FRISSS!!!
Home / Élet+Stílus / Otthon / A munkahely szerepe a fogyókúra sikerében

A munkahely szerepe a fogyókúra sikerében

Az ébren töltött idő meglehetősen nagy része munkavégzéssel telik, ezért nem lényegtelen, hogy a munkahely mennyire támogatja dolgozói egészségtudatos életmódját. Néhány munkahelyen ugyan már elérhetők munkahelyi egészségnapok, szűrővizsgálatok, egészségmegőrzéssel kapcsolatos előadások évente 1-2 alkalommal, ez azonban nem elég, ha az ajánlott egészséges életmód megvalósítása viszont 100%-ban a munkavállalóra hárul. A munkáltató számára is fontos, hogy dolgozói a maximumot hozzák ki magukból, így nem árt tisztában lenni azokkal az egészségturbósító módszerekkel, melyek a munkahelyen – és persze a magánéletben is – segíthetnek. A sok ülés veszélyeiről, az elhízás okozta betegségekről és lehetséges megoldásokról mesél Dr. Gajdács Ágnes belgyógyász-obezitológus szakorvos, a MediFat Klinika igazgatója.

Az egészségtudatosságnak a munkahelyi hétköznapokat is át kellene szőnie. Sürgető kihívást jelent, hogy a korfa eltolódásával nő a dolgozók átlagéletkora, az elhízás világjárvánnyá válása miatt egyre többen rendelkeznek az egészségi állapotra kedvezőtlenül ható súlyfelesleggel, tehát a dolgozók nagy hányadának lehet/van olyan krónikus egészségügyi problémája, amely a teljesítményére is kihat. A testi, lelki, szellemi szempontból nem tökéletes egészségi állapotban lévő dolgozó pedig hiába van jelen a munkahelyén, de a teljesítménye csökkent, munkája, termelékenysége kevésbé hatékony.
Elképesztő, mennyi betegséget okoz az elhízás és az ülő életmód!

„A 2018-as Európai Elhízás Elleni Nap egyik fő üzenete szerint az elhízás, a dohányzás és a sok ülés a legnagyobb gyilkosok a világon. Ez a tény Magyarországon is érvényes, hiszen az elhízottak és emiatt fokozott egészségügyi kockázattal élők számát tekintve mind az európai, mind pedig a világrangsorban dobogós helyen állunk. Életkori bontásban a 18-34 év közötti nők 37%-a, a férfiak 41%-a rendelkezik súlytöbblettel, a 35-64 év közötti nők 66%-ának, a férfiak 75%-ának van súlyfeleslege, míg a 65 év felett a nők 79%-a, a férfiak 83%-a túlsúlyos vagy elhízott. Ráadásul előrejelzések szerint a korfa eltolódása miatt 2030-ra a munkavállalók 35-40%-a 55-60 éves lesz. Súlyosbítja a helyzetet a mozgáshiány is, a magyar felnőttek 77%-a fizikailag teljesen inaktív, 18%-a sportol heti 3-4 alkalommal, és csak 5% mozog hetente ötször vagy többször. Az ülőfoglalkozásúak naponta 6-8 órát ülnek, ehhez hozzáadódik a szabadidőben képernyő (tv, számítógép, mobiltelefon stb.) előtt töltött idő, és sokan ülnek a közlekedési eszközökön (személygépkocsi, tömegközlekedés) is, így naponta akár 9-14 óra is üléssel telhet.

Önmagában az ülő életforma is veszélyezteti az egészséget: kb. 5 évvel rövidíti meg az átlagos élettartamot, a mortalitást a nőknél 37%-kal, férfiaknál 17 %-kal emeli, és legalább 30-féle betegség kockázati tényezője pl. magas vérnyomás, szívbetegség, inzulinrezisztencia, 2-es típusú cukorbetegség, visszérbetegség, aranyér, sokféle mozgásszervi betegség, alvászavar, termékenységi problémák, koncentrációs zavarok. Természetesen az ülő életmód a súlyproblémákhoz is hozzájárul. Első lépésben a farizom és combizmok elsatnyulnak, elhájasodnak, a zsírsejtek „széthúzott” állapotba kerülnek, tömegük 50-200-szorosára nő, ami növekvő popsiméretben és narancsbőrben mutatkozik meg, nemcsak a nőknél, hanem már a férfiaknál is! Ezt követően a túlsúly és elhízás is kialakul.

Túlsúlynak az elhízást megelőző, kisebb mértékű zsírfelesleggel járó állapotot nevezzük, ami ugyan még nem betegség, de egészségügyi szempontból már ezt is kórosnak tekintjük. Az elhízás pedig a test zsírtartalmának kóros mértékű felszaporodásával járó betegség, mely közel 100 betegség/kóros állapot kialakulásához járul hozzá. Azt is fontos tisztázni, hogy az elhízás nemcsak testi tünet, hanem pszichoszomatikus betegség, tehát bio-pszicho-szociális tényezőkkel is összefügg. A táplálkozási szokásokat befolyásoló családi, és munkahelyi hatások, a mozgásra ható szocioökonómiai tényezők, a stressz, vagy akár a tudatalatti hiedelmek mind hatnak a testi működésére”- hívja fel a figyelmet Dr. Gajdács Ágnes.

Egészség-, és fogyásturbó a munkahelyen

„Egy egészségtudatos munkahely számos ponton segítheti a dolgozókat az egészséges életmód megvalósításában, és a fogyókúrában is. A legtöbb fogyókúrázó ugyanis arról panaszkodik, hogy szinte alig mozog (egy helyben ül, kényelmetlen széken); alig iszik napközben, mert nincs ideje kimenni a mellékhelyiségbe; a hosszúra nyúlt megbeszéléseken nincs mód 1-2 falat bekapására, illetve a fogyókúrát akadályozó ételek vannak az asztalon, a munkahelyi étkezdében pedig nem talál alakbarát ételeket, mindent otthonról kell vinnie. Emiatt sokan napközben alig esznek és isznak, és kénytelenek délután és este gondoskodni a hiányok pótlásáról, ami elősegíti a hízást, és akadályozza a minőségi alvást.

Az ún. spontán fizikai aktivitást tehát a munkahelyen is életvitelszerűen kellene növelni különösen az ülőmunkát végzőknél. Részükre pl. óránként 5-10 perc szünet jár a törvényi szabályozás szerint, amit járkálással, a test átmozgatásával, láb-, vagy gerinctornával, sőt akár pihenőmatracon fekvéssel tölthetnek, részmasszázst kaphatnak, illetve meglátogathatják a mellékhelyiséget, így a kellő folyadékfogyasztás elől is elhárul az akadály. Az egészségtudatos munkahelyen a sok ülés káros hatásainak mérséklésére a munkát speciális ülőalkalmatosságokon (pl. térdeplő szék, fitball, instabil szék), vagy speciális munkaállomásokon lehet végezni, az ülőmunkát végzőket pedig szakember tanítja meg a helyes ülésre. A munkahely támogathatja a szabadidős sporttevékenységet is. Természetesen mindenkinek egyénileg is figyelnie kell a megfelelő mozgásadag teljesítésére, pl. gyalogolással, kerékpározással, a tévé előtti kevesebb üldögéléssel.

A folyadékhiány árt az egészségnek, rontja a fizikai és szellemi teljesítményt. A munkahelyen elhelyezett vízautomatákból napközben mindenki hozzájuthat a megfelelő mennyiségű vízhez. A munkahelyi büfében, étkezdében egészséges, sőt akár fogyókúrás ételeket is lehet választani, az étkezés sem a munkaasztalon, a monitor mellett zajlik, és megvalósítható a 3 óránkénti étkezés.

A tartós stressz kedvezőtlen hatással van a szervezetre, és elősegíti a hasi típusú hízást.  A stressz-szintet csökkenti a jó időmenedzsment; a multitasking kiiktatása; a különféle stresszkezelő technikák, pl. a relaxáció, az asszertív kommunikáció, mely munkahelyi keretek között is elsajátítható.

Az egyéni fogyókúránál mindig sikeresebb a társas fogyókúra, amikor családi, baráti, vagy munkahelyi összefogás segíti a fogyást. Ilyenkor könnyebben fennmarad a motiváció, nagyobb az odafigyelés az étrend, folyadékfogyasztás, mozgásprogram betartására. Természetesen mind az egyéni, mind a munkahelyi fogyókúra-program összeállításában, betartásában elengedhetetlen az obezitológus szakorvosi segítség, ami a biztonságos, egészséges fogyási folyamat menedzselésén túl akár a személyre szabott diétára, az egyéni problémák megoldására (pl. célzott fogyás a problémás területekről), a pszichés vezetésre, az oktatásra is hangsúlyt fektet, így növeli fogyókúra hatékonyságát” – ajánlja Dr. Gajdács Ágnes.

Még mindig sokan hiszik, hogy a sok feladat felvállalása, a túlórázás, a megszakítás nélküli folyamatos munkavégzés szükséges az eredményességhez és a sikerhez. Ennek a folyamatnak a végeredménye az egyre stresszesebb és frusztráltabb, romló teljesítményt nyújtó, testsúly- és egyéb egészségügyi problémákkal küzdő dolgozó és a belőlük formálódó munkahelyi közösség. Azonban ha egy szervezet eléri, hogy öröm legyen az ott végzett munka, az kimagasló hatékonyságot eredményezhet. A szervezet szintű boldogság és a egyén életminőségének javítása érdekében hozzá lehet igazítani a célokat a körülményekhez, vagy meg lehet változtatni a külső körülményeket a célokért.

Ha a személy vagy szervezet hajlandó a cél érdekében a külső körülmények megváltoztatására, a folyamat egyik kihagyhatatlan része a minőségi életstílus kialakítása. Az életmód ugyanis a testi és lelki szempontból is hatással van a képességekre. Az is egyértelmű, hogy mindig az egyénnek kell az életmódbeli változtatásokat beépíteni az életvitelébe, de ehhez a munkahelyi környezet nagymértékben hozzásegítheti.

Forrás: MediFat, purecom
Képek: Pinterest

Ajánlott cikk

Szabó Zsófi: „Mendel a legnagyobb ajándék”

Új korszak kezdődik, a műsorvezető kisfia már mászik Már most igazi kis felfedező Szabó Zsófi …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás