FRISSS!!!
Home / Címlap / Kodály Zoltán: Székely fonó

Kodály Zoltán: Székely fonó

Október 1-jén, a zene világnapján tűzi műsorra Magyar Évadának első hazai vonatkozású nagyszínpadi bemutatóját az Opera. Kodály Zoltán Székely fonóját először állítja színpadra külföldi rendező. A világhírű Michał Znaniecki alkotótársa a zenei felkészülést irányító Kocsár Balázs, a produkció dirigense. A sorozat különlegessége, hogy az előadások előtt Pál István Szalonna és bandája autentikus népzenével vezeti fel a színpadi művet.

unnamed-1

A Székely fonót 1932 óta hatféle rendezésben és a Kolozsvári Magyar Opera vendégjátékában láthatta eddig a Magyar Állami Operaház közönsége, összesen 258 alkalommal, utoljára pedig 2010-ben játszották. Az Opera repertoárfrissítésén belül is érdekes kísérlet, hogy a magyar népzenei hagyományokra épülő, és születésekor egészen új műfajú színpadi mű 2016-ban külföldi rendező koncepciója által elevenedik meg. A lengyel Michał Znaniecki megbízásának különös felhangját az adja, hogy a szerző édesanyja is lengyel származású volt.

Kodály partitúráján ez áll: Magyar életkép Erdélyből. Egy székely falu fonóházában zajlik az eseménysor, melyben szerelmesek kényszerű elválása, majd boldog egymásra találása, ármány és leleplezés bontakozik ki az egymást követő népdalok által. A librettó szövegei többféle értelmezést is megengednek, balladai homályba burkolva bizonyos részleteket, amelyek egy zárt falusi közösség életének sajátos törvényeit engedik látni. A főbb szerepekben az Opera vezető művészei lépnek színpadra, Rost Andrea és Rácz Rita a fiatal lányt, Molnár Levente és Haja Zsolt a kérőt, Schöck Atala és Gál Erika pedig a Háziasszonyt alakítja.

Egy nép legjobban a népdalain keresztül ismerhető meg” – vallotta Kodály Zoltán. A számos díjjal kitüntettet Michał Znaniecki több szempontból is vizsgálta a Székely fonót: egyszerre keresett egyetemes és jellemzően magyar gesztusokat, motívumokat a kompozícióban. Magyar kollégák segítségével tanulmányozta a honi népművészetet – kiemelt figyelemmel a népzenét, a néphagyományt, a népviseletet és a díszítőművészetet, Kodály Zoltán életét és munkásságát, valamint Erdély és Magyarország történelmét a 20. század elejétől egészen a rendszerváltásig. „Amikor hozzáfogtam a tervezéshez, az első gondolatom az volt, mennyire messze vagyok attól, hogy magaménak tekinthessem ezt a darabot, és mennyi időbe telik majd megértenem ennek a varázslatos kompozíciónak a lényegét. De amint elkezdtem tanulmányozni, rá kellett jönnöm, hogy mennyire kellemes hallgatni, hogy szinte otthon érzem magam benne, és milyen izgalmas lesz megmutatni a világnak a mű csodáit. A hagyományos népzene mindig is az egyik legfontosabb összetartó köteléke azoknak a népeknek, akik a történelem során különböző sorsfordító kihívásokkal néznek szembe. És mert ennyire a mélyben gyökerezik, és erősen ver benne a nemzet szíve, pont emiatt válhat a Székely fonó is egyetemes élménnyé a nézőtéren ülők azon tagjai számára, akik kötődni szeretnének az emberiség alapjaihoz.

Koncepciójában két tér- és idősík jelenik meg: az előszínpadon, egyszerű, sötétebb színekkel ábrázolt környezetben, reális időben, kronologikusan zajlik a cselekmény. A kerettörténettől elemelve, egy másik szinten elevenednek meg a Háziasszony visszaemlékezései, korábbi boldogságának, életének fő momentumaiként értelmezhető epizódok. Az előszínpad komor realitásával szemben a hátul feltáruló jelenetek színesek, tablószerűek. A két színtér kontrasztját a díszlet és a jelmezek tovább árnyalják. Az olasz díszlettervező, Luigi Scoglio, valamint a lengyel jelmeztervező, Magdalena Dabrowska kerülte a népművészet díszítőelemeinek túl konkrét megjelenését. A végeredmény egy olyan, képi világában és rendezői elképzelésében újszerű és izgalmas előadás, amely nem szakít a mű gyökereivel, eredeti elképzeléseivel, sokkal inkább egy új, sajátosan európai nézőponttal gazdagítva mutatja be a magyar kultúra elévülhetetlen értékeit.

unnamed

Kodály Zoltán: Székely fonó

Szereposztás

Karmester: Kocsár Balázs

Háziasszony: Schöck Atala, Gál Erika

A kérő: Molnár Levente, Haja Zsolt

Fiatal legény: Pataki Adorján, Ujvári Gergely

Szomszédasszony / A legény anyja: Ulbrich Andrea, Wiedemann Bernadett

Fiatal leány: Rost Andrea, Rácz Rita

A bolha: Gradsach Zoltán, Geiger Lajos

A leány anyja: Kiss Erika

Előhang: Pál István Szalonna és Bandája

Közreműködnek a Duna Művészegyüttes táncosai

Alkotók

Rendező: Michał Znaniecki

Díszlettervező: Luigi Scoglio

A díszlettervező asszisztense: Alejandro Contreras Cortés

Jelmeztervező: Magdalena Dabrowska

Animáció- és világítástervező: Bogumił Palewicz

Koreográfus: Juhász Zsolt

A koreográfus asszisztense: Marosi Edit

Dramaturg: Kenesey Judit

Karigazgató: Strausz Kálmán

További előadások: október 2., 6., 7., 8., 9., 11., 12., 23., május 28., június 3.

Ajánlott cikk

22 éve tart minden idők legnagyobb roncsderbije!

Kulisszatitkok, amelyeket biztosan nem tudtál a Cobra 11-ről Nemrégiben minden idők legjobb és legsikeresebb európai …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás