FRISSS!!!
Home / Címlap / Jellemek egymásnak feszülése

Jellemek egymásnak feszülése

A Méltatlan ugyan kortárs drámának tekintendő, de mondanivalója, és annak emberközeli kibontása által kortól és időtől függetlenül minden értelmesen gondolkodó embert megérinthet és állásfoglalásra kényszeríthet. S ugyan mi más is lenne a célja a művészeteknek – s így a színháznak és az irodalomnak is – mint e kettős cél elérése.

A reformáció 500 éves évfordulóját sokféleképpen ünnepelték meg országszerte, konferenciákkal, tudományos ülésekkel, de talán amik ezekből a visszatekintésekből a legidőállóbbak lesznek azok a kortárs szerzőktől megszületett irodalmi művek.

Fazekas István drámában mondta el gondolatait, művének középpontjába pedig egy mára érdemtelenül feledésbe merült egykori egyházi nagyságot, Huszár Gál (1512–1575) prédikátort, aki önmagát csak a méltatlannak jellemezte – állította. Ez a nagy tudású férfiú – aki egyébként Heidelbergi Kátét is átültette magyarra – nem csak hitében, de erkölcsi tartásában és a vallás megújításának általa elképzelt formájában is rendíthetetlen. Vele áll szemben Verancsics Antal az egri érsek, akinek egész más elképzelései, céljai vannak az egyház jövőjét illetően. Két nagy egyéniség, két nagy elme csap össze a drámában – s történelmi ismereteink szerint ez egykor a valóságban is megtörténhetett – mindkettőt a féltés, a jó szándék, a boldogítás célja vezeti, de ehhez mindketten más-más utat tartanak járhatónak.

A mű megszületéséről a szerző így fogalmazott: „Verancsics Antal latinul írt verseinek fordítása közben sejlett föl bennem először a gondolat, hogy a mai kor emberének érdemes lenne bemutatni a magyar reformációnak azt a sokfajta feszültségtől szikrázó pillanatát, melyben az ízig-vérig humanista, ám a római egyház egységét féltő egri püspök (Verancsics Antal) és a magát Méltatlannak nevező magyar prédikátor (Huszár Gál) egymással összecsap.

A reformáció megjelenése nem csak vallásháborúkat és véres harcokat, de szenvedélyes hitvitákat is elindított, s az értelmes viták mindig eredményre vezettek. Egy megtisztulási és fejlődési folyamat bontakozik ki előttünk ebben a darabban is, fordulatosan és érdekfeszítően, miközben elénk tárul az emberi esendőség , gyengeség is. Az Újszínház felolvasószínházként jelenítette meg a drámát olyan szereplők színpadra lépésével, mint Koncz Gábor, Csurka László, Bordán Irén, Brunner Márta, Almási Sándor, Fehérvári Péter, Gyürki István és Incze Máté, a rendezője pedig Kerényi Imre volt.

Csak bízhatunk benne, hogy ez a darab egykor nagyszínpadi megjelenítésben is látható lesz- vélhetően az Újszínházban – s akkor a széles nézőközönség is átélheti azt a katartikus élményt, ami eddig csak keveseknek adatott meg. Erre mind a választott téma, mind annak Fazekas István általi feldolgozása, mind pedig a remek szereplőgárda és – Kerényi Imre eddigi rendezői munkásságát ismerve – a mondanivalót támogató rendezés igényt támasztana.

Tölgyesi Tibor

Fazekas István

A méltatlan

Történelmi dráma

színre került felolvasó színházi előadásban

Rendező: Kerényi Imre

Ajánlott cikk

Gyermekzsivajjal telik meg az iroda a BT-ben

Családbarát napot tart a vállalat budapesti és debreceni székházaiban A BT (British Telecommunications) budapesti és …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás