FRISSS!!!
Home / Címlap / ELFRIEDE JELINEK: ROHONC, AVAGY AZ ÖLDÖKLŐ ANGYAL

ELFRIEDE JELINEK: ROHONC, AVAGY AZ ÖLDÖKLŐ ANGYAL

A Nobel-díjas író, Elfriede Jelinek Rohonc, avagy az öldöklő angyal című darabjának magyarországi ősbemutatójával, Szalay Kriszta, Cserna Antal és Juhász György főszereplésével nyit a Tesla Teátrum április 29-én és 30-án 19 órakor.

1f10ed54-8727-4966-8743-9d35567e7308

Április 29-én és 30-án 19 órakor Elfriede Jelinek Rohonc, avagy az öldöklő angyal című darabjának magyarországi ősbemutatójával, a Rátkai Márton Színházi Műhely művészeinek közreműködésével nyit a Tesla Budapest Kulturális Központ Teátruma.

A nemzeti lelkiismeretről szóló tragikomédiában olyan remek színészek játszanak, mint Szalay Kriszta, Cserna Antal, Juhász György, Angyal Anita, Farkas Petra, Lakatos Gabriella, Kozma Andrea, Bakó Krisztián, Boronyák Gergely, Ponty Tamás.

Elfriede Jelinek darabját a József Attila-díjas költő, író, műfordító Halasi Zoltán fordította, és a Tesla Teátrum művészeti vezetője, Vas-Zoltán Iván rendezte. A zenét az Örkény Színház zenei vezetője, Kákonyi Árpád szerezte, a színpadi mozgás pedig a Magyar Színház koreográfusának, Bokor Attilának a munkája.

A darab a magyar határhoz közeli, burgenlandi Rechnitz, azaz akkori nevén, Rohonc kastélyában, 1945 márciusának végén játszódik. Húsvét előtt, virágvasárnap előestéjén nagy bált rendeztek Batthyány-Thyssen-Bornemisza Margit grófnő vendégszeretetét élvezve a körzet náci előkelőségeinek a tiszteletére. Valamikor éjjel, az estély fénypontjaként elővezették a közeli pajtából, és lemészárolták azt a 180 csontsovány, összefagyott, éhező, munkaszolgálatos zsidót, akiket a Hitler által kigondolt védvonal építésére hurcoltak oda Magyarországról. A kastély pincéjéből kivezényeltek 20 másik munkaszolgálatost, velük elföldeltették a szerencsétleneket, majd őket is legyilkolták, aztán felgyújtották a kastélyt, és külföldre menekültek.

Ezek után Batthyány Margit senkitől sem háborgatva, soha felelősségre nem vonva rendkívül jó módban élt Svájcban, és közben hosszabb-rövidebb időt töltött Rohoncon is. A Batthyányiak a történtek miatt nemigen akartak tudni róla.1989-ben bekövetkezett halálakor a családi kriptába se engedték eltemetni.

A Rohoncot Európa számos országában bemutatták már (Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban). Az előadások nagy érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltottak ki, komoly művészi elismerést aratva (részben ennek volt köszönhető a Nobel-díj is). A magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, mert az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak.

A darabot a Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumában (1075 Bp. Kazinczy u. 21.) május 17-én, 27-én, és június 13-án, 14-én 19 órakor is meg lehet tekinteni, valamint ősszel ismét műsorra tűzik számos más produkcióval együtt.

5e52e91e-0a33-4b01-8a40-7bc2c5047406

ELFRIEDE JELINEK: ROHONC, AVAGY

AZ ÖLDÖKLŐ ANGYAL

(Tragikomédia a nemzeti lelkiismeretről.)

A Tesla Budapest Kulturális Központ Teátrumának (1075 Bp. Kazinczy u. 21.) nyitóelőadása, április 29-én, 19 órakor. A Rátkai Márton Színházi Műhely magyarországi ősbemutatója.

További előadások időpontjai: április 30-án, május 17-én és 27-én, valamint június 13-án és 14-én 19 órakor.

Szereplők: Szalay Kriszta, Cserna Antal, Juhász György, Angyal Anita, Farkas Petra, Lakatos Gabriella, Kozma Andrea, Bakó Krisztián, Boronyák Gergely, Ponty Tamás.

Író: Elfriede Jelinek

Fordító: Halasi Zoltán

Díszlet-jelmez: Húros Annamária

Zene: Kákonyi Árpád

Koreográfus: Bokor Attila

Fény-Hang: Farkas Timea, Paddi Balázs

A rendező munkatársa: Zöld Zsuzsanna

Rendező: Vas-Zoltán Iván

1945 tavaszán a visszavonuló németek Burgenlandban akartak védvonalat kialakítani, hogy feltartóztassák az előrenyomuló szovjet csapatokat. A munkálatok elvégzésére 600 magyar munkaszolgálatost rendeltek oda, akiknek egy részét a rohonci Batthyány-kastély pincéjében szállásolták el. A kastély egyben a visszavonuló csapatok főparancsnokságának adott otthont. A tulajdonosok (gróf Batthyány Iván és felesége Margit Thyssen-Bornemisza de Kászon et Impérfalva – aki egyébként a Hitlert támogató, dúsgazdag acélgyáros Thyssen leánya) 1945. március 24-én, közvetlenül húsvét előtt, virágvasárnap előestéjén nagyszabású bált, u.n. „bajtársi ünnepet” tartanak a körzet náci előkelőségeinek a tiszteletére. Evés, ivás, kisebb orgia, majd 11 óra körül a grófnő vezetésével 15-20 mulatozó sebtében felfegyverkezik, rövid időre elhagyják a bált, a vasútállomásra most érkező legújabb „szállítmányt” (180 csontsovány, összefagyott, éhező munkaszolgálatost) egy üres pajtába terelik, majd, az esti mulatság tetőpontjaként, lemészárolják őket.

A kastély pincéjéből kivezényelnek 20 másik munkaszolgálatost, velük elföldeltetik a szerencsétleneket, majd őket is legyilkolják. Vissza a kastélyba, a mulatozás zavartalanul folytatódik… Néhány nap múlva az egész társaság elhagyja Rohoncot, a kastélyt felgyújtják, jönnek a szovjetek…

9a7d1037-091f-4320-96ef-c5477dcbf4fc

Eddig a történet, amely csak apropója Jelinek színpadi művének, Aki azt gondolja, hogy egy véres esemény-játékot, vagy egy már megszokott holokauszt-emlékműsort fog látni, bizony alaposan téved. Az (egyetlen osztrák) Nobel-díjas költőnőt éppen az emlékezet, a szembenézés hiánya ragadtatta e darab megírására. Ennek a szörnyű tömeggyilkosságnak ugyanis máig nincs semmilyen következménye. A bűnösöket nem sikerült felelősségre vonni, a legyilkoltak holtteste máig nem került elő, a történet-írás és a nemzeti emlékezet egyaránt mélyen hallgat róla. Mindenki hallgat: az egykori gyilkosok, a lehetséges tanúk, Rohonc, azaz Rechnitz lakói. Jelinek azonban nem hajlandó hallgatni. Egy bravúros idő- és emlékezet-utazásban boncolja fel a történetet, de leginkább azt mutatja fel, milyen elváltozásokat, reflexiókat okozhat egy ilyen esemény résztvevőben, áldozatban, tanúban és utókorban egyaránt. Elemzése szellemes, játékos, megdöbbentő és nagyon mély. Lenyűgöző könnyedséggel szökdel térben-időben: az egyik pillanatban a rohonci kastélyban vagyunk az orgián, a következőben meg a kitzbüheli síparadicsomban napjainkban. Ugyanilyen bravúrosan helyezi el a történetet az egyetemes emberi kultúrában: Sophokles és Nietzsche megidézése, vagy éppen Weber Bűvös vadásza egyaránt természetes közege a drámának. Varázslatos nyelvi találmányai (vagyis káprázatos költészete, Halasi Zoltán konzseniális fordításában) egyszerre hökkent meg, kényszerít felismerésekre, és vált ki mosolyt, nevetést vagy akár röhögést is belőlünk.

A Rohoncot Európa számos országában bemutatták már (Németországban, Ausztriában, Szlovákiában, Lengyelországban. Az előadások nagy érdeklődést, szenvedélyes vitákat váltottak ki, komoly művészi elismerést aratva (részben ennek volt köszönhető a Nobel-díj is). A magyarországi bemutatón új megvilágításba kerülhet a mű, elvégre az áldozatok kivétel nélkül magyar állampolgárok voltak.

fotó: Regős-Simon Betti

Ajánlott cikk

Effie és PRIZMA – idén is tarolt az ACG

Az ACG 18 újabb elismerést gyűjtött be tegnap este az Effie és a PRIZMA díjátadókon. …

Vélemény, hozzászólás?

Annak érdekében, hogy Önnek a legjobb élményt nyújtsuk sütiket használunk honlapunkon. További információ

Az Uniós törvények értelmében fel kell hívnunk a figyelmét arra, hogy ez a weboldal ún. "cookie"-kat vagy "sütiket" használ. A sütik kicsik, teljesen veszélytelen fájlok, amelyeket a weboldal azért helyez el az Ön számítógépén, hogy minél egyszerűbbé tegye Ön számára a böngészést. A sütiket letilthatja a böngészője beállításaiban. Amennyiben ezt nem teszi meg, illetve ha az "Elfogadom" feliratú gombra kattint, azzal elfogadja a sütik használatát.

Bezárás