FRISSS!!!
Home / Címlap / Gátat szabnak a kintlévőségek a magyar vállalatok bővítési terveinek

Gátat szabnak a kintlévőségek a magyar vállalatok bővítési terveinek

A vállalati szektor folyamatosan küzd a késedelmes fizetés okozta nehézségekkel és a kintlévőségek mértéke Magyarországon növekvő tendenciát mutat – derül ki az Intrum Justitia friss felméréséből. A nemzetközi kutatás eredményei szerint a megkérdezett hazai cégek egynegyede a munkaerő-elbocsátást sem tartja kizártnak, ha a kritikus szintet eléri kintlévőségük mértéke.

  • A hazai cégek átlagosan 30 napos fizetési határidőt szabnak ügyfeleiknek.
  • A vállalkozások közel háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson.
  • A felmérésben megkérdezett cégek egynegyede a várt bevételek elmaradása esetén akár létszámleépítést is alkalmazna.

Az Intrum Justitia – Európa vezető követeléskezelő vállalatcsoportja – évente közzéteszi Európai Fizetési Jelentését. A 2017 elején készített kutatásban 29 európai ország vett részt. Magyarországon 500 kis-, közép-, illetve nagyvállalat bevonásával zajlott a reprezentatív felmérés, amely részletesen vizsgálta a cégek számlázási és fizetési szokásait.

A magyar vállalkozások által meghatározott fizetési határidők egyre jobban kitolódnak

A vállalatok életében kulcsfontosságú feladat a pénzügyi tervezés. Ennek megfelelően, minél több ügyfél esik fizetési késedelembe, annál nehezebb megtervezni egy vállalat hosszú távú gazdasági stratégiáját, megteremteni annak pénzügyi stabilitását.

A felmérésben részt vevő magyar vállalatok átlagosan közel 30 napos fizetési határidőt szabnak üzleti megrendelőiknek, amely közel másfélszeresére nőtt egy év alatt. A pénzügyi kompromisszumra törekvő vállalatok által adott könnyítés magával hozta azt is, hogy a számlák tényleges kiegyenlítése szinte azok lejártáig kitolódik.

A cégek fizetési hajlandóságát tükrözi, hogy a magyar vállalkozások közel háromnegyedét kérték már arra, hogy az elfogadhatónál hosszabb fizetési határidőt biztosítson vevője számára. Az ilyen jellegű kéréseket a vállalkozások jócskán több mint a fele feltétel nélkül teljesíti, mérlegelve azt, hogy a kérés elutasításával esetleg potenciális ügyfelet veszíthet. Ez az arány jelentősen nagyobb az európai átlagnál, amely még a 20%-ot sem éri el.

Ördögi körbe kényszeríti a cégeket a tetemes mennyiségű kintlévőség

A kutatásban válaszoló magyar vállalkozások háromnegyede a késedelmes fizetés fő indokát abban látja, hogy az érintett ügyfeleik pénzügyi nehézségekkel küszködnek. Amikor mégsem anyagi problémák állnak a nemfizetés hátterében, akkor leggyakrabban adminisztrációs hiányosságokról vagy szándékos nemteljesítésről számoltak be a megkérdezett vállalatok.

A kintlévőség időtartamára vonatkozó adatokból ugyanakkor arra következtethetünk, hogy a felmérésbe bevont vállalatok nagyobb százaléka törekszik a 30 napos fizetési határidő betartására. Az érintett cégeknek körülbelül egynegyede azonban rendszeresen túlcsúszik ezen a határidőn.

A kutatás adatai szerint, amennyiben egy vállalat nem jut hozzá időben a vásárlás ellenértékéhez, akkor akár olyan súlyos következményekkel is számolnia kell, mint például egy kényszerű elbocsátási hullám megindulása. A felmérésben részt vevő magyar cégek közel felénél a tervezett bevételek kiesésével olyan mértékű likvidálási nehézségek keletkezhetnek, melyek akár a csőd szélére is sodorhatják őket. Beszűkülnek növekedési esélyeik, mely azonnal kihat az új munkahelyek teremtésének lehetőségére is. A belső munkaerő-politikára gyakorolt erőteljes hatás a megkérdezett vállalatok nagy hányadánál nyilvánul meg; a cégek körülbelül egynegyede a létszámbővítést kényszerül korlátozni és akár a meglévő munkaerő-állományt is megnyirbálná, amennyiben a hiányzó bevételek kritikus helyzetbe sodornák a céget.

A felmérésben bemutatott adatok egyértelműen kirajzolják azt az összefüggést, hogy elég csak egy cégnek elindítania a nemfizetés láncolatát, az a későbbiekben más cégek életében is súlyos financiális problémákat okozhat. Ez pedig akár létszámleépítéshez is vezethet. A számokból látható, hogy a magyar cégek fele nem tesz semmilyen óvintézkedést annak érdekében, hogy a bevételek elmaradásából fakadó károkat enyhítsék. A tartozási lánc a magyar gazdaság egészére kihathat, így nemzetgazdasági érdekünk, hogy ezt ne várjuk meg! – emelte ki Felfalusi Péter, az Intrum Justitia vezérigazgatója.

 

Ajánlott cikk

SSP Hungary, Sebestyén Peti, Jerez, az idei utolsó felvonás.

Sebestyén Peti és csapata nem áll meg, már a jövő évről tárgyalnak. Az SSP Hungary by …

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás