FRISSS!!!
Home / Szórakozás / Székely kálvária

Székely kálvária

Bauer Barbara legújabb könyve újra hatalmas siker várományosa, a szerzőnő – mint előző regényében – itt is történelmi szálakat fűz a cselekménybe. Most egy székely család történetét ismerhetjük meg, és míg kibontakozik előttünk a család élete, felsejlik előttünk egy sokat szenvedett nép tragédiája.

Ősi magyar monda őrzi Csaba királyfi legendáját, e szerint a vezér lovasainak nyomát mai napig láthatjuk a Tejút milliónyi csillaga képében. Ő volt a székelyek egyik legfontosabb alakja, aki meghagyta népének, hogy őrizzék a határt minden ellenséggel szemben, s ha bajban lesznek, ő visszatér katonáival a Csillagösvényen, hogy segítségére legyenek a székelységnek.

Lett is volna erre sokszor szükség a több mint ezer év alatti történelemben, leginkább azonban az első világháborút követő zivataros évben, a trianoni békediktátum utáni időkben. Ekkor erdélyi magyarok tízezreinek kellett elhagyni az otthonukat, szeretett szülőföldjüket a román megszállás miatt. Az ott maradottak a magyar trikolort levették iskoláikról, templomaikról, és elsüllyesztettek jó mélyre, hogy a román meg ne találhassa, ne tapossa bocskorával hőn szeretett hazájuk zászlaját. Reménykedtek, hogy egyszer még büszkén lobogtathatja a szél házaikon. Az otthon maradt székelyekre kemény és kegyetlen évek vártak 1920 júniusa után. Megfosztották őket magyarságuktól, innentől kezdve az iskolákban csak románul lehetett tanulni, a templomokban csak románul imádkozhattak. Minden magyar szóért verés járt, férfi, nő vagy gyermek retteghetett, ha az anyanyelvén, mert megszólalni. Aki biztonságban szerette volna tudni családját, inkább hátrahagyott mindent, és elmenekült.

A regény főhősnőjének, Amandának, nagyszülei másodszorra hagyták el Székelyföldet 1920. után, de akkor már végleg. Ám a nagyi nem beszélt a menekülés előtti életéről, eltemette magában a hatalmas fenyőkkel borított gyönyörű hegyek látványát, a völgyekben zubogó patakok hangját, a végtelen hegyi legelők zöldjét. Szinte semmit nem hoztak magukkal Budapestre, de egy zsák szülőföldet mégis átmentettek. A sorban eltávozók maradványaira mindig szórt egy keveset belőle a nagyi, hogy otthoni földben nyugodhassanak. A családi asztalnál azonban soha nem esett szó a régi életről, a nagy- és dédszülőkről, hiába faggatták, nem mesélt ezekről. Minden sérelem oly fájdalmas volt, hogy szerette volna gyermekét, unokáját megóvni a múlt borzalmas valóságától. Aztán egy idő elteltével mikorra Amanda már sikeres, jól kereső nővé válik, a nagyi mesélni kezd….

A lány végre megismerheti gyökereit, és eközben nem kisebb feladatot kap nagymamájától, mint hogy menjen vissza Erdélybe, és keresse meg annak az életnek a fonalát, amit ők akkor, ott, menekültként elejtettek. Amanda elindul, és saját szemével győződik meg a haragoszöld színű fenyőkkel borított hegyvonulatok páratlan szépségéről. Végre megismeri a múltját, és egyben megtalálja a jövőjét is hiszen valójában hazatért

Németh Tünde.

Bauer Barbara

Porlik, mint a szikla

Jaffa Kiadó 2017

Ára: 3490 Ft

Ajánlott cikk

Fennen lobognak

Kosztolányi Dezső gyönyörű versében a zászló, sokkal több annál, mint ami ténylegesen alkotja, a botnál …

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás