérnyomás, érszűkület, szívizom-betegségek, szívelégtelenség, billentyűhibák.

„A betegségek nemzetközi osztályozására szolgáló kódrendszer a „BNO”, tíz nagyobb csoportot hozott létre, ezeken belül számos alcsoporttal. A betegségek gyakorisága igen eltérő, a „népbetegségtől” az „irodalmi ritkaságig”. A szívelégtelenség előfordulásáról vannak adataink, mivel a jellegéből fakadóan gyakran szükséges kórházi kezelés, így pontos adataink vannak a betegek megjelenéséről. Ma Magyarországon 250-300 000 beteg szenved szívelégtelenségben, 30-35 000 az évente újonnan diagnosztizált esetek száma. Időskorban a gyakoriság magasabb, 70-80 évesek között 10-20 %, szemben a teljes népességben tapasztalt 3-4%-kal. A betegek egy éves halálozása meghaladja a 25 %-ot, ami több mint a rosszindulatú betegségek átlagos halálozása” – hívja fel a figyelmet Dr. Csányi Erika.

A szív koszorúér szűkülete miatti szívbetegség előfordulását korcsoportokra bontva szokták vizsgálni, a 25-64 éves korosztályra korlátozva, hogy ellensúlyozzák az időskori halálozás túlsúlyából eredő torzítást. A területi és nembeli eltérések miatt 18-40 % közötti előfordulással számolhatunk.

A hazai felnőtt lakosság körében 35%-os a magas vérnyomás előfordulása. A 65 év fölötti korosztály 50–75%-a – úgy férfiak, mint nők esetében – hipertóniás.

Igazából a szívbetegségek statisztikáját nem az előfordulás oldaláról szokták vizsgálni elsősorban, hanem inkább a halálozás felől, ezen belül is, az elvesztett, illetve máshonnan nézve a megnyerhető életévek felől. A 0-70 potenciális élettartamból le nem élt életévek számát meghatározva 100 000 főre vonatkoztatva, Magyarországon az elvesztett életévek kb. 20 %-a valamilyen szív-érrendszeri betegség miatt következik be.

Magas a rizikófaktor

Fontos és biztos adat továbbá, hogy Magyarországon naponta kb. 70 hirtelen szívhalál történik (évente 25-26 000), ők azok a betegek, akik panaszai kezdetétől számítva egy órán belül meghalnak. Lehet közöttük ismert szívbeteg, de legtöbbször teljes jólét közben történik mindez, egy addig felderítetlen szívbetegség következtében kialakult ritmuszavar miatt.

A WHO, Eurostat, és Európai Kardiológus Társaság felmérései alapján, Magyarország az EU-28-on belül szinte minden tekintetben az utolsó 3-4-5. helyet foglalja el a szív eredetű halálozás, és a szívbetegséghez vezető rizikófaktorok tekintetében. Besorolásunk e-tekintetben „magas rizikójú”, „high risk” ország.

Lehet továbbá tudni azt is, hogy hány beteget kezelünk évente kardiológiai osztályon kórházban (ez 2018-ban 100 000 eset körüli szám volt), hány szívműtét van (3700), vagy hogy hányan születnek különböző szívfejlődési rendellenességgel (néhány száz évente) a NEAK adatai szerint az államilag finanszírozott járóbeteg ellátásban. Az is biztos, hogy 2018-ban kb. 2 500 000 EKG vizsgálatot végeztek el, kb. 100 000 terheléses EKG-t, 630 000 szívultrahangot.

Örökölhetőek a szívbetegségek?

A szív-érrendszeri betegségekkel szembeni fogékonyság genetikai meghatározottsága ma már bizonyítottnak tekinthető a kardiológus elmondása szerint.
„A magas vérnyomás családi halmozódása jól ismert, de az ikervizsgálatok és a genetikai kutatások is „poligénes” több gén által meghatározott öröklött hajlamot mutattak ki.  Az érelmeszesedés, avagy érszűkület, a zsíranyagcsere zavarai, és a véralvadási zavarok esetében a genetikai háttér vizsgálatának eredményei a népegészségügyi hasznosítás küszöbén állnak, válogatott esetekben végzünk genetikai vizsgálatokat is. A hajlamosító gének hatása „kifejeződése” függ attól, milyen mértékben kombinálódnak egymással és milyen életmódbeli, környezeti hatások segítik, vagy gátolják megnyilvánulásukat” – mondja a Margit Medical Center szakorvosa.

Sokat tehetünk a megelőzésért

Sokat tehetünk annak érdekében, hogy megelőzzük, vagy késleltessük az érelmeszesedés, a magas vérnyomás kialakulását – hangsúlyozza a doktornő.

„Kiterjedt kutatások alapján ma már nagyon pontos ajánlások vannak arra, hogyan tudjuk életmódunkkal befolyásolni a betegség megjelenésének idejét. Első helyen áll az ajánlásban a dohányzás elhagyása. Pontosabban az, hogy ne tegyük ki a szervezetünket a dohányzásnak semmilyen formában, passzívan sem.  A következő a teljes kiőrlésű termékek, zöldség, gyümölcs, hal fogyasztása, a testsúly normál tartományban megtartása, (derékbőség nőknél 80, férfiaknál 94 cm alatt tartása).  Az aerob mozgásból (séta, futás, úszás, kerékpározás) legalább heti 150 perc javasolt.”

„A többi inkább az orvosok dolga, a vérnyomás 140/90 Hgmm alatt tartása, a vérzsírok, a vércukor szintjének pontos beállítása azoknál a betegeknél, akiknek erre szükségük van a kóros anyagcseréjük miatt” – teszi hozzá.

Forrás: Margit Medical Center
Képek: Pexels

Ajánlott cikk

Küzdelmes nyugdíjas évekre számít az Y generáció

Mintegy 80 százalékkal nőtt a 65 és 75 év közötti munkavállalók száma 2013 és 2018 …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

%d blogger ezt szereti:

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás