FRISSS!!!
Home / Élet+Stílus / Maradandó károsodást okozhat a kullancsok csípése

Maradandó károsodást okozhat a kullancsok csípése

Hogyan védekezhetünk ellene?

A fertőzött kullancsok élettere jelentősen megnövekedett az elmúlt 30 évben, évente 10-12 ezer kullancs vírus okozta agyhártyagyulladást jelentenek a világon. A betegséget 99%-ban a vírussal fertőzött állat csípésekor kaphatjuk el, a maradék 1%-ban pedig a fertőzött állatból származó pasztörizálatlan tejtermékek fogyasztása tehető felelőssé. Dr. Béres Zsuzsanna, a Budai Oltóközpont oltóorvosa szerint nem kell lemondani a természet adta csodákról a tavasz beköszöntével sem – viszont oda kell figyelni a veszélyekre. A doktornő elmondja, hogy jellemezhető a betegség, hogyan támad, táplálkozik a kullancs, és mit tehetünk ellene.
A kórokozó a flavivírusok csoportjába sorolható, ahova a sárgalázat és dengue-lázat okozó vírusok is tartoznak. A világ 27 országa komolyan érintett a problémában: Európa keleti, középső és északi része, de Kína északi területei, Mongólia, a régi Oroszország egyes területei, Japán szintén ide sorolhatóak.

„A fertőzött kullancsok élettere jelentősen megnövekedett az elmúlt 30 esztendőben. Korábban csak 750 méteres magasságig volt jellemző az előfordulásuk, ez most 1500 méterre változott, miközben egyre északabbra és délebbre is húzódik a jelenlétük. Ismereteink szerint a vírusnak három jól elkülöníthető alcsoportja létezik: európai, távol-keleti, szibériai (további kettő leírás alatt). Aminosav szinten csak 2,2 % körüli az eltérés, ennek ellenére megbetegítő képesség tekintetében hatalmas a különbség.  Szerencsések vagyunk, hiszen például a távol-keleti típussal történő találkozást követően 20% a halálozás, míg nálunk ez mindössze 2% körül mozog! A szibériai altípus esetében is 6-8%-át elveszítjük az érintetteknek” – hívja fel a figyelmet Dr. Béres Zsuzsanna.

A vírus történeti áttekintése

A molekuláris biológiai adatok alapján az Európában jelenlevő vírus Nyugat-Szibériából származik és közel 2000 éve van jelen térségünkben. Ennek ellenére a kórokozó első izolálása csak 1937-ben történt meg a régi Szovjetunió területén. A tajgában élő emberek tömegesen betegedtek meg, hasonló tüneteket produkálva, de az ok ismeretlen volt. Az akkori egészségügyi hatóságok a fiatal és lelkes Zilber kutatócsoportját küldték a helyszínre, akik roppant nehéz körülmények között dolgoztak. Azonban pár hónap alatt sikeresen megoldották a titkot. A betegséget vírus okozza, mely a fertőzött kullancsok csípésekor kerül az emberi szervezetbe, ahol a „véragy gáton” átjutva éri el az idegrendszert. Ismereteink azóta is folyamatosan bővülnek, kontinensünkön megbízható oltóanyag 1976 óta érhető el.

Hogyan támad, táplálkozik a kullancs?

A lesben álló kullancsok segítségére a vadászatban az úgynevezett Haller szerv van, amely az első láb első ízén található. Alkalmas a kibocsátott CO2 (légzés), levegőmozgás, hőmérséklet érzékelésére. Ez utóbbi segítségével találja meg a kapillárisokat. A vérszíváshoz rögzül a gazda bőrén, és igyekszik a lehető legvékonyabb területen szúrni. Érzéstelenítő, gyulladás gátló, véralvadásgátló anyagot bocsát ki, hogy zavartalanul táplálkozhasson, ami akár néhány nap is lehet a kifejlett kullancs esetében. Az állat térfogata ez alatt akár tízszeresére, a tömege pedig százszorosára is nőhet! A jóllakott állat lepottyan, és néhány nap múlva a nőstény elkezdi rakni a tojásokat, melyekben szintén jelen van a vírus.

Hogyan jellemezhető a betegség?

Az esetek kétharmadában tünetmentesen zajlik, a maradék egyharmadban kialakul a betegség, a vérszívást követő 3-21. napon. Kétfázisúvá csak az érintettek további harmadában válik.

  • Az első fázis csupán néhány napig tart: influenzaszerű tünetek jellemzik: láz, hányinger, gyengeség, izomfájdalom, fejfájás .Ekkor a vírus már a szaporodást következtében  nagy mennyiségben van jelen a vérben ezt nevezzük: virémiának.
  • Egy hét tünetmentes időszak, de ha átjut a kórokozó a „véragy gáton”, a betegség folytatódik
  • Második fázis: láz, tudatzavar, aluszékonyság, fénykerülés, tarkókötöttség, izomgyengeség, bénulás, változatos idegrendszeri tünetek (agyhártyagyulladás, amely érintheti az agyvelőt is, gerincvelő gyulladás).
„A betegek 1-2%-át veszítjük el, és csaknem minden tízedik esetben maradandó károsodás alakul ki. Akik átvészelik a kórképet, azok között csaknem 30%-ban memóriazavarok, depresszió, tanulási nehézségek lehetnek jellemzőek a felépülést követően. Egy életre szóló védettség jön létre. Az 50 felettiek esetében lényegesen rosszabb lefolyásra kell számítani, és ők gyakrabban is betegednek meg. Érdekesség, hogy összességében sokkal több a férfi áldozat, mint a nő” – mondja a doktornő.
Hogyan védekezhetünk?
  • Tartsunk minden kirándulás után kullancsvizitet és a lehető leghamarabb távolítsuk el a betolakodót, csipesszel, a bőrhöz a lehető legközelebb megragadva, egy határozott mozdulattal felfelé húzva! Ne pánikoljon, nem szükséges orvost keresni a művelethez, ezzel is időt veszítenénk. A pár órán belül eltávolított, még a fertőzött kullancs csípése  esetén is minimális az esélye annak, hogy megbetegedünk, vagyis vírus vagy baktérium (Lyme-kór) jutott át  a vérünkbe.
  • Viseljünk világos ruhát, hogy jobban észrevegyük a támadót. Vizsgáljuk át öltözetünket a kirándulást követően, nehogy a lakásba bevigyük a vérszívót!
  • Legyen rajtunk hosszú nadrág, felsőruha. A zokniba tűrjük be a nadrágot, ezzel is megnehezítve az élősködő dolgát!
  • Használjunk megfelelő szúnyogriasztót, bőrre, esetleg a ruházatra is!
  • Gondoljuk a védőoltásra még időben, az alapoltások után 3-5 évente kell majd csak ismételni azokat a folyamatos védettség érdekében.
A kullancsok életciklusa

Meghatározott környezeti feltételeknek kell teljesülnie egy adott területen ahhoz, hogy a kullancsok életciklusa biztosított legyen. Ez azt jelenti, hogy stabil kapcsolat alakul ki a vírus, a kullancs és a vadon élő gerinces gazdaállat között. Ez egyben garantálja azoknak a vírusoknak, baktériumoknak (Lyme-kór) is a sikeres túlélését, amely a gazda állat (kullancs) szaporodásához kötött. Fontos az optimális hőmérséklet, melynek emelkedésével a vérszívók aktivitása fokozódik (tavasz, nyár).

Legfrissebb kutatások szerint a páratartalom még meghatározóbb. Lényeges  még kellő mennyiségű egyéb élőlény (ember, rágcsáló, nagyobb testű gerinces), amelyek táplálékforrásként szolgálnak az egyes fejlődési ciklusok között a vektor számára. Lényeges az aljnövényzet, talaj minősége is, az elhanyagolt kertek remek búvóhelyet jelenthetnek. A kikelt lárvák és nimfák is vérrel kell, hogy táplálkozzanak, hogy életben maradjanak, és a szaporodási ciklus ne szakadjon meg. A kifejlett kullancs újra képes legyen majd tojásokat rakni. A ciklus 1-6 évig is tarthat, de akár 1 éves táplálékhiány sem okoz gondot a rendszerben. A hideg tél és a száraz nyár ellenük dolgozik. A hőmérséklet emelkedésével a kullancsok aktivitása viszont fokozódik.

Az oltóorvos felhívja a figyelmet, hogy semmiképpen se mondjunk le a természet adta csodákról a tavasz beköszöntével sem, csupán legyünk felkészültek és oltottak!

Forrás: Budai Oltóközpont, purecom
Képek: Pinterest

Ajánlott cikk

Apa Kalauz sztárapukáktól

Útmutató az APA 2018 jelöltjeitől Az apaság előtt álló férfiaknak gyökeresen megváltozik az élete. Sokan …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás