FRISSS!!!
Home / Címlap / Arénákban táncol Diótörőt a Győri Balett

Arénákban táncol Diótörőt a Győri Balett

A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.

Az Audi Aréna Győrben, a Debreceni Főnix Csarnokban és a Veszprém Arénában, várhatóan összesen tízezer néző előtt fogják eltáncolni a Győri Balett művészei ifj. Harangozó Gyula Diótörő az Arénákban című koreográfiáját. Az eddigi legnagyobb hazai Diótörő előadás a helyszínekhez alkalmazkodva hatalmas, „szélesvásznú” díszlettel készül.

diotoro_press3

A produkcióban a világ élvonalába tartozó Győri Balett táncművészei mellett a Győri Tánc- és Képzőművészeti Iskola növendékei, valamint artisták lépnek a színpadra. A koreográfus és rendező ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkinnel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.

A Diótörő az Arénákban a klasszikus darab korszerű, aktuális feldolgozása, mely mai sikerfigurákkal szól a gyerekekhez. Annak érdekében, hogy a modern felfogású, látványos produkcióban a hagyományos balettművészet kedvelői is megtalálják a számításaikat, a szervezők a Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a moszkvai Bolsoj Balett balettszólistáit nyerték meg. Az előadásra a jegyek a www.jegyelado.hu weboldalon, valamint az ismert jegyirodákban vásárolhatók meg, további információ pedig a produkció honlapján (http://diotoroazarenakban.hu) érhető el.

„Ugyanazt az élményt szeretném adni a közönségnek a Diótörőmmel, melyet a darab keletkezésekor az alkotók szántak nézőiknek. 

A klasszikus Diótörő történetében a realitás és az álomvilág követik egymást. A darab első felében, Stahlbaumék karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, a Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték a Diótörő herceg és az Egér király Klára kisasszonyért vívott párbajával. Ennek a bábjátéknak hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt a Diótörő herceg a gonosz Egér királytól, és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájába.

Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a darab első felében a mai gyerekeknek, amit a 19. századi gyerekek érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán.

Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni, és a bábjáték helyett a Diótörő herceg egy videójátékon keresztül védi meg szeretett Kláráját az Egér királytól, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, melyet a 19. században a darab alkotói értek el korabeli közönségüknél, hiszen az akkori gyerekek a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videójáték hatására született álmában Klára a mi előadásunkban ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át a Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve.

Őszintén remélem, hogy a ma már klasszikusnak számító, sok ember számára meghatározó gyerekkori színházi élményt nyújtó előadást a 21. század nézőinek is szórakoztatóan és érthetően tudom tolmácsolni” – emelte ki a produkcióról ifj. Harangozó Gyula, az előadás koreográfusa és rendezője.

Ifj. Harangozó Gyula

(rendező-koreográfus, 1956. május 4. –)

Édesapja Harangozó Gyula, a Magyar Nemzeti Balett megteremtője, a Magyar Állami Operaház koreográfusa, karakter-szólótáncosa és balettigazgatója. Édesanyja Hamala Irén, a Magyar Állami Operaház vezető balettmesternője és karakter-szólótáncosnője.

Ifj. Harangozó Gyula Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, rendező. Tánctanulmányait az Állami Balettintézetben kezdte, majd a Moszkvai Nagyszínház Balettakadémiáján folytatta, ahol kitűnő eredménnyel diplomázott 1976-ban. Ezután a Magyar Állami Operaház művésze, majd magántáncosa lett. 1981‒1991 között a Bécsi Staatsoper első szólótáncosa, 1981‒1989 között pedig a müncheni Bajor Állami Operaház állandó vendégszólistája. 1992-től négy éven át nemzetközi balettmenedzserként tevékenykedett. Alapító tagja és művészeti igazgatója volt 1993‒2005 között a Magyar Állami Operaházban bemutatott Világsztárok az Operában című nemzetközi balettgáláknak. 1999‒2001 között a Magyar Táncművészek Szövetségének elnöki tisztségét töltötte be. 1995-től 2005-ig a Magyar Nemzeti Balett igazgatójaként, majd 2005‒2010 között a Bécsi Staatsoper és a Volksoper balettegyütteseinek és a Staatsoper balettiskolájának igazgatójaként dolgozott. 2013 óta a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója.

Szakmai díjak:

1977 – III. Moszkvai Nemzetközi Balettverseny ‒ „Legjobb fiatal táncos díja”

1978 – II. Tokiói Nemzetközi Balettverseny ‒ Aranyérem és a „Legjobb férfitáncos díja“

1981 – Év táncművésze Magyarországon

1983 – Év művésze Münchenben

2000 – Magyar köztársaság Tiszti Keresztje

2004 – Magyar Köztársaság Érdemes Művésze

2005 – A halhatatlanok társulatának örökös tagja

2009 – EuroPas táncdíj

2010 – Osztrák Érdemkereszt a Tudományért és Művészetért

2012 – Kossuth-díj

2015 – Tiszteletbeli Főiskolai Tanár – Magyar Táncművészeti Főiskola

Koreográfiák / színpadra állítások:

Csajkovszkij – Diótörő (Wiener Staatsoper, Volksoper)

Delibes – Coppelia (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper, Török Nemzeti Opera ‒ Ankara)

Strauss – Térzene (Magyar Állami Operaház, Wiener Staatsoper)

Kocsák ‒ Hófehérke és a hét törpe

(Magyar Állami Operaház, Észt Nemzeti Opera ‒ Tallinn, Rosztovi Zenés Színház ‒ Oroszország, West Australian Ballet ‒ Perth)

Minkusz ‒ Don Quijote (Magyar Állami Operaház, Szerb Nemzeti Színház ‒ Újvidék)

Csajkovszkij ‒ A hattyúk tava (Magyar Állami Operaház)

Bécsi Operabál 2006, 2007 (Wiener Staatsoper)

Theodorakis – Zorba (Győri Balett, Szegedi Szabadtéri Játékok)

Rendezés:

Comden-Green-Freed-Brown ─ Ének az esőben

(Budapesti Operettszínház ‒ Szegedi Szabadtéri Játékok koprodukció)

www.gyoribalett.hu

www.magyartancfesztival.hu

Ajánlott cikk

Z-generáció: a sneakerek, a babzsákok és a virtuális valóság a jövő?

A Z-generáció szerint a következő tíz évben a virtuális valóság forradalmasítja majd a munkaerőpiacot. Hamarosan …

Vélemény, hozzászólás?

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás